Meghatszoroznák a határokon kisajátítható területet

Fiatal Szír menekültek egy csoportja tanakodik a Magyar-Szerb határ szerbiai oldalán. A biztonsági pengekerítés nem jelent akadályt számukra, hy bejussonak az országba.
Fiatal Szír menekültek egy csoportja tanakodik a határ szerbiai oldalán. Maga a biztonsági pengekerítés nem jelent akadályt, csak az időzítésre kell figyelni
Vágólapra másolva!
A tervezett határmenti tranzitzónák miatt tízről hatvan méterre szélesítené a kormány azt a sávot, amit a földek tulajdonosaitól elidegeníthet. A használatba vett földekért, de csak a valóban használatba vettekért, négyzetméterenként 173 forint egyszeri, majd évenkénti kártalanítást kell fizetnie az államnak.
Vágólapra másolva!

10 méterről 60 méterre szélesedik az a sáv, amit az állam a határ mentén felhasználhat, ha a parlament elfogadja Pintér Sándor belügyminiszter az Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról című javaslatát. Ennek 18. paragrafusa ugyanis így módosítja az államhatárról szóló törvényt.

A tranzitzónák miatt

A javaslat indoklása szerint a tervezett határmenti tranzitzónák kialakítása miatt indokolt a korábban kizárólag a határzár érdekében megállapított 10 méteres sáv 60 méterre történő bővítése.

Nem csak kerítés, tranzitzóna is lesz a határsávban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Csak a használt területért fizet az állam

A javaslatcsomag arról is rendelkezik, hogy

az érintett föld tulajdonosának járó egyszeri kártalanítást csak akkor kell megfizetni, ha az ingatlant ténylegesen igénybe kívánják venni.

Ez a módosítás arra az ingatlanra is vonatkozik, melyet a módosítás folytán már nem 10, hanem 60 méteres sávban fog terhelni a közérdekű használati jog. A módosítás nem érinti azt a garanciális szabályt, hogy az egyszeri kártalanítás kifizetésének meg kell történnie az igénybevétel előtt, áll a tervezetben.

Négyzetméterenként 173 forint

A kártalanításról szóló kormányrendelet szerint négyzetméterenként 173 forint egyszeri, plusz a jövedelemkiesés miatt éves kártalanítás illeti meg azokat a gazdákat, akiknek a földjét érinti a szerb-magyar határra tervezett építmények megvalósítása.

Évről évre jár a kártalanítás

A szabályozás szerint a kártalanítási eljárást az illetékes kormányhivatal folytatja le soron kívül, és az annak nyomán meghatározott összeget bírói letéti számlára helyezik, vagy átutalják a tulajdonos bankszámlájára. Ugyanakkor a kisajátítás által érintett gazdákat évenkénti kártalanítás is megilleti, amelynek összegét évről évre szeptember 15. és október 15. között határozzák meg. Ennek során

figyelembe kell venni a mezőgazdasági művelés alatt álló területek esetében a növénytermesztésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károkat.

Több terület, több kártalanítás

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, a 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyzetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe.

A határsáv kiszélesítésével és a tervezett határmenti tranzitzónákkal ez a terület, és így a kifizetendő kártalanítás is nőni fog (ha a javaslatot elfogadja a parlament).

Szerbia felé nyitott zónák

A javaslat szerint a jövőben megszűnne a menekültek utazása az országon belül. A határ közvetlen közelében, a Belügyminisztérium által kijelölt helyeken tranzitzónákat hoznának létre, és ide kerülne mindenki, amíg el nem bírálják a menekültkérelmét. Ez a gyorsított eljárás miatt néhány napot jelentene. Ezek a zónák állandó rendőri őrizet alatt lennének, csak Szerbia felé lennének nyitottak.