Nem kap autópályát Eger, Békéscsaba, Kaposvár

Új gyorsforgalmiút-kategóriát vezetne be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – jelentette be az MTI szerint Tasó László közlekedési államtitkár egy sajtótájékoztatón.

Kereszteződés, körforgalom, jelzőlámpa

Az

M gyorsút 2X2 sávos lesz,

a két irányt fizikailag is elválasztják, de nem lesz rajta leállósáv. Szintbeli kereszteződés viszont lehet, sőt körforgalom és – a települések közelében – jelzőlámpás csomópont is.

Az Origo a szaktárcánál megtudta, a fapados gyorsút a tervek szerint autóúttáblát kap majd, és ennek megfelelően 110 kilométer per óra lesz rajta a legnagyobb megengedett sebesség.

A magyar és az EU-s polgárok adójából

A tervek szerint 2020-ig 515 kilométer gyorsforgalmi utat építenek Magyarországon. Az új uniós támogatási időszakban 2020-ig mintegy 465 milliárd forint áll rendelkezésre közútfejlesztésre, ehhez a magyar kormány saját forrásból legalább nettó 750 milliárd forintot tesz hozzá.

Az év végéig összesen 500 milliárd forint összegű kiírás jelenik meg a magyar piacon, összesen 220 kilométer útszakaszra.

Az új típushoz jogszabályokat is módosítanak majd, a változások határideje október. Az autópályák paramétereit el nem érő gyorsforgalmi utak persze korábban is léteztek, és most is vannak Magyarországon. Autóútnak is különböző típusú utakat jelöltek meg, több korábbi autópálya-szakasz is fokozatosan épült meg, az első fokozatban csak autóútként üzemelve.

Csak fapados gyorsutat kapnak

Tasó László szerint ilyen M gyorsút lesz majd a

Kecskemétről Békéscsabára tervezett M44-es, és Egert meg Kaposvárt is

fapados gyorsúttal kötik be a gyorsforgalmiút-hálózatba. Ezek a megyeszékhelyek tehát, amelyek régóta vágynak autópályára, nem kapnak, viszont elérhető közelségbe került, hogy mégis csak az eddiginél gyorsabban érjék el onnen a fővárost vagy az ország más részeit.

Orbán Viktor öt hónappal ezelőtt Sopronban kezdte meg az összes megyei jogú várost érintő körútját. Itt jelentette be, hogy a modern város program keretében

még ebben az országgyűlési ciklusban,

vagyis 2018-ig mind a 23 megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmiút-hálózatba. (Értelemszerűen azokat, amelyeket még nem érnek el a sztrádák.)

Gyorsan, olcsóbban

Bár akkor hivatalos nyilatkozót nem találtunk, a tárca sem válaszolt az Origo kérdéseire, szakemberek név nélkül arra utaltak, hogy a rendelkezésre álló idő alatt csaknem lehetetlen, ráadásul nagyon drága lenne autópályákat építeni mindenhová, hiszen például Békéscsabától, Salgótarjántól, Zalaegerszegtől még messze van a sztráda.

Az M1-esen is középen megyünk majd

Tasó László szólt arról is, hogy az M1-es autópálya 2x3 sávosra bővítését az út forgalmi viszonyai indokolják. A bővítéshez a "Juncker-csomagból" szeretnének forrásokat szerezni, de ha nem sikerül, azt is meg kell gondolni, hogy hazai forrásból finanszírozzák a beruházást – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztrium közlekedési államtitkára a kormányportál szerint.

A miniszterelnök ezeken a látogatásain konzekvensen

négysávos utakról

és nem autópályákról beszélt. Az új úttípusról szóló bejelentés azt mutatja, a kormány ezt a formát szánja a megyei jogú városok bekötésére. Tasó szerint így 25-30 százalékot lehet megspórolni a költségekből.

Bár adná magát a következtetés, egyáltalán nem biztos, hogy az M4-es már jelentős részben elkészült, de kormányzati parancsra félbehagyott Abony-Fegyvernek közötti szakasza is M gyorsútként épül majd meg. Még csak annyi biztos – mondták az NFM-nél –, hogy csökkentett kivitelben, vagyis nem autópályaként készül.

Tasó László beszélt az M4-es két másik szakaszáról is, az Üllő és Cegléd közötti, illetve a Püspökladánytól a román határhoz vezető részekről is, de nem arról, hogy milyenek lesznek ezek, hanem arról, hogy még idén megtendereztetik a szakaszokat, így jövőre elkezdődhet építésük.