Andriy Kobolyev, az ukrán gázcég vezére a héten Washingtonban találkozott az amerikai energiaszektor befolyásos szereplőivel, kormányhivatalnokokkal, illetve nemzetközi pénzintézetek képviselőivel, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljanak – közölte a Forbes.
Az ukrán energiavállalat sorozatos elszámolási vitába keveredett az orosz Gazprommal, a csörte lassan másfél éve zajlik a két fél között, amely mostanra a válás stádiumába érkezett. A közvetítő szerepet az Európai Unió vállalta magára, amely igyekszik csökkenteni az orosz gázfüggőséget.
A nagy amerikai energiacégek ugyancsak lehetőséget látnak az orosz-ukrán szakításban, amelyek közül kettő már rá is repült a kínálkozó lehetőségre.
A houstoni székhelyű Frontera Resources két éves egyetértési megállapodást írt alá a Naftogazzal. A két vállalat együttesen megvalósíthatósági tanulmányokat készít, melyek további szénhidrogén-készletek feltárására és infrastrukturális fejlesztésekre irányulnak. Az LNG (cseppfolyós földgáz) import a tervek szerint a grúziai terminálokból történne. Az austini TrailStone szintén nem szeretne kimaradni a kínálkozó lehetőségből. Idén őszre tervezi az ukrán piaci belépést.
Annak ellenére, hogy az ukrán vezetés többször kifejezésre juttatta, hogy szívesen látná a nyugati befektetőket, azok több feltételt is támasztottak a sikeres szerződéshez:
Ukrajna múlt csütörtökön a keleti nyitással szemben a nyugatiról szavazott, amelynek első lépése a parlament azon szavazásának eredménye, mely során zöld utat adott annak az öt jogszabályból álló törvénycsomagnak, amelyet a kelet-európai ország külföldi hitelezői szabtak a közeljövőben esedékes 3,2 milliárd dollárnyi kölcsön folyósításának feltételéül – adta hírül az MTI.
A határozat eredményeként az ország már a közeljövőben hozzájuthat a nemzetközi hitelezők forrásaihoz,
úgy mint a Nemzetközi Valutaalap 1,7 milliárd dollárnyi második hitelrészletéhez, a Világbank egymilliárd dolláros, Japán és Németország 300 millió, illetve 200 millió dolláros kölcsönéhez.
A parlament a többi között megszavazta a természetes személyek bankbetéteinek biztonságát szavatoló törvényt, amelynek az elfogadását az IMF hitelprogramja írta elő.
A képviselők elfogadták azt a törvényt is, amely lehetővé teszi a Naftogaz kötelékébe tartozó, 25 százaléknál nagyobb állami tőkerésszel rendelkező eladósodott cégek vagyonának eladását, továbbá megszavaztak a korrupció elleni állami hivatal működési hatékonyságát javítani hivatott két jogszabályt. Az ukrán honatyák igent mondtak a lakossági közműdíjak szabályozásának feltételeit rögzítő törvényre is, amely a japán és a német hitel utalásának feltétele volt.