Négy 4-es metrónyi pénz kellene a budapesti olimpiához

Munkálatok a Széll Kálmán téren a nyári melegben

A fővárosi közlekedésre a hatástanulmány szerint 1900 milliárd forintot kellene fordítani ahhoz, hogy Budapest képes legyen olimpiát rendezni 2024-ben. Egy szakértő szerint valószínűleg nem attól lenne hangos a világsajtó egy esetleges rendezést követően, hogy elsőrangú közlekedés volt Budapesten, de szerinte a város kilenc év alatt fel tudna készülni a rendezvényre.

A 2024-es ötkarikás játékok budapesti rendezése esetén a Duna és a Hungária körút képezné az olimpiai szerkezet két fő tengelyét – a PwC megvalósíthatósági tanulmánya szerint ez lenne „az olimpia főutcája”. A Hungária körúton például a rendezvény idejére mindkét oldalon egy-egy sávot dedikáltan az olimpiára foglalnának le: ezeket a VIP-sávokat a sportolók, a rendezők használhatnák.

A budapesti olimpia tervezett helyszínei (A képet eredeti méretében itt találja.) Forrás: MOB

A vezetői összefoglaló is több oldalon taglalja, mi mindent kellene átrendezni, megépíteni a fő helyszínnek kinézett észak-csepeli területen, a Kvassay Jenő út környékén – még a csepeli HÉV-pálya nyomvonalát is át kellene helyezni, így lenne elegendő hely az atlétikai stadionnak és a köré szervezett olimpiai parknak.

Jelenleg így néz ki az olimpiai parknak kinézett terület:

A 60 ezer férőhelyes fő stadiont a Rákóczi híd pesti hídfőjénél kialakított közösségi közlekedési csomóponttól lehetne megközelíteni, ez lenne a fő irány. A létesítményt az olimpia után visszabontanák 15 ezer férőhelyesre – elvégre az olimpiától függetlenül épül a Puskás Ferenc Stadion is, két ekkora stadionra pedig nincs szüksége Budapestnek.

Kiemelt kockázatként írják le a tanulmányban, hogy az olimpiai fő helyszínnek kinézett terület jelenleg csak egyetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik, ezért Észak-Csepelen szükség van újabb közúti kapcsolatokra – itt visszaköszön a korábbi városfejlesztési tervekből már ismert Galvani úti Duna-híd megépítése is. Gyakorlatilag két új hídra kell gondolni a Galvani út–Kén utca nyomvonalán:

Ugyanakkor egy olimpia megrendezéséhez nem csak az adott helyszínek, az olimpiai park és falu megépítése szükséges: ahhoz, hogy ezeket megfelelően el lehessen érni, megfelelően ki lehessen szolgálni az idelátogató több százezer embert, több beruházásra is szükség van.

Három beruházási nemet lehet megkülönböztetni:

• alapeseti beruházások,
• előrehozott beruházások,
• és olimpiai beruházások.

Az ötkarikás játékokhoz szükséges olimpiaspecifikus fejlesztésekre a PwC szerint 1043 milliárd forintra van szükség. Ez a közvetlen költség, amelyet eszköz- és ingatlanértékesítésekkel csökkentve 774 milliárd forintra jönne ki a rendezés teljes költsége. Emiatt nagyon sok múlik azon, hogy egyes beruházásokat hova sorolnak.

• Az alapeseti fejlesztések alatt azokat a projekteket kell érteni, amik a hosszú távú városfejlesztési tervekben már szerepelnek, és az olimpiától függetlenül 2024-ig meg is valósulnak – legalábbis a tervek szerint. Ilyen alapeseti beruházás például a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, a 3-as metró rekonstrukciója vagy a Széll Kálmán tér felújítása.
• Előrehozott projektek között olyan beruházásokra kell gondolni, amelyek szerepelnek ugyan a budapesti vagy országos szakmai koncepciókban, olimpia nélkül is megvalósítanák azokat, de a várható befejezés 2024 utánra esik – az olimpiarendezés miatt ezért előre kellene hozni azokat.

Utóbbi két tétel – amelyek közvetlenül nem tartoznak az olimpia költségéhez – a PwC szerint 2070 milliárd forintot tesz ki. A hatástanulmány szerint

az olimpiához szükséges fejlesztések túlnyomó része alapeseti vagy előrehozott projektnek tekinthető,

és csak kisebb részük (33 százalékuk) az, amely olimpia nélkül nem merülne fel.

A tanulmány szerint a közlekedési projektek teljes költsége 1 900 milliárd forintot tenne ki.

Ebből mindössze 28 milliárd forintot (1,5 százalék) írnak az olimpiai fejlesztésekhez – 1872 milliárd forintnyi beruházást a PwC alapeseti és előrehozott projektként azonosított.

Ebből több metróvonal is kijönne

Miután a 4-es metró összköltsége 452,5 milliárd forint volt,

az olimpiarendezéshez körülbelül négy 4-es metrónyi pénzre lenne szüksége a fővárosnak közlekedésfejlesztésre.

A 4-es metrót tavaly adták át Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A közlekedési beruházások 57 százaléka országos projekt – a cél Budapest megközelíthetőségének, valamint a vidéki helyszínek elérésének javítása. A maradék 43 százalék a fővárosi projektek költségét teszi ki.

Havi két sör

Az olimpiarendezés költsége összesen nettó 774 milliárd forintra becsülhető – ez 11 év alatt egy emberre lebontva alig több mint évi 7 ezer forintot jelent átlagosan, vagyis 595 forintot havonta.

Budapest egész közlekedési rendszerére úgy kell tekinteni, hogy annak alapvetően jó karban kell lennie, ha olimpiát akarunk rendezni. Olimpia nélkül is az lenne a kívánatos, hogy jó karban legyen, de olimpiarendezésnél ez különösen fontos, mondta az Origónak Takács Miklós, a Főmterv közlekedéstervezési igazgatója.

Budapest alkalmas lehet?

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében is részt vevő szakértő szerint az nagyon relatív, hogy egy város alkalmas-e a rendezésre. Szerinte

Budapest közlekedési hálózata, rendszere európai összehasonlításban sem rossz.

A rendezéssel kapcsolatos kihívást ott érzi, hogy „három hétig csúcsra kell járatni ezt a rendszert”.

Az 1-es villamos már áthalad a Rákóczi hídon Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha a fővárosi közlekedés műszaki alkalmassága nem elég korszerű, nem elég fiatal, akkor az olimpiarendezés három hete alatt akár be is dőlhetne. Például a buszpark jelentős része (35-40 százalék) régi Ikarusokból áll. A szakember szerint ezekkel a buszokkal nagy bátorság lenne nekivágni egy olyan időszaknak, amikor tényleg csúcsra kell járatni a közlekedési rendszert.

Hihetetlen rugalmassággal bír egy ekkora város.”

Takács Miklós egy példát is említett: a Széll Kálmán tér felújítása, a budai fonódó villamoshálózat fejlesztése mellett az Őrmezőt is feltúrták, de Budapest tudott alkalmazkodni.

Július közepén így nézett ki a Széll Kálmán tér Fotó: Polyák Attila - Origo

„Egy háromhetes rendezvény az itt élőktől alkalmazkodást és komfortcsökkenést kíván, de a város szerintem elbír vele” – közölte a szakember, aki nem hiszi, hogy a teljes költségen belül a budapesti közlekedésfejlesztés jelentős részt vinne el.

Kilenc év

Biztosan nem attól lenne hangos a sajtó egy esetleges rendezést követően, hogy elsőrangú, 21. századi közlekedés volt Budapesten. Ugyanakkor Takács Miklós nem hiszi, hogy a fővárosi közlekedés botrányt okozna, nem működne, összedőlne.

Kilenc év elég ahhoz, hogy Budapest zökkenőmentesen felkészüljön a rendezésre.”

Amennyiben az Agenda 2020 valóban azt célozta meg, hogy a kisebb városok is hozzáférhessenek a rendezéshez, és nemcsak óriásbüdzsékkel rendelkező nagyvárosok, akkor szerinte

„Budapest iskolapéldája lehet ennek a döntésnek”,

és kifejezetten jó eséllyel bírhat, a többi szerinte diplomácia kérdése.

A NOB tavaly decemberben fogadta el az Agenda 2020 programot, amely révén a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet olimpiákat rendezni. Azzal a céllal hozták létre, hogy utat nyissanak a Budapest méretű városok olimpiarendezésének.

Agenda 2020 nélkül értelmetlen lenne

Hasonló állásponton van Török Gábor politológus is, akivel az Origo korábban készített interjút. A politikai elemző szerint az Agenda 2020 kétségtelenül megadja a lehetőséget arra, hogy olyan méretű városok, mint Budapest, ésszerű keretek között olimpiát rendezzenek, ugyanakkor ez még nem volt kipróbálva.

„Kérdéses, hogy vajon az Agenda 2020 egy komoly szándék-e. Ha lehetne az Agenda 2020 alapján olimpiát rendezni, akkor akár lehetne Budapesten is olimpiát rendezni, de egyébként ésszerűtlen és értelmetlen lenne” – mondta Török Gábor.

A pályázati szándék már a parlamenten is átment

Az Országgyűlés július elején fogadta el azt a határozatot, amely szerint a parlament támogatja az ötkarikás játékok budapesti megrendezésének megpályázását. A MOB közgyűlése júniusban szavazta meg, hogy Budapest pályázik, majd a Fővárosi Közgyűlés is úgy döntött, hogy támogatja a kezdeményezést.