A bankzár után a tőzsdezárat is feloldják valószínűleg a héten Görögországban, de nem kereskedhet mindenki szabadon a nyitás után sem. A befektetőknek veszteségekre kell felkészülniük.

A nyitás után korlátozások egész sorával kell majd szembenézniük a befektetőknek - tudta meg az ekathimerini.com. A kereskedést akadályozó szabályokat a lap információi szerint az Európai Központi Bank kérésére vezetik be az athéni tőzsdén. Az eurózóna pénzügyi vezetői ugyanis attól tartanak, hogy egy esetleges azonnali összeomlás újból megrázná az amúgy is bizonytalan lábakon álló bankrendszert. (A bankok három heti zárlat után nyithattak újra múlt héten hétfőn.)

Korlátozások

A külföldiek várhatóan korlátlanul kereskedhetnek majd, a görög kisbefektetők viszont nem vehetnek fel hitelt helyben működő banktól ügyleteik finanszírozásához. Ők csak készpénzzel, külföldről érkező forrás felhasználásával, vagy a brókercégeknél meglévő maradék hitelük igénybevételével vehetnek részt az adás-vételben. A portál úgy tudja, a korlátozások nagyjából egy hétig érvényben maradnak.

A tőzsde újranyitása kétségkívül pozitív üzenet volna a piacok felé, azt mutatná meg, hogy az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba a görög gazdaság életében - idézi a CNBC amerikai hírtelevízió a holland Rabobank elemzőit.

Csúnya mínuszok jöhetnek, ha újra kinyit az athéni tőzsdeForrás: John Kolesidis/Reuters

Csúnya mínuszok jöhetnek

A nyitástól viszont félhetnek azok, akiknek valamilyen érdekeltségük van görög tőzsdei cégekben.

Mielőtt bezárt a börze, 792,52 ponton állt a legfontosabb tőzsdeindex, 30 százalékkal egy évvel korábbi szintje alatt. Amikor az egész görög válság kirobbant 2007-ben, az ATG-index értéke 15 százalékkal volt magasabb mint most.

A CNBC amerikai hírtelevízió összegzése szerint az újranyitás után a bankok és az ingatlancégek részvényei indulhatnak el meredeken lefelé. A pénzintézetek valószínűleg megérzik majd azt a bizalomvesztést, amit a háromhetes kényszerszünet okozott, de az sem segít rajtuk sokat, hogy ha nem lenne az Európai Központi Bank segélye, tulajdonképpen már nem is működnének.

Az athéni tőzsde épülete.Forrás: AFP/Aris Messinis

Nem járnak viszont várhatóan jobban az iparban érdekel vállalatok sem. Igaz, hogy a bankzár feloldásával ezek a cégek tudnak pénzt fogadni külföldről, de a befektetők bizalmáért nekik is újra meg kell küzdeniük. Ez nem lesz könnyű, főleg, hogy az újabb, 86 milliárd eurós mentőcsomagról még mindig tárgyalnak a hitelezők és az ország vezetői. A görög kormány pedig hajlamos meglepetéseket okozni, mint azt az elmúlt hetek eseményei megmutatták. A volt pénzügyminiszter például tegnap sokkolta a közvéleményt egy eddig titkolt terv emlegetésével.

Rossz előjelek

Görög cégek részvényeivel nemcsak az athéni tőzsdén, hanem a világ más börzéin is lehet kereskedni. A legnagyobb, külföldi tőzsdéken forgó, de görög érdekeltségbe tartozó vállalatok papírjainak teljesítményét összefoglaló FTSE Greece 20 index 17 százalékot esett június 26, az utolsó tőzsdei kereskedési nap vége óta. Ebben a kosárban legnagyobb arányban pénzügyi cégek szerepelnek, köztük a legnagyobb a National Bank of Greece.

Ez a pénzintézet 25 százalékkal ér kevesebbet, mint június 26-án.

A bankpapírok ráadásul még tovább zuhanhatnak a jövőben. Az országnak nyújtott mentőcsomag egyik eleme ugyanis az, hogy a helyi bankokat feltőkésítik, azaz kapnak 25 milliárd eurót a csőd elkerüléséhez.

A bankszanálásnak viszont tavaly óta új szabályai vannak az Európai Unióban. Az irányelv azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni. Először azoktól vesznek el, akik pénzt fektettek a bankba, vagyis a részvényesektől és a pénzintézet hitelezőitől.

Az egész rendszer célja az, hogy lehetőleg minél kevesebb közpénzt kelljen felhasználni egy bank megmentéséhez.

Ők már buktak

A legnagyobb veszteseket már most lehet látni. Tavaly áprilisban a kanadai Fairfax Financial Holdings fektetett be 400 millió eurónak megfelelő összeget az Eurobankba, ezzel 8,7 százalékra emelve részesedését a pénzintézetben. Azóta a részvények ára meredeken zuhant (csak ebben az évben 23 százalékot), a befektető - talán mert nem tudott ellenállni az olcsó bevásárlás lehetőségének - 12,9 százalékra emelte tulajdonrészét idén május elején - jelenleg nagyjából 265 millió eurót érnek a nála lévő papírok. A Wall Street Journalnak inkább nem is mondtak semmit.

Ugyanígy az Eurobankban emelte 13 százalékra tulajdonrészét a Capital Group befektetőcég, miután 550 millió euróért vásárolt részvényeket tavaly. Az idei évet gyors eladással kezdte az alapkezelő, június 26-ra - aznap voltak utoljára nyitva a görög bankok - sikerült 5,6 százalékra letornázni a tulajdoni hányadot. Így csak 115 millió eurójuk ragadt a bankpapírokban. Ők sem nyilatkoztak az üzleti lapnak.

A Wellington Management Group 1,7 százalékot birtokol a Piraeus Bank papírjaiból, ez 40 millió eurót ér. A pénzintézet részvényeinek értéke 56 százalékot esett az idei évben.