Az európai vállalkozók kerülik Oroszországot

2015.08.15. 10:00

Az európai befektetők még mindig fenntartásokkal kezelik az orosz üzleti környezetet, ami a számokban is megmutatkozik.

Az európai vállalkozók bizalmát mérő mutatószám újabb 9 pontot esett Oroszországgal kapcsolatban, így az orosz üzleti környezet az elérhető maximális 200 pontból 106 pontot szerzett meg idén – derül ki a GfK piackutató intézet és az Európai Üzleti Vállalkozások Szövetségének (AEB) közös vállalkozói bizalmi indexéből, A mérőszám az európai befektetők egy évre előremutató várakozásait jelzi a keleti piaccal szemben.

Túl vannak a sokkon

A piackutató intézet minden évben górcső alá veszi az európai befektetői közhangulatot és az általános üzleti környezetet – többek között - Oroszországban. Az felmérést azoknak a több száz európai vállalkozónak a megkérdezésével készítik el az intézet munkatársai, akiknek érdekeltségük van a kelet-európai országban.  

A fényesnek nem nevezhető eredmény mégis jobb, mint a korábbi, hiszen Oroszország 2014-ben – az országgal szemben bevezetett szankciók évében – 29 pontos bizalomvesztést szenvedett el. Míg a befektetők 2013-ban 144 ponttal jutalmazták az orosz üzleti környezetet, addig egy évvel később ez az érték már csak 115 pont.

Míg a tavalyi esztendő a sokk éve volt az Oroszországban érdekelt európai befektetők számára, addig 2015-re kezdenek hozzászokni a kedvezőtlen feltételekhez.

Nem várnak növekedést

A megkérdezett európai üzletembereknek mindössze 55 százaléka vár forgalomnövekedést cégénél az idei évre. A büntetőintézkedések bevezetésének évében viszont ez az arány még 72 százalék volt, míg 2013-ban a tőkebefektetők 89 százaléka számolt bővüléssel. Hasonlóan lefelé tartó tendencia jellemzi a bevételekkel kapcsolatos várakozásokat is.

Moszkva üzleti negyedeForrás: Wikimedia Commons

A befektetési kedv még ennél is alacsonyabb.

Az európai tőkebefektetőknek csupán 23 százaléka tervezi, hogy jelentősebb pénzösszeget injektál oroszországi érdekeltségeibe idén. Ez az arány még 30 százalék volt tavaly, és 66 százalék az ukrán-orosz konfliktus kitörését megelőző évben. Az üzletemberek 2-3 éves távlatban sem derűlátóbbak, mindössze 20 százalékuk gondolkodik fejlesztésekben.

Magyar-orosz viszony

 A magyar tőkebefektetők közül a Richter-nek, a Mol-nak és az OTP-nak vannak jelentősebb érdekeltségei Oroszországban, akiket közvetlenül is érint az orosz válság. A pénzintézet ma tette közzé negyedéves jelentését, ebből kiderül, hogy az ukrán leány minimális profittal tudta zárni az időszakot és az orosz veszteség 4,2 milliárd forintra mérsékklődött. A nem teljesítő hitelek Oroszországban a második negyedévben  új csúcsra ugrottak és elérték a 38,3 milliárd forintot. A csoport magyarországi alaptevékenységének első félévi adózott eredménye viszont 59,2 milliárd forint.

Csányi Sándor alapító, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és felesége, Csányi ErikaForrás: MTI/Máthé Zoltán

Ahogy az Origó korábban beszámolt róla,a magyar exportra nincs nagy hatással az orosz recesszió. A magyar kivitel mintegy 3 százaléka megy az orosz piacra. Az orosz–ukrán kivitel együttesen is csak a teljes magyar export körülbelül 4-5 százalékát teszi ki, míg az Európai Unióba irányuló kivitel ennek közel 15-szöröse. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK