Nem nőtt az idegenellenesség a kormányzati kampány miatt

2015.08.04. 16:13

A vallásosok és a nyugat-magyarországiak a legnyitottabbak a menekültekkel kapcsolatban, a dél-alföldiek és a Jobbik-szavazók a legkevésbé. A Tárki adatai szerint nem nőtt az idegenellenesség a kormányzati kampány óta.

2015 júliusában a felnőtt lakosság 39 százaléka gondolta úgy, hogy minden menedékkérőt ki kell utasítani az országból – derült ki a Tárki felméréséből. A megkérdezettek 5 százaléka véli úgy, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni, a többség a megkérdezettek 56 százaléka pedig mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

Nem nőtt az idegenellenesség

A Tárki a ’90-es évek óta méri az idegenellenesség mértékét, ez alapján a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 és 2011 között kisebb ingadozások mellett (24–34 százalék között) meglehetősen stabil volt. Az idegenellenesek aránya az utóbbi pár évben 2012-ben nőtt a legtöbbet, 2015-ben pedig rekordmagasságot ért el: ekkor a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy senkit nem kéne beengedni, míg a mérlegelők aránya 45 százalék volt.

Az idegenellenesség alakulása a Tárki felmérései alapján

Forrás: Tárki

Nem szeretjük a pirézeket

Az idén júliusi adat nagyjából megegyezik a 2014-es szinttel, alacsonyabb viszont az év elejénél. Látszólag tehát a nemzeti konzultáció és az azt kísérő plakátkampány kevés hatással volt az idegenellenességre. Igaz, eközben megnőtt a mérlegelők, és majdnem felére csökkent az idegenbarátok aránya.

A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede most is elutasítaná. A kitalált pirézek ismét szerepeltek a felmérésben, őket a mérlegelők 53 százaléka küldené vissza hazájukba.

Szolidárisabbak a templomba járók

A felmérés szerint az idegenellenesség azok körében magasabb, akik gyakrabban szembesülnek a menekültproblémával, például a dél-alföldi régióban élők. Szintén magasabb az idegenellenesség a szegényebb rétegek, valamint a Jobbik-szavazók körében,a jobbikosok 54 százaléka senkinek sem adna menedéket.

A menekültek befogadására Nyugat-Magyarországon nyitottak a legtöbben, itt az emberek 18 százaléka hajlandó mindenkinek menedékjogot adni. Az arány szintén magas a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), a jobbmódúak és a hetente templomba járó emberek között (17 százalék). Szintén szolidárisabbak a menekültekkel azok, akik maguk is külföldre készülnek munkát vállalni, vagy tartósan kiköltözni (12, illetve 17 százalék).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK