A csődbiztosnak nem kell a disznó

2015.08.14. 05:58

Megjelent a magáncsőddel kapcsolatos két kormányrendelet, a jogszabályok szeptember 1-jén lépnek hatályba. A két kormányrendelet, amely a magáncsőd lebonyolításának szabályait részletezi, többek között tételesen felsorolja azokat a használati tárgyakat vagy haszonállatokat, amelyekre a csődbiztosok nem tehetik rá a kezüket.

A magáncsődről szóló egyik friss rendelet összesen 48 pontban sorolja fel azokat a vagyonokat és bevételeket, amelyek nem vonhatók be az adósságrendezési eljárásba. A Magyar Közlönyben tételesen kiemelik, nem tartoznak az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási gépek, mint például a mosógép, hűtőszekrény, fűnyíró.

A bocik tovább múzhatnak

Nem viszik el a haszonállatokat sem, tehát maradnak a tyúkok vagy a tehenek és a disznók is. Nem viszi el a csődbiztos az akváriumban élő halakat sem, és a téli tüzelőt sem.

A csődbiztosok a haszonállatokat nem viszik elForrás: Thinkstock

Nem teszi rá a kezét a csődbiztos a gyermekjátékra, a tanszerekre, a gyógyszerekre és a bevételek közül a szociális ellátás, az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét is a családoknál hagyják.

A csődgondnokok már tanulnak

A magáncsődhöz kapcsolódó kormányrendelet részletesen leírja a tartozás rendezésébe bevonandó ingatlanok és ingóságok forgalmi értékének számítási módját.

A héten kezdték meg a szeptember 1-jén induló Családi Csődvédelmi Szolgálat leendő munkatársainak képzését is – közölte az Igazságügyi Minisztérium. 

A száz csődgondnokot három egyhetes turnusban képzik ki a szolgálat indulásáig.  A csődbiztosok jogi és technikai ismereteket tanulnak, illetve elsajátítják az elektronikus ügykezelői rendszer működését, amit munkájuk során használniuk kell.

A Nem adom a házam mozgalom ülődemonstrációja a devizahitelek eltörléséért és a pénzintézetek felelősségre vonásáértForrás: MTI/Máthé Zoltán

A tárca tervei szerint a családi vagyonfelügyelők az ősz végén további képzésen vesznek majd részt. A Magyar Nemzet azt írta, a biztosok közül negyven ember Budapesten, és kétszer harminc Veszprémben, illetve Szegeden kap képzést.

A sikere kérdéses

A három hét múlva induló családi csődvédelmet egyelőre azok az adósok vehetik igénybe, akiknek a lakhatása forog kockán, a többi adós csak egy évvel később élhet a magáncsőd intézményével. Az Országgyűlés június végén fogadta el a magáncsődöt bevezető törvényt.

A törvény tételesen felsorolja, hogy milyen használati tárgyakat nem lehet a csődeljárásba bevonniFotó: Polyak Attila - Origo

A Deloitte szerint a magáncsőd intézménye a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adósokkal szemben, a főhitelezőként eljáró bankoknál viszont az eljárás magas operációs költségekkel és munkaerőigénnyel jár - írta az MTI.

Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje azt mondta, a magáncsőd fontos intézmény lehet, sikeressége viszont attól függ majd, hogy hány adós él ezzel a lehetőséggel.

Az adósnak kell kezdeményeznie

A magáncsődöt csak olyan adós veheti majd igénybe, akinek vagyona és jövedelme is van, részéről a fizetési hajlandóság fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik. A sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszeműen eljáró adós - miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette - mentesül további tartozásainak megfizetése alól.

A magáncsőd szeptember 1-jén lép hatálybaForrás: MTI/Soós Lajos

A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is - élhetnek,

akiknek 2 millió és 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt,

de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.

Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.

Az ország negyede érintett lehet

A Habitat for Humanity 2013-as adatai szerint a lakosság negyedének okoz gondot a rezsi, a lakbér vagy a lakáshitel kifizetése. A legrosszabb esetben az adós elveszíti a lakását, márpedig a Habitat szerint pont az lenne a lényeg, hogy a család lakhatása ne kerüljön veszélybe, vagyis akár banki, akár közműtartozás miatt senkitől se lehessen elvenni az otthonát.

Így csinálják máshol

  • Angliában a magáncsődben érintettek valamennyi vagyonukat elveszítik (kevés kivétellel), és 3 évig kell a meghatározott havi törlesztést fizetni, és a csődgondnokság a jellemző.
  • Franciaországban valamennyi vagyon átadását és 8 évig tartó havi törlesztést határoznak meg, az adósnál maradó jövedelemösszeg a szegénységi küszöb körüli összeggel azonos.
  • Szlovákiában is át kell adni minden vagyontárgyat. Hosszadalmas a folyamat, 663 euró bírósági költség és ügyvédi költség megfizetése szükséges az eljárás megkezdéséhez. Viszonylag kevés szlovák kéri a csődvédelmet.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK