Szociológusok nem látnak kivetnivalót abban, hogy a statisztikai hivatal módszertant vált, és 2015-től másképp számolja a létminimum értékét. Sokkal nagyobb gond, hogy 2011-től nem publikálja, mennyien élnek valójában a küszöbérték alatt. A régi módszertant már 1984 óta használjuk, ezért kár lenne kidobni. Ma még úgy tudjuk, hogy a magyar családok 40 százaléka a létminimum alatt él, de egy új számítási módszerrel máris 14,6 százalékra csökkenne a számuk.

A KSH átdolgozza a létminimum értékének számítási módszertanát. Azt még nem tudni, hogy milyen adatok jelennek meg jövőre, de logikus lenne, ha Magyarország is az európai uniós sztenderdekhez igazodna. Ha így lenne, akkor egy csapásra 14,6 százalékra csökkenhet a létminimum alatt élő háztartások száma a jelenlegi 40 százalék körüli értékről. Mármint a kimutatásokban. 

Létminimum alatt élő családok aránya a jelenlegi módszertan szerint (kék) és a mediánjövedelem 60 százalékával számolva (zöld)Forrás: Infogram

A létminimum már egy jó élet

A KSH szerint sokan tévesen használták a számokat, és úgy állították be őket, mintha a legszegényebb családok számát adná meg, akiknek már ételre sem telik. 

Ezzel szemben az 1984 óta létező, létminimum néven publikált összeg 

a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti. 

A szórakozásnak és a kultúrának is bele kellene férnie a létminimumbaFotó: Polyák Attila - Origo

A definíció szerint tehát a létminimum elég az alapvető szükségletekre. Ezekbe a szükségletekbe pedig már a kultúra és a szórakozás is belefér, még ha szerény szinten is.

Nem éheznek ennyien

Nem arról van tehát szó, hogy a létminimum alatt élő családok ne tudnák megvenni az alapvető élelmiszereket, és éheznének – érvel a KSH. Szerintük az elnevezés megtévesztő, ezért váltani kell.  Ezzel a statisztikusok és a szociológusok sem vitáznak, hiszen az európai országok is másképp számolnak, érdemes lehet átállni a közös módszertanra. Katona Tamás – aki korábban a KSH elnöke, 2010-ig pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára is volt – úgy véli, hogy nem a módszertani váltással van gond, hanem azzal, hogy a hivatal nem publikál minden adatot.

Nem tudjuk például 2011 óta azt sem, hány háztartás él a jelenleg még létminimumnak nevezett összegnél kevesebből havonta.

A jelenlegi magyar létminimum értékei különböző méretű háztartások eseténForrás: KSH

Mire elég?

A jelenlegi számítások során a KSH egy átlagos élelmiszerkosárból indul ki. Nagyon leegyszerűsítve a módszer lényege, hogy ezt az élelmiszerkosarat az országra jellemző fogyasztási arány alapján felszorozzák, hogy megsaccolják a fentiek szerint definiált szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzösszeget. Egy átlagos családnak, amely 2 felnőttből és 2 gyerekből áll, ezek szerint 253 318 forint kell egy hónapban, hogy a létminimumon éljen, vagyis kielégítse minden szükségletét egy szerény szinten. Ebbe beletartozik az étkezés, lakhatás, kultúra és minimális szórakozás.

A KSH nem publikál

A KSH 2011 óta nem publikálja, hogy hány család él a létminimum alatt, a mostani jelentésben azt írják, hogy az elmúlt években a háztartások 40 százaléka körül ingadozott a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezők aránya. 

Kérdésünkre a hivatal megerősítette, hogy ez a létminimum alatt élő háztartások arányát jelenti.

Egy átlagos család nincs messze a létminimumtól

Az eddig alkalmazott módszerrel az átlagos fogyasztási és kiadási szerkezetű háztartásokhoz nagyon közel esnek azok, amelyek már a létminimum alatti csoportba tartoznak – olvasható a KSH jelentésében. Ez azt jelentheti, hogy ez a mutató nem alkalmas itthon a szegénység vizsgálatára, hiszen az átlagos családok sem élnek jobban, vagyis egy átlagos magyar család épphogy csak minimálisan tudja kielégíteni a szükségleteit.

Túl sokan élnek a létminimum környékén. Ez nem egyenlő a szegénységgelForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A konkrét szegénységet viszont nem így érdemes vizsgálni, érvelnek a szociológusok, hanem a leghátrányosabb helyzetűeket kell megtalálni. Az Európai Unió szegénységre és kirekesztődésre vonatkozó összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Valószínűsíthető, hogy ehhez a számítási módszerhez fog közeledni a KSH is.

Ennek a módszernek az a lényege, hogy az ország mediánjövedelmének 60 százalékában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ez 2013-ban Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 67 747 forint/hó volt. Ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 14,6 százaléka élt 2014-ben, ami lényegesen kevesebb, mint a jelenlegi létminimummal számolt 40 százalék. Bár növekedést mutat a 2013-as 14,3 százalékhoz képest.

Az országos mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből élő háztartások aránya 2013-banForrás: Eurostat

Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke szerint nem szerencsés a jelenlegi mutatót kiemelni a szegénység vizsgálatakor. Nemzetközi gyakorlatban is gyakoribb a mediánjövedelemhez kötött szegénységi mutató. 

Mi a medián?
A medián a helyzeti középértéket jelenti. Vagyis azt a számot, amit egy növekvő számsor közepén találunk. Például egy 5 fős országban, ahol sorra 50, 70, 130, 200, 620 ezer forintot keresnek, 130 ezer forint lesz a mediánkereset.

A jelenlegi mutató elnevezése semmiképp sem szerencsés, véli Kolosi Tamás. 

Ezzel együtt sem állunk majd jól

Drasztikusan csökkenne tehát a létminimum alatt élők száma Magyarországon, ha áttérnénk az uniós módszerre. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban Ausztriával kerülnénk egy szintre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy utolértük a Nyugatot. Ennek belátásához pedig elég csak ránézni a mediánjövedelmekre. Ezekhez képest mérheti majd később a létminimumot a KSH, ha hasonló módszerre áll át.

Egyes országokra jellemző mediánjövedelmi adatokForrás: Eurostat

A szegénységet több mutatószámmal mérhetjük. Egyik sem tökéletes, de mindegyik használható a megfelelő magyarázattal kiegészítve. Nemzetközi gyakorlatban a fentiek mellett még számos mutatószámmal dolgoznak.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarország egyikben sem szerepel fényesen. A lakosság több mint 33 százaléka van kitéve a szociális kirekesztésnek, a gyerekek esetében ez a mutató még magasabb, több mint 40 százalék. A háztartások 12,6 százalékában rendkívül alacsony a munkaintenzitás. Ezeken a számokon nem változtat az sem, hogy jövőre papíron talán milliókkal lesz kevesebb a létminimum alatt élők száma Magyarországon.