Egyre jobban szenvednek a görögök

2015.07.15. 13:31

Amióta az Európai Központi Bank befagyasztotta a görög pénzintézetek hitelezést június 30-án, a görög bankrendszer szinte tetszhalott állapotban van. Az új megállapodás ellenére sem áramlik egyből az euró vissza Görögországba, első lépésben mindössze tűzoltás zajlik, de ez még nem elegendő a pénzkorlátozás feloldásához. Sőt, egyre súlyosabb pletykák is terjednek, tudniillik a 8000 euró feletti betétek egy részét akár el is veszíthetik a betétesek. Lássuk, miként tengetik mindennapjaikat a hellének. Honnan hová folynak a pénzek, és nem utolsó sorban kik nyernek a mostani a helyzeten.

A nyugdíjasoknak nehezebb

Amióta a bankok korlátozott mennyiségű euróval rendelkeznek, a görög bankszámla-tulajdonosok is mindössze 60 euróhoz, gyakorlatban 50 euróhoz jutnak hozzá egy nap, hiszen az ATM-ek már kifogyóban vannak a 20 eurós címletekből – írja az Economist.

Azok a nyugdíjasok, akik nem rendelkeznek bankkártyával, ennél szorítottabb helyzetben vannak, hiszen ők hetente vehetnek fel mindössze 120 eurót kijelölt úgynevezett „kifizető pontokon”, ahová rendőröket állítottak szolgálatba.

Athén külvárosában is zárva tartanak a bankfiókok Görögország részleges csődje miatt. A bankautomatákból folyószámlánként 60 € készpénzt lehet felvenni. 2015.07.06.Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Csak a készpénz

Bár a boltok, kávézók elviekben még elfogadnak kártyát, de elindult egy kisebb pánik, hogy az elektronikus tranzakcióból már nem látnak pénzt,

így mindinkább visszautasítják a vásárlók bankkártyás fizetési szándékát.

Az országhatáron túlról történő vásárlás már elviekben sem lehetséges. A példának okáért a görögök nem tudnak Amazonról, Ebay-ről rendelni vagy egy külföldi nyaraláson a görög bankkártyájukkal fizetni.

Odavágták az üzleti szegmenst

Míg a napi 60 eurós limit nem tragikus egy átlagembernek, viszont az üzleti életben ilyen mértékű korlátozás annál nagyobb problémát jelent. Ez azért is aggályos, hiszen

a mediterrán országnak rendkívül nagy az import függősége.

Egy villanykörtéket előállító gyárnak például szüksége van rézre, viszont ezt addig tudja a görög gyár gördülékenyen beszállítatni Chiléből – ahol bányásszák -, amíg fel nem éli a tartalékait.

Az export ugyancsak akadozik, több megrendelést is törölniük kellett a görög exportőröknek.

A saját beszállítóak már annyira nem bíznak a banki átutalásban, hogy azonnali, készpénzes fizetést követelnek,

ami nagyobb tétel esetében szinte lehetetlen.

Nemcsak a magyar leleményes

Az új helyzet persze új kiskapukat is teremt az országban. Az ellátási lánc és a kifizetések akadozása „mindössze” a kis családi vállalkozásokat érinti, amelyek jellemzően helyben rendelkeznek folyószámlával, akik nem utolsó sorban a görög gazdaság motorját adják. A nagyvállalkozók viszont a külföldön nyitott bankszámlájukon keresztül kerülik meg a kirótt pénzkorlátozást.

Hogyan történnek a bérkifizetések?

Görögország alapból is jobban függ a készpénzforgalomtól, mint a többi európai ország, viszont pont e korlátozás további problémákat generálhat az országban. Egyre kevesebb vállalat utal ki számlára fizetéseket, készpénzben adja a munkabért, ha adja.

Már most csúszások vannak a kifizetésekben, kényszerszabadságra küldik az embereket,

valamint a munkanélküliségi ráta is újra felfelé vette az irányt. Ha a készpénzforgalom korlátozása továbbra is fennáll, akkor a probléma további elmélyüléséhez vezethet.

Görögország válság, külvárosi Lidl üzletben,a lakosság tartós élelmiszerek vásárol. megnőtt a rizs, a cukor és a száraz tészta eladása. A képen a fogyóban lévő tésztás pultnál. 2017.07.06.Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mások kárán mindig valaki nyer

A töltőállomások és az élelmiszerláncok viszont úgy tűnik, igazi nyertesei a jelenlegi helyzetnek, hiszen egyre többen halmoznak fel benzin- és tartós élelmiszer-készleteket, attól tartva, hogy annak behozatala hamarosan akadozni fog.

Felröppent az a hír is, hogy a nyolcezer euró fölötti betétek egy részére ráteszi a kezét az állam (hasonlóan a 2013-as ciprusi esethez),

így a görögök eszeveszett költekezésbe kezdtek, hogy 8000 euró alá vigyék megtakarításaikat, így az alap fogyasztási cikkek mellett a luxustermékek vásárlása is fellendült. Mindazonáltal becslések szerint közel 45 milliárd eurót dugdosnak a görögök párnák és matracok alatt.

Viszont a nem alapvető termékek értékesítésével, előállításával foglalkozó cégek és a szolgáltató szegmens mindinkább kárvallottja a kialakult helyzetnek. A visszaesés már most 25-30 százalékos, ami nemcsak gazdaságban érezteti hatását, hanem a munkanélküliséget is tovább generálja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK