Az egész világ a KÜRT-től tanulja az adatmentést

2015.07.20. 07:00

Az adatbiztonsággal foglalkozó KÜRT Zrt. 1989-ben alakult, és első fontos megrendelése a Vörös Hadseregtől érkezett. Azóta többször hitték, hogy végleg lehúzhatják a rolót, pedig egyszer még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is köszönetet mondott a munkájukért. Németországban is van központjuk, amely a marketingesek javaslatára KUERT néven működik. Milyen jövő vár a cégre a felhőalapú megoldások korában?

A mosógép, amely nem ruhát tisztít

A KÜRT Zrt. tavaly ünnepelte 25. születésnapját, így a cég egyidős a harmadik magyar köztársasággal. Első jelentős megrendelésüket a Vörös Hadseregtől kapták. A termék az úgynevezett lemezcsomagmosó gép volt, amely az akkoriban használt mágneslemezes adattárolók tisztítására szolgált. A saját gyártású berendezésbe Hajdú mosógépmotort és több Lada ablaktörlőmotort is beszereltek. Tíz ilyen gépet adtak el a hadseregnek, darabját 500 ezer forintért, ez akkor hatalmas összeg volt. Az egyedi szerkezet prototípusa ma is ott ál a KÜRT budaörsi székházának alagsorában.

A lemezcsomagmosó gépből 10 darabot rendelt a Vörös Hadsereg 1989-benFotó: Bielik István - Origo

A rendszerváltás után a nagy állami vállalatok mind csődbe mentek, a volt dolgozók pedig azon gondolkodtak, miből éljenek meg a jövőben. A KÜRT alapítói – a Magyar Optikai Művek fejlesztői csapata – nem akartak szakmát váltani, úgy döntöttek, hogy meglévő ismereteiket hasznosítják. A mágneslemezmosó berendezés után azonban nem a gyártás volt fókuszban, mert az adattárolók javításának jobban kedveztek a piaci körülmények.

Hullámvölgyek a KÜRT Zrt. törtében a cég mérleg szerinti eredményei alapjánForrás: Origo - Háhner Petra

Az IBM megpróbált betenni

A keleti blokk országait sújtó kereskedelmi embargó, a COCOM korlátozás nem engedte be a fejlett nyugati technológiát Magyarországra 1989-ben, csak külön engedéllyel. A szabályozás miatt nem lehetett csak úgy bármikor újat venni az elromlott berendezések helyett. A KÜRT alapítói ezen a piacon kezdtek el adattárolók javításával foglalkozni, azt remélve, hogy ebből egy jó darabig megélnek. Amikor a magyarországi IBM megtudta, hogy olyan eszközöket javítanak, amilyenek az ő gépeibe kerülnek vissza, hozott egy rendeletet, miszerint aki a KÜRT szabadalommal javított adattárolót felteszi IBM gépre, elveszíti a gyártó által vállalt garanciát.

„Ekkor azt hittük, hogy összedőlt a világ. Pár hónappal később azonban az IBM felhívott minket, hogy van 300 darab adattároló, amelyet meg kéne javítani, mert ő sem kapta meg az engedélyt új eszközök behozatalára, és így nem tudja üzemeltetni a magyarországi berendezéseit. Szüksége volt a segítségünkre, tehát végül mégis hozzájutottunk ahhoz a piachoz, amelytől el akartak minket zárni” – emlékezett vissza Kürti Sándor, a Kürt egyik alapítója, a cég elnöke.

Kürti Sándor alapítóFotó: Bielik István - Origo

Zöld utat kaptak a nyugati termékek

A kilencvenes évek elején megszűnt a Cocom-szabályozás, így szabadon lehetett importálni technológiai eszközöket az országba. Innen lényegében értelmét vesztette az, amit a KÜRT csinált, de megint szerencséjük volt, és a személyi számítógépek elterjedése megmentette őket. „Ekkor is azt hittük, hogy atyaisten, végünk van, de egyre több felhasználó és adattároló lett, így megszületett az adatmentés mint piac. Olyan szakemberekre volt szükség, akik meg tudják menteni az adatokat az elromlott eszközről.”

Csak Budapesten körülbelül 2000 informatikai vállalkozás indult el 1989-ben. Mivel a KÜRT már 3-4 éve foglalkozott adattárolókkal, jelentős előnye volt a versenytársakkal szemben. Időbe telt, de ekkor végre eldőlt, hogy az adatmentés lesz a cég fő tevékenysége. Ezután is figyelemmel követték az informatikai biztonsági piac változásait, ezért kezdtek el a kilencvenes évek végén az adatvesztés megelőzésével is foglalkozni, összefüggésben az Y2K világméretű probléma megjelenésével.

Mi a Y2K jelenség?

Az Y2K probléma a millenniumra jósolt számítógépes világösszeomlás rövid neve. Többen attól tartottak, hogy a különböző informatikai eszközök nem tudják majd értelmezni a 2000-es év rövidített megjelenését, a 00-át, amitől összeomlanak a világ rendszerei. Akkor is és utólag is sokan csupán hisztériának könyvelték el az ezzel kapcsolatos elméleteket.

Az adatmentés és a nemzetbiztonság találkozása

A KÜRT híre a világsajtót is bejárta, mivel a cég részt vett a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni kármentésben. „Az egyik kollégánk nem csak szörnyülködve bámulta a tévét azon a napon, hanem elgondolkodott azon, hogy ha az ikertornyot a világ egyik legbiztonságosabb épületegyüttesének tartották, akkor nagyon értékes, máshol nem őrzött adatok veszhettek el. Azonnal küldtünk egy levelet a washingtoni magyar nagykövetségnek, hogy készek vagyunk segíteni, és itt az eredmény” – mutat Kürti az irodájában egy fotóra, amelyen az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökével, George W. Bushhal fog kezet.

Az USA-nak nem volt elegendő adatmentési kapacitása, de gyorsan tanult a hibából, ami már kevésbé volt előnyös a KÜRT-nek. A cég ekkoriban 16 partnerrel dolgozott Európa-szerte, akiket az USA 2001 októberében egytől egyig felvásárolt. A KÜRT emiatt jelentős piactól és bevételtől esett el. Ennek pótlására 2002-ben saját vállalatot hoztak létre Németországban, és bár ma már több dolgot másképp csinálnának ezzel kapcsolatban, jelenleg 16 országból kap adatmentési feladatokat ez a központ. Ott Kuert néven működik a márka, mert a marketingesek szerint a KÜRT törökös hangzása hátrányos lett volna. Úgy tűnik, hogy működik ez a rendszer, mert Észak-Rajna-Vesztfália tartomány vezetése már az első hónap után megkereste őket egy „rendelkezésre állási” együttműködési ajánlattal. A magyar állammal még nem sikerült ilyen együttműködést kötniük. Ennek ellenére a 2014-es év fontos mérföldkő volt a cég életében, mert hungarikum lett a KÜRT Adatmentés, ráadásul az első technológiai hungarikum.

Miért lett hungarikum a KÜRT Adatmentés?

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény pontosan meghatározza, hogy mi számít hungarikumnak:

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum."

Kevesen tudják, hogy a hungarikumokat nem az állam nevezi ki, hanem pályázni kell a címért, és egy többszintes bírálási folyamat után derül ki, hogy az adott termék megkaphatja-e a címet. A KÜRT Adatmentés tradicionálisnak nem nevezhető, hiszen a maga a probléma, amelyet kezel nincs száz éves. A cég munkája azonban Magyarországon és külföldön is ismert és elismert, ezért nyerhette el a címet, és válhatott az első technológiai hungarikummá.

A KÜRT jövője a felhőalapú világban

„Ma a cég bevételének a 15 százaléka származik adatmentésből, 85 százalék pedig a megelőzésből, ami azt jelzi, hogy az okostechnológiák felé halad a világ. Ettől még nem kell lesajnálni az adatmentést, mert továbbra is az a zászlós hajó” – mondta Kürti. A szakember határozott nemmel felel arra a kérdésre, hogy a felhőalapú szolgáltatások terjedése veszélyezteti-e a cég jövőjét. „Az adatvesztések 70-80 százalékát a felhasználók gondatlansága okozza. Az ember nem tökéletes, és ezen a felhőalapú tárolási megoldások sem változtatnak. Nem beszélve arról, hogy a felhőben korántsincsenek teljes biztonságban az adataink. Sajnos egyre több adatlopásról hallunk a hírekben. A felhőben tárolt adatok tulajdonosának fogalma sincs, hogy az az adata fizikailag hol van a világban, és biztonsági szempontból ennél kockázatosabb helyzetet el sem képzelhető” – szögezte le, rámutatva arra, hogy még mindig fontos szerepük van az adatbiztonsággal foglalkozó cégeknek. A KÜRT-nek van egy saját fejlesztésű felhőalapú technológiája, amellyel többek között azt vizsgálják, hogyan tehető biztonságosabbá a felhőalapú infrastruktúra.

A háttérben látható a cég budaörsi székháza, amely 2008-ban épültFotó: Bielik István - Origo

Nyomot hagyni a világban

Kürti szerint a cég közvetetten azoknak a kutatóknak és sikeres menedzsereknek is köszönheti sikerét, akiknek a művei megtalálhatók a könyvespolcán, és amelyeket egyfajta bibliának tekint. „Ezek az irodalmak a három legjobb amerikai egyetemről, a Harvardról, a Stanfordról és az MIT-ról kerülnek ki. Nem esti mesékről van szó, hanem nehéz olvasmányokról, de rendkívül tanulságosak. Ott van például a Great by Choice Jim Collinstól, az a kék könyv a középső oszlopban, felülről a negyedik, de tudja mit, hozza ide azt az egész oszlopot, legyen szíves” – kéri Kürti a fotóst, jelezve, hogy szívesen megmutatja közelebbről kedvenc olvasmányait.

Szintén nagy hatással volt rá Howard Stevenson könyve, a Just Enough. Egy kutatásról szól: tíz éven keresztül megkérdeztek száz Harvardon végzett hallgatót, hogy mi az életcéljuk. Négy dolgot mondtak:

  • teljesítmény (achivement)
  • hatalom és pénz  (significance)
  • boldogság (happiness)
  • maradandót alkotni  (legacy)

„Megcsinálták ugyanezt a kutatást egy budapesti egyetemen, és ebben 29 dolog jött ki, de a „maradandót akarok alkotni” nem volt köztük. 2003-ban találkoztam ezzel a könyvvel, és nagyon elgondolkodtatott, mert rájöttem, hogy sosem foglalkoztam azzal, hogy maradandót alkotok-e” – mesélte a szakember.

Kürti Sándor bibliaként tekint a legjobb amerikai egyetemek szakirodalmairaFotó: Bielik István - Origo

Oktatással is foglalkoznak

2006 óta álmodoztak az objektumról, amely most a KÜRT budaörsi székhelye. Akkor merült fel először az is, hogy oktatással foglalkozzanak. „Arra gondoltunk, hogy tovább szeretnénk adni az információbiztonsági tudásunkat. 2008-ban készült el az épület, és az egyik szárnyában azóta a KÜRT Akadémia oktatótermei vannak. Nemzetbiztonsági támogatást kap a KÜRT Akadémia etikus hacker képzése. Ezen a képzésen a KÜRT Akadémia minden évben két ingyenes részvételi lehetőséget biztosít a magyar állam dolgozóinak.

Kürti Sándor régóta szívügyének érzi a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, ezért hozták létre a kilencvenes években a H2O, vagyis a Hátrányos Helyzetűek Oktatása alapítványt. Tíz általános iskolájuk működik, ahol hátrányos helyzetű gyermekeket oktatnak egy hazai viszonyokra átalakított és magyar innovációkkal kibővített amerikai módszertan segítségével. „Gyakorlati megoldásokon dolgozunk, van például 2000 cigánygyerek, akik a saját nyelvoktatási rendszerünkkel, a Tabellóval tanultak meg folyékonyan angolul – meséli. – Ez a testvérem, Kürti János ötlete volt, ahogy minden más is. A Kürtöt is ő találta ki, minden szabadalom és ötlet az övé. Nekem az a szerepem, hogy ezeket piacra vigyem.”