Ömölhet az iráni olaj nyugatra

Irán beleegyezett atomprogramjának korlátozásába, ezért cserébe az országgal szemben lévő szankciókon is enyhítenek majd a nyugati hatalmak.

Megszületett a megegyezés Irán és a nyugati hatalmak között az ország nukleáris programjának korlátozásáról, amelynek következtében az országot sújtó nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések enyhítése várható. Az AP hírügynökség egy magát megnevezni nem kívánó nyugati diplomatára hivatkozva adott hírt a szerződés megkötéséről, a Reutersnek két iráni diplomata megerősítette, hogy összejött a megegyezés.Az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével zajló tárgyalásokon arra vették rá Iránt, hogy korlátozza saját atomprogramját, ezzel garantálva, hogy a jövőben nem állít elő atomfegyvert.

A BBC információi szerint az ország beengedi a nemzetközi ellenőröket nukleáris létesítményeibe.

Az iszlám köztársaság vezetői - akik a tárgyalások alatt kitartott amellett, hogy atomprogramja eleve békés célokat szolgál - a garanciákért cserébe az országot sújtó nemzetközi büntetőintézkedések felfüggesztését kérte.

Jöhet az áresés

A megállapodás nehezen született meg, a tárgyaló felek több határidőt is kitűztek, amelyeket aztán nem tudtak betartani. John Kerry amerikai külügyminiszter először azt mondta, hogy június 30-án kell aláírni a szerződést, majd következett a július 7., 10., és 13. A Reutersnek végül ma, 14-én hajnalban számoltak be iráni diplomaták arról, hogy minden tisztázódott, megállapodtak.

Hamarosan felpöröghetnek az olajkutak Forrás: Getty Images

Az egyik legfontosabb hatása ennek az lehet, hogy Irán a jövőben adhat el nyersolajat a nyugati vezető hatalmaknak. Mivel az országban van a világ negyedik legnagyobb olajtartaléka, ez a fejlemény újabb áresést hozhat az olajárakban.

A finomítók már várják

Irán 2012 óta nem adhat el nyersolajat az Európai Unió tagállamainak sem. Mivel az USA is büntetőintézkedéseket vezetett be az országgal szemben, a piacon ma szinte lehetetlen dollárért iráni olajhoz jutni. Az iszlám köztársaság termelése nagyot zuhant az elmúlt években: míg 2011-ben még 3,6 millió hordónyi nyersanyagot hoztak felszíre naponta, addig tavaly már csak 2,6 milliót.

Már az olajfinomítók is nagyon várják az iráni olajat. A Bloomberg a görög Hellenic Petroleum szóvivőjét szólaltatta meg, ők kezelnek hármat az ország öt üzeméből. Vaszilisz Tszaitasz azt mondta, hogy a szankciók előtt a hozzájuk érkező nyersanyag 25 százaléka származott Iránból, ezt váltotta fel az orosz olaj, ami az idei első félévben a beérkező mennyiség 30 százaléka volt.

A feldolgozóvállalatoknak jót fog tenni, hogy újra megjelenik az a fajta, jó minőségű nyersanyag, amit az irániak biztosítani tudnak"

- mondta.

A Bloomberg nemrég arról is írt, hogy a megállapodás elsősorban Oroszországnak okozhat gondot, mivel gazdasága a nyersanyagok kivitelére épül. Az oroszok földrajzilag közel vannak azokhoz a piacokhoz, ahová korábban Irán adott el olajat, gyorsan tudtak tehát lépni, amikor a szankciók miatt kiesett a piacról az iráni nyersanyag. Az Ázsiába és Európába (Irán korábbi fő exportpiacaira) irányuló orosz export több mint duplájára nőtt 2011 és 2014 között, ez 420 ezer hordóval dobta meg a korábbi napi termelést. Ha ezekre a területekre újra az irániak szállítják majd az olajat, Oroszország piacot veszít. A piacvesztés mellett a valószínűsíthető áresés is sújtja majd az orosz gazdaságot.

A piaci folyamatokat figyelő amerikai energiahivatal (EIA – U.S. Energy Information Administration) úgy számol, hogy

az olaj hordónkénti ára akár 5-15 dollárral is csökkenhet jövőre,

ha a szankciók felfüggesztése miatt Irán tényleg újra ki tud lépni az elszigeteltségből.