Megfizetjük az olcsó benzin árát

2015.08.18. 12:36

A benzin erőteljes megadóztatását, az olajtermelésre, valamint magára az olajra és származékaira fordított támogatások megkurtítását javasolja Bill Clinton volt gazdasági főtanácsadója.

Jeffrey Frankel, a Harvard - Kennedy School of Government – tanára kiemeli az Alapblognak adott interjúban, hogy a keletkező megtakarításokat az elavult, egyre veszélyesebbé váló infrastruktúra megújítására és a közlekedés biztonságát szolgáló beruházásokra kéne fordítani.

Káros az alacsony olajár

Frankel rávilágít arra, hogy az alacsony olajárak miatt egyrészt lassabban fognak teret nyerni a fosszilis energiát kiváltó technológiák, mint például az elektromos autók, másrészt az olajtermékek iránti kereslet nem kívánt mértékben megugrik. A szakember szerint a tendenciát adóemeléssel és az ártámogatások leépítésével lehetne megakadályozni.

Az Alapblog szerzője emlékezteti Clinton volt tanácsadóját arra, hogy épp az olcsó benzin járult hozzá a világgazdaság, köztük az Egyesült Államok gazdaságának talpra állásához, amit Frankel sem vitat, de hozzáteszi:

Az üzemanyagra kiszabott adók emeléséből származó plusz jövedelmet olyan infrastrukturális beruházásokra lehetne fordítani, amelyekre égetően szükség van.”

Jól jönne a plusz bevétel

 A szakember sérelmezi, hogy az állami költségvetésekből jelenleg nem szánnak erre a területre elegendő pénzt. Úgy véli, ha a növekvő bevételeket visszaforgatnák infrastruktúrális fejlesztésekbe, akkor ennek még inkább pozitív hatása lenne az általános fellendülésre.

Az Egyesült Államokban azért kezdik hamarosan emelni a kamatokat, hogy megakadályozzák a túlzott keresletélénkülést.

Az üzemanyagárak növeléséből származó plusz bevételt ennél fogva akár – legalábbis az Államokban – a költségvetési hiány lefaragására is fordíthatják – javasolja Frankel.

Veszélyezteti az energiabiztonságot 

A szakember figyelmeztet, hogy az olcsó üzemanyag biztonságpolitikai veszélyeket is rejt. Frankel szerint a felszín alatt ott lappang annak a veszélye, hogy az alacsony olajár túlzottan felturbózza Amerika és a Nyugat energiafogyasztását. Külön veszélyt rejt magában – főként az USA-ban – az olajtermelőknek nyújtott ártámogatás is. Meggyőződése, hogy az üzemanyag-fogyasztás korlátok közé szorítása, a benzin iránt megnövekvő kereslet megakadályozása javíthatja Amerika és Európa energiabiztonsági helyzetét.

Az alacsony olajárak miatt lassabban fognak teret nyerni a fosszilis energiát kiváltó technológiák.Forrás: Getty Images/2008 /Cameron Spencer

Alternatív energia

Frankel ugyan elismeri az elektromos autózásban, a hibridtechnológiában és a hidrogén üzemanyagként való alkalmazásában elért eredményeket viszont mindezek aránya a fejlett világ, különösen az egész világ közlekedésében egyelőre roppant csekély.

"Még az sem tudható, hogy ezen technológiák valóban átveszik-e belátható időn belül a vezető szerepet a közlekedésben. Az sem világos számomra, miként generálják az áramot, amit a gépkocsik fogyasztani fognak. Ha példának okáért a szükséges elektromos energia forrása a szén lesz, ami különösen olyan országokban fenyeget, ahol még mindig szubvencionálják a szenet, az nem segít" - ad hangot aggályának a szakember.

Ártámogatás mellékhatása

A Fehér Házba bejáratos szakértő támadja a szubvenciók rendszerét. 

Az ártámogatások inkább társadalmi igazságtalanságokat szülnek, mintsem hogy tompítanák azokat." 

Úgy véli, hogy a támogatásoknak valóban van hatásuk a jövedelmek elosztására, de összességében nem csökkentik, hanem növelik a társadalmi, jövedelembeli egyenlőtlenségeket. A fosszilis üzemanyagokra fordított ártámogatásoknak sokkal kevesebb, mint húsz százaléka az, amely eljut az össznépesség legszegényebb húsz százalékához.

Jeffrey Frankel, Bill Clinton volt gazdasági főtanácsadójaForrás: Alapblog.hu

Meggyőződése, hogy az árszubvenciók általában a jobb módúak életét teszik még könnyebbé. Hiszen a szegények kevésbé engedhetik meg maguknak a saját gépkocsit, ők azok, akik a tömegközlekedést veszik igénybe vagy akár gyalogolnak.

Megfeleződött az olaj világpiaci ára

"Ebből az olajfogyasztó gazdaságok profitáltak, az olajtermelők pedig jelentős hátrányokat szenvedtek. Azok, akik pusztán gazdasági megközelítést alkalmaznak, kihagyják a környezeti és egyéb következményeket. Ezeket is számításba véve azt szeretnénk, hogy emelkedjenek az olajárak, mérsékelve a fogyasztást, vagy azt, hogy csökkenjenek, ami pedig a termelést fogja vissza?" - teszi fel a kérdést a szakember.

Mélyrepülésben az olaj árfolyama.Forrás: Investing.com

Merre tovább?

Frankel szerint a megoldás az lenne, ha az olajfogyasztók többet fizetnének, a kitermelőknek pedig minél kevesebb jutna ebből, ami az olajtermékek erőteljesebb megadóztatásával és az olajtermelésre, illetve az olajszármazékokra költött támogatások megkurtításával érhető el. A keletkező megtakarításokat az Amerikában omladozó és Európában is gyengülőben lévő, egyre veszélyesebb infrastruktúra megújítására lehetne fordítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK