Szét lehetne csapni az adócsaló lakáskiadók között

2015.08.26. 13:55

Megfizethetetlen a pesti albérlet. Ezért a vizes lepedőt az Airbnb-re és a nyerészkedő, adóelkerülő lakástulajdonosokra húzzák. Pedig nem mindenki ügyeskedik. A lakások jelentős része bejelentett szálláshelyként működik, és rendesen adóznak utánuk. Ráadásul több városban is megoldották már, hogy mindenki befizesse a kötelezőt. Az albérletpiacot szabályozni azonban érdemes lenne, hiszen rengeteg még az üres ingatlan, amivel javulhatnának az albérletkeresők esélyei. 

Az Airbnb-n és a hozzá hasonló oldalakon csak címet, rövid leírást kell megadni, néhány képet feltölteni, és már jöhet is az első foglalás. A vendégekkel ugyan sok munka van, de ezzel együtt is érdemes turistákban és nem egyetemistákban gondolkodniuk a lakástulajdonosoknak, hiszen 
egy garzonnal így 300-400 ezret lehet keresni, szemben a 100 ezerrel, amit a hosszú távú kiadás ígér. 

A kormány jelenleg csak adózási problémát lát, és rá is szállt a NAV a lakáskiadókra. De ez nem oldja meg az albérletkeresők problémáját, akik a belvárosi albérletárak robbanása miatt nem találnak helyet maguknak. A lakástulajdonosok szerint, akik végre tisztességes hozamot kapnak befektetésük után, nem is kell mindenkinek a belvárosban laknia. 

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A 40-50 százalékuk lehet bejelentve

Hatalmasat robbantak a magánszálláshelyek
Az Airbnb adatai szerint már 6700 szálláshelyet regisztráltak a rendszerben Magyarországon. Egy év alatt 70 százalékkal több a hirdetés. A lakások nagy része budapesti. A kereslet azonban ennél is erőteljesebben nő: 146 százalékkal foglaltak többen így lakást a fővárosunkban, mint egy évvel korábban. 

Az albérlők pedig egyre inkább kiszorulnak. A kérdésünkre válaszoló önkormányzatoktól megtudtuk, hogy a VI. kerületben 737, a VII. kerületben 614, a VIII. kerületben 312 egyéb és közösségi szálláshely van már. Hasonló nagyságrendben regisztrálhattak az V. kerületben, és emellett még jelentős számban lehetnek más kerületekben is legálisan működő helyek. Persze ezzel is még csak az Airbnb-n listázott helyek alig fele van meg. De a roham megindult. Az elmúlt években egyre többen járják végig a bürokrácia lépcsőit, hogy legálisan működhessenek. 

Erzsébetvárosban regisztrált szálláshelyek száma egyes években. *2015-re vonatkozólag csak első negyedéves adatok állnak rendelkezésre (a zöld rész az évesített adat)Forrás: erzsebetvaros.hu

És mi van, ha adóznak?

Pedig érdemes bejelenteni a lakásokat, hiszen ellenkező esetben a pénzügyi lebonyolítás költségei jóval magasabbak lehetnek annál az összegnél, mint ha valaki tisztességesen befizet mindent.

Egy belvárosi garzonnal egyébként 300-400 ezret lehet keresni havi átlagban. Ezért persze sokat kell dolgozni. Egy lakást havonta hétszer-nyolcszor ki kell takaríttatni és fel kell tölteni a szükséges kellékekkel. Ez alkalmanként 8-9 ezer forint. A bevétel után pedig be kell fizetni az önkormányzatnak és a NAV-nak járó összegeket – mesélte az Origónak Viktor, aki több más tulajdonossal együtt kiadja a lakását valahol a bulinegyed közepén. 

Forrás: Airbnb

A megmaradt pénzből még le kell vonni a rezsit, az ez után maradó havi 200-250 ezret teheti zsebre a havi 70 ezerhez képest, amit lakásáért néhány éve kapott. Ez ma már 100 ezer körül lehetne, de ennek adózásával gondja lenne, hiszen milliós éves bevétel felett már a teljes összegre magasabb kulcsot kell fizetni. 

Nem csak az ingatlanpiacot dobta fel az Airbnb

Elszálltak a lakásárak, nőttek az albérleti díjak. Az olcsó szálláshelyek új vendégeket is hoznak Magyarországra – ezt már Niklai Ákos mondta, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Közvetve tehát a környékbeli üzlettulajdonosok, vendéglősök mind profitálnak a jelenlegi helyzetből. Niklai Ákos szerint a magánszálláshelyek egyébként jó minőségűek. Elmondása szerint azért, mert a magánszálláshelyekkel szemben nem ugyanazok a követelmények, mint amit a szállodáktól elvárnak. Így ezek a helyek olcsóbban tudnak jó szolgáltatást nyújtani. 

Forrás: Thinkstock

A szállodásokkal szembeni konfliktust tehát lehetne csökkenteni, ha a kormányzat hajlandó lenne csökkenteni a túlszabályozottságon. Ezzel párhuzamosan a magánszálláshelyek tulajdonosai között is egyszerűen rendet lehetne tenni, hogy az önkormányzatoknak járó idegenforgalmi adót befizessék. Különösen úgy, hogy a tulajdonosok között is megvan a hajlandóság a legalizálásra. 

Lemaradhatunk, ha beteszünk

Azért is érdemes belevágni, mert nemcsak Budapesten, a közvetlen környezetünkben lévő nagyvárosokban is erőteljesen növekszik a rövid távú lakáskiadás jelentősége. Gazdasági érdek, hogy az Airbnb miatt ideérkező turistákat megtartsuk, miközben a növekvő konfliktusokat kezeljük. 

Az airbnb-s foglalások növekedése az elmúlt évbenForrás: Airbnb

Könnyen be lehetne szedni az adót

Az adózás kérdését sokkal egyszerűbben és hatékonyabban is lehetne kezelni. Jó nemzetközi példák már vannak. Az Airbnb több városban is maga utalja el az adókat önkormányzatoknak. Egy hasonló megoldással itthon is kizárható lenne a csalás. 

Ez a lépés kiszoríthatná azokat a piaci szereplőket is, akik csakis az adóelkerülés miatt tudnak olcsók maradni, és tesznek többet zsebre a hosszú távú lakáskiadóknál. 

Nem csak az Airbnb problémája

Egy kicsit más területen, de az Uber is az Airbnb-hez hasonlóan működik. Ott lakások helyett autójukat adják kölcsön a tulajdonosok egy fuvarra. Az alkalmi taxisokkal szemben nagyobb volt az ellenállás, a kormány le is csapott egy új taxisrendelettel a szolgáltatásra. Ennek ellenére az Uber nem tűnt el a piacról, a talpon maradásért szinte bármit megtennének. Új elektronikus számlát vezetnének be, az egyszerűbb adózás kialakításában is szívesen együttműködnek. A kormánnyal és az adóhatósággal jelenleg is egyeztetnek, hogy egy ésszerűbb szabályozás születhessen. 

Fekete Zoltánnal, az Uber magyarországi vezetőjével már beszéltünk. Ők is szeretnék, ha egy megfelelő szabályozást találnának ki a hasonló cégekre. A teljes interjúhoz kattintson a képre!Fotó: Polyák Attila - Origo

Az NGM szerint egyéb szálláshely jogi kategória lefedi az online szállásközvetítő oldalakon, így az Airbnb-n hirdetőket is. A sajtóban is széles nyilvánosságot kapott jelenséggel kapcsolatban tehát nem a szabályozatlanság, hanem a szabályok esetleges be nem tartása a probléma.

Kívülről azonban úgy tűnik, hogy a sharing-economy területén működő cégekkel jobb lenne megegyezni,

mintsem egy régi bürokratikus rendszerbe kényszeríteni őket, ahol csak magas költségekkel lehet ellenőrizni a működést.

Sharing economy
Rengeteg mindenünk van, amit nem használunk ki teljesen. Egy autó, ami a garázsban áll, egy lakás, amiben nem lakunk, vagy csak szabad időnk, amivel nem tudunk mit kezdeni. A megosztáson alapuló oldalak célja, hogy ezeket az erőforrásokat pénzzé tehessük. Az Airbnb lakáskiadásra, az Uber személyszállításra szakosodott, de van takarító, ételmegosztó és még sok tucat egyéb formája is a sharing economynak.
Persze az interneten olcsón és gyorsan lehet hirdetni, nincs belépési korlát, és sokszor az adózást is könnyen el lehet kerülni. Nem mellesleg óriási piacot jelent szinte bárminek. Természetes, hogy sokan meglátták az üzletet ezekben a cégekben, és nem csak kis mellékesért adják ki a lakásukat vagy vállalnak alkalmi taxizást.
Emiatt egyre több országban merült már fel, hogy valamilyen formában szabályozni kell ezeket a cégeket.

Ettől nem lesz olcsóbb az albérlet

Még ha mindenki adózna is, akkor se lennének már ugyanolyan olcsók a pesti albérletek. A bérleti díjak emelkedéséhez az ingatlanárak és a kereslet megugrása is hozzájárult. Az szálláshelyek ellehetetlenítése helyett más megoldást is lehet találni az albérletpiac problémáira. 

Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Magyarországon és Budapesten is rengeteg ingatlan áll még üresen. Ezek nagy része jelenleg lakhatatlan, de sokat a szabályozási hiányosságok miatt nem adnak ki. 

Az állam is tehetne ugyanakkor azért, hogy ez utóbbiak is piacra kerüljenek. A bérbeadók és a bérlők viszonyának rendezése például a mai napig messze elmarad a nyugati országok gyakorlatától. Az adózás kérdésében is lehetne mit javítani, hiszen az egymillió forintos árbevétel feletti plusz teher miatt sokan csak feketén tudják kiadni a lakásukat. A hasonló intézkedések eredményeként már elegendő lakás lehetne, hogy a turistákat és a helyieket is kiszolgálja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK