A vakok szigete és 40 ezer halott nyugdíjas

EU-ellenes feliratok Athénban a Parthenonnál még a megszorítások elleni tüntetések idejéből

Az egyik város jó része vaknak tettette magát, hogy segélyt vehessenek fel, több ezren kaptak jogosulatlanul nyugdíjat, a leggazdagabbak között alig volt, aki nem csalt adót – egy frissen megjelent könyv szerint a görög államcsődben különböző csalások is közrejátszottak.

„A teljes katasztrófa: Új görög romok között” címmel jelent meg a napokban James Angelos könyve, amelyben a görög válság okait igyekszik feltárni. A Wall Street Journal újságírója szerint Görögország eladósodásához nagyban hozzájárult a tömegessé váló adócsalás, a szociális rendszerrel való visszaélések és egyéb ügyeskedések, amelyeket a kormányok tétlenül néztek, és amelyek lassan, de biztosan kiürítették az államkasszát.

Nem a görögök lustasága a gond

„Görögország az összeomlás szélére került, nem lehet nem sajnálni az utcán síró nyugdíjasokat, az üzletekben üres polcokat találó anyákat. A könyv elolvasása után mégis

nehezebb együtt érezni a görögökkel.

Az írás szemkápráztató gyűjteménye a költségvetést megrövidítő adócsaló praktikáknak és jóléti csalásoknak” – írta a könyvről a Daily Mail kritikusa.

EU-ellenes feliratok az athéni Parthenonnál Forrás: AFP/Lousia Gouliamaki

A Wall Street Journal szerint azonban James Angelos – aki gyerekkora jó részét egy Korinthosz melletti faluban töltötte – azt a sztereotípiát is eloszlatja, hogy „a lusta görögök után a szorgos németeknek kell feltakarítani a rendetlenséget”.

Ugyanakkor feltárja az átlagemberek körében is elhatalmasodó korrupciót, valamint a görög politikusok és bürokraták ügyeit.

A vak taxisofőr esete

A visszaélések egyik legkirívóbb példája a „vakok szigeteként” ismert Zákinthosz. A szigeten fekvő kisvárosban 680 ember, a lakosság két százaléka vakként volt regisztrálva, és meg is kapta a vakoknak járó szociális segélyt, fejenként havi 350 eurót.

2011-ben azonban kiderült, hogy többségük valójában nagyon is jól lát,

a vakként regisztráltak között volt például az egyik helyi taxisofőr is.

A visszaélések évekig nem tűntek fel senkinek, annak ellenére, hogy Európában a lakosság 0,2 százaléka vak, Zákinthoszon pedig tízszer annyian igényeltek segélyt.

A jóléti rendszerrel nem csak a kisváros lakói éltek vissza. 2011-ben a kormány becslései szerint 111 millió euró kárt okoztak az államnak azok, akik hamis indokkal vettek fel szociális segélyeket. A zákinthoszi csalások után 200 ezer embernek (ez a görög lakosság két százaléka) felfüggesztették a segélyek és nyugdíjak fizetését, miután kiderült, nem lennének jogosultak rájuk.

Zákinthosz szigete: több százan buktak le a segélyekkel való visszaéléssel Forrás: bluehorizonzante.com

Nyugdíjas halottak

Hasonló csalások folytak a nyugdíjrendszerben is: James Angelos szerint az előző görög kormánynak szemet szúrt, hogy rendkívül sok, 8500 görög nyugdíjas már betöltötte a századik életévét. Mint kiderült, nem a hosszú élet titkát találták meg ilyen sokan, csupán az történt, hogy

a család nem jelentette be az idős rokonok halálát,

és továbbra is felvették a nyugdíját.

A vizsgálat kiderítette, hogy mintegy 40 ezer nyugdíjas valójában már nem is élt.

Minimálbéren a luxusvillában

Ennél is nagyobb károkat okoztak az adócsalások, különösen a leggazdagabbak adóelkerülése. Papíron Görögországban igen kevés embernek volt magas jövedelme. Adóbevallásukban alig ötezren jelentették, hogy évente 40 millió forintnál több pénzt keresnek: mint kiderült, számos minimálbéren bejelentett ügyvéd, orvos és cégvezető valójában Athén luxusnegyedeiben, medencés villákban lakott.

Jorgosz Papandreu volt görög miniszterelnök: kenőpénz elfogadásával gyanúsítják az embereit Forrás: AFP/Georges Gobet

A címük persze szerepelt az adóbevallásukon, a hatóságoknak elég lett volna ránézniük a Google Earth térképére, hogy rájöjjenek, itt adóelkerülés zajlik – írja James Angelos.

Ponyva a medence felett

Igaz, egyesek erre is találtak megoldást, sokan terepszínű ponyvát vásároltak, hogy elrejtsék a medencéjüket a légi fényképekről, így elkerülhették a medencék után fizetendő luxusadót.

„Az adócsalás elterjedtsége és az, hogy a kormányok hosszú ideig semmit sem voltak hajlandók tenni ellene, több kárt okozott a görög gazdaságnak, mint bármi más” – írja James Angelos. Idéz egy tanulmányt: a be nem fizetett fogyasztási adók évente 10 milliárd eurós kárt okoztak. Egy másik tanulmány szerint a vállalkozók adóelkerülése 2009-ben

28 milliárd euróval rövidítette meg az államot.

Fizetett börtön

A szerző számos példával szemlélteti a politikusok, a közszereplők korrupt üzelmeit. Ezek közül több országos botrányt keltett, például annak a két önkormányzati alkalmazottnak az esete, akik 2009-ben

meggyilkolták a polgármesterüket.

Attól féltek, vallomást tesz ellenük, mert sikkasztottak az önkormányzat pénzéből. A polgármestert egy elhagyatott út mellett géppisztollyal agyonlőtték. A holttestet napokkal később egy autó csomagtartójában találták meg. Az elítélt gyilkosok még három évig, a börtönben is fizetést kaptak az önkormányzattól.

Korrupció a honvédelemnél

A 2009-es tengeralattjáró-vásárlási ügy is szerepel a könyvben. Az akkori, Jorgosz Papandreu vezette kormány 1,14 milliárd euró értékben vásárolt tengeralattjárókat a német Kiel hadiipari cégtől. A vásárlást sokan kritizálták, hiszen Görögország már ekkor súlyosan el volt adósodva, értelmetlen pénzkidobásnak tűnt a drága haditechnika vásárlása.

A gyanú szerint a háttérben vesztegetés állt, a döntéshozók több millió eurót tehettek zsebre az üzletért. Az ügyben több állami hivatalnok ellen is eljárás indult. Német lapértesülések szerint az ügy gyanúsítottjai egy másik német cég, a Krauss-Maffei Wegmann embereitől is kenőpénzt fogadhattak el, hogy Görögország tőlük vásároljon Leopard II harckocsikat.

Hős és demagóg

James Angelos kritizálja azokat, akik nem a görögországi korrupciót, hanem a hitelezőket hibáztatják a kialakult helyzetért. Mint írja, az országban megnőtt a németellenes hangulat, ismét sok szó esik Görögország II. világháborús megszállásáról és a görög ellenállásról, különösen baloldali körökben.

Még a kormányzó Sziriza politikusai is amellett érveltek, hogy Németország további háborús kártérítéssel tartozik a görögöknek a megszállás miatt.

Merkel ellen tüntetnek Athénban a látogatásának előestéjén Forrás: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

A könyv bemutatja a kártérítést követelő mozgalom egyik vezéralakját, Manolisz Glezoszt, a Sziriza politikusát. Glezoszt sokan valóban nemzeti hősként tisztelik: a férfi a második világháborúban az ellenállás soraiban harcolt, és azzal vált ismertté, hogy egy éjszaka levonta a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról.

Az elmúlt években „új ellenállást hirdetett” a megszorításokat követelő Németország, a görögök fő hitelezője ellen.

Angelos „hősként és demagógként” jellemzi az idős veteránt.

„Hol viszolyogtatott a demagógia és a sok hamis információ, amit terjesztett, hol könnyeket csalt a szemembe”

Nincsenek felkészülve

A szerző nem optimista Görögország jövőjét illetően: az utolsó fejezet az országot elérő menekülthullámmal és a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali párttal, az Arany Hajnallal foglalkozik. Az Arany Hajnal tagjai a múltban többször szerveztek felfegyverzett bandákat a bevándorlók zaklatására.

Az Arany Hajnal megerősödésétől tart Angelos Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

Az erőszakos akciók egyik szervezője, a vállán horogkeresztes tetoválást viselő Iliasz Kazidiarisz ma már parlamenti képviselő. Angelos szerint a csődbe jutott állam képtelen lesz kezelni a háborús övezetekből érkező migrációs hullámot, ami a szélsőségesek további erősödéséhez vezethet.