Ráér még aranyat venni

2015.08.13. 15:05

Akár 350 dollárra is lemehet az arany unciánkénti ára. Campbell R. Harvey már 2012-ben megjósolta, hogy a nemesfém ára bebukik 1100 dollár alá.

Az arany – eltekintve a hozzá tapadó és az ármozgásokat befolyásolni képes geopolitikai, világgazdasági és pszichológiai körülményektől – alapvetően nem más, mint

védekező eszköz az inflációval szemben.

Ez az alapja Campbell R. Harvey elméletének. Az észak-karolinai Duke Egyetem professzorával az Alapblog készített interjút.

Hol a fogódzó?

 A nemesfém – reális – árának azonban egyetlen igazi alapja az a korreláció, amely az inflációhoz kapcsolja. Az aranyat úgy lehet szemlélni, mint valamifajta részvényt, melynek vásárlásához vagy eladásához a fogódzkodót elsősorban a P/E (árfolyam/nyereség) ráta állapota jelenti. A nemesfém esetében az elsődleges kapaszkodót az unciánkénti átlagos reális ár és az Amerikai Egyesült Államok fogyasztói árindexének aránya jelenti, mivel az arany árát amerikai dollárban jegyzik - magyarázza elemzési módszerét Harvey

Aranytömb: védekező eszköz az inflációval szemben.Forrás: Lisi Niesner | Bloomberg | Getty Images

.

A reális ár

A szakember 825 dollárban határozza meg a nemesfém unciánkénti reális árát, amit a 2012-es tanulmányában is megjelölt.

az aranyár történetéből kikövetkeztethető, hogy a reális árat a piac nagyon-nagyon gyakran és hallatlan dinamikával szokta túlzottan felül- vagy alulmúlni."

Az elmúlt másfél-két év aranypiaci ármozgásának lefelé mutató dinamikájából arra számít Campbell, ha a nemesfém ára lemegy 1000 dollár alá, akkor az esés még erőteljesebben folytatódik. Kis valószínűséggel fog megállni a mélyrepülés a reális, 825 dolláros árszintnél, azt valószínűsíthetően jóval alulmúlhatja.

500 dollár alatt, körülbelül 350 dollárnál beszélhetünk majd abszolút mélypontról.

A szakember azt viszont nem tudta megmondani, hogy az abszolút mélypontra mikor ér le az arany ára. 

Az euró napjai meg vannak számlálva

A porfesszor figyelmeztet, hogy az euró fennmaradási esélyei hosszabb távon nagyon gyengék; 5-10 éven belül vélhetőleg összeomlik a mostani rendszer. A szakember úgy látja, hogy a közös fizetőeszköz bevezetésekor háttérbe szorították a józan gazdasági-pénzügyi megfontolásokat, amit pusztán politikai okokból alapítottak meg. Ahhoz, hogy fenn tudjon maradni véleménye szerint olyan reformokat kellene hozniuk az eurózóna tagjainak, amelyek lehetővé tennék az igazi fiskális egységesedést, az igazi bankuniót. Az EKB -nak úgy kéne működnie, mint az amerikai központi banknak, de ehhez szintén gyökeres reformokra lenne szükség, amit valószínűen a politika meggátolna.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár; Ki vonuljon ki elsőnek?Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Vonuljon ki Németország az eurózónából?

A németek soha sem lépnének ilyen területen elsőként. Retteg a mindenkori német politikai-gazdasági elit mindenféle olyan kockázattól, amelynek bekövetkezte esetén Németország válhat a bűnbakká.

- véli az amerikai szakember, aki úgy látja, hogy a német gazdaságot, annak modernizálódását egyre inkább akadályozza – a németek számára – az alulértékelt, olcsó euró. Olyan ágazatok, munkahelyek maradnak fenn emiatt az országban, amelyek – ha az aktuális gazdasági teljesítményükhöz méltóan jóval erősebb fizetőeszközük lenne – nem lennének már életképesek.

Meglátása szerint Európa legerősebb gazdasága inkább arra vár, hogy valamelyik nagyobb eurót használó tagállam -például Franciaország vagy Olaszország - távozzon az övezetből, mert erre hivatkozva ők is kiléphetnének az eurózónából.

Campbell R. Harvey, a Az észak-karolinai Duke Egyetem professzora szerint az amerikai tőkepiacok megértek az alaposabb árkorrekcióra.Forrás: Eventbrite

Tarthatatlan az alacsony kamatkörnyezet

A mérvadó - többek között amerikai - tőkepiacok aktuális helyzetét vizsgálva a professzor kiemelte, hogy példátlanul hosszú ideje tartósan alacsony a kamatkörnyezet, így óva inti a befektetőket a kötvények, de már a részvények vásárlásától is. Harvey meggyőződése, hogy a kamatemelkedésnek be kell indulnia, ennél fogva a kötvényektől igyekszik hamarosan mindenki megszabadulni.

"Példátlanul hosszú ideje - 73 hónapja - zajlik az amerikai gazdaság felfelé menetele. Ezzel párhuzamosan és még erőteljesebb ütemben tart a tőzsdeboom. Soha korábban nem láttunk a részvénypiacokon ennyi egyszerre bekövetkező árfolyamcsúcs-döngetést, mint az utóbbi hónapokban. Ilyen körülmények között nem bölcs dolog beszállni, inkább a kiszállás: profit realizálása a tanácsos magatartás. Mindent egybevetve, záros határidőn belül be kell következnie egy komoly árkorrekciónak az amerikai tőkepiacokon" - vélekedik Harvey.

Belassul az amerikai gazdaság is?

Egyre több helyen olvasható, hogy az amerikai gazdaság növekedése gyengülni fog emellett a termelékenység is gyenge, bár ezt a tengerentúlon oktató professzor egyensen visszautasítja, ő inkább a gazdaság és a termelékenység erejére alkalmazott mérési módszereket tartja elavultnak, mivel ezek a viszonyítási pontokat az 1930-as években határozták meg.

"Ha alaposan körülnézünk az Egyesült Államokban, akkor tapasztalati alapon könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy szinte megállíthatatlanul dübörög a tudományban, a technikában, a kutatásokban és a termelésben az innováció  Nagyon jó a foglalkoztatás, kevés a munkanélküli. Ez így is fog maradni" - állítja a szakember. Véleménye szerint az előremutató technológiai ágazatok biztosítják a masszív növekedést. Tartós gazdasági növekedést prognosztizál Harvey a következő öt esztendőre a tengerentúlon.

Miért tanácsolja el mégis a befektetőket a tőzsdéktől?

A neves szakember rávilágít arra, míg a 2000-es évek elején a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok száma körülbelül hétezer volt. Mára ez a szám nagyjából 4 ezerre csökkent. A tőzsdén nem jegyzett társaságok kezdik vinni a prímet a gazdaságban. 

"Ezen cégek részvényeinek olyan árnyékpiaci, tőzsdén kívüli kereskedelme zajlik megalapításuk pillanatától kezdődően, hogy általában nincs is értelme a rendes tőzsdei bevezetésüknek. Többségük – ha mégis beviszik őket a nyitott piacra – már túlértékelten, túlárazottan kerül oda. A valós piaci értéken való kereskedés már korábban lezajlott ezen vállalatok papírjaival a kockázati tőke társaságok jóvoltából" - fejtegeti Harvey. A professzor abszurdnak tartja, hogy az Ubernek például már most 51 milliárd dolláros a kapitalizációja.

A bárki által hozzáférhető, tőzsdéken jegyzett értékes vállalatok részvényárfolyama nagyon magas, függetlenül attól, hogy ezen cégek és az egész amerikai gazdaság előtt még komoly növekedési potenciál van."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK