Egyre több német vállalkozó tölti fel Szíriából és Afganisztánból érkező migránsokkal a megüresedett munkahelyeket, de már nagy cégek is kampányolnak a beözönlő munkáskézért.

A német autóipari konszern, a Daimler egyenesen a német döntéshozókhoz fordult, hogy engedélyezzék a menekültek munkába állását egy hónappal azután, hogy megérkeztek Németországba – írja a Der Spiegel.

A hosszadalmas menekültügyi eljárás sok elvesztegetett értékes hónap mind a menedékkérőknek, mind a vállalkozóknak”

– fogalmazott Ingo Kramer, a Német Munkáltatói Szövetség (BDA) elnöke. A szervezet vezetője szerint nem a kitoloncolással kéne félelemben tartani a menekülteket, hanem minél hamarabb munkát kéne nekik adni.

Fogy a német, belassulhat a gazdaság

Németország sok európai országhoz hasonlóan az elöregedéssel és a csökkenő népességszámmal néz szembe, amelyek hosszú távon szárnyát szeghetik a prosperáló gazdaságnak. Jelenleg 46 millió munkaképes ember él Európa gazdasági motorjának számító országban. Ha nem számolunk további bevándorlókkal, ez a szám 30 éven belül 29 millióra esik vissza. Annak ellenére, hogy a németek 70 évre emelték meg a nyugdíjkorhatárt, így is mindössze 4,4 millióval növelhető a foglalkoztatottak tábora.

A megfogyatkozó munkaerő a szocális ellátórendszerre is rányomja a bélyegét.

Egyre kevesebb ember tudja finanszírozni a nyugdíjalapot, az egészségbiztosítási rendszert, az iskoláztatás költségeit vagy épp az úthálózatok fejlesztését. Az alacsonyabb fogyasztás ugyancsak negatívan hat egy ország gazdaságára.

Angela Merkel német kancellár egy palesztin bevándorló lányt vígasztal.Forrás: Origo

Munkát és nem segélyt adnának

A gazdasági növekedés ütemének - na és persze saját cégének prosperálásának - fenntartásában sok német vállalkozó a beáramló menekültek mihamarabbi foglalkoztatásában látja a megoldást. Közel félmillió üres állás vár betöltésre Európa húzógazdaságának számító országban a júliusi adatok szerint, míg 2010-ben ez a szám csak 391 ezer volt. A betöltetlen állások száma folyamatosan növekszik, idén júliusban a 600 ezret közelítette. A gyakornoki lehetőségek is kiemelkedően megugrottak az elmúlt években. A 19 600 nyitott pozíció száma 2010 szeptemberétől 37 100-ra duzzadt 2014 őszére.

A németeknek nemcsak magasan képzett értelmiségiekre van szükségük, hanem a képzett munkáskéz is kelendő, már egy minimális szakmunkás háttér is elegendő. Közel egymillió olyan munkahely létesült az elmúlt négy évben, ami szinte semmilyen képzettséget nem igényel. Főleg a beteg- és idősgondozásban, az éttermekben és a mezőgazdaságban könnyű az elhelyezkedés.

A német vállalkozók közül egyre többen alkalmaznak menekülteket, sőt a kitaníttatásukra is szívesen áldoznak,

ezért is szeretnék elérni, hogy a hatóságok minél gyorsabban rendezzék a bevándorlók jogi hátterét, hogy ne kelljen attól tartaniuk, hogy a kiképzett munkásukat elveszítik egy kitoloncolás miatt. Bajorországban a legnagyobb az igény, ahol hétezer vállalkozásból 1200-an gyakornoki helyet is biztosítanának az országba érkezőknek.

Megterhelik az állami kasszát

A nagy számban érkező migránsok euró milliárdokkal terhelik meg a német államkasszát, a helyi hivatalok túlterheltek a menekültszállók pedig befogadóképességüket meghaladva üzemelnek. A német hatóságok csak idén 800 ezer menedék és bevándorlási kérelemmel számolnak. Az elmúlt évben ez a szám még csak 10 ezer volt, két évvel korábban pedig a fele.

Annak ellenére, hogy Németország 1960-as évek közepe óta a bevándorlók egyik kiemelt célpontja, mégsem modernizálta bevándorlásügyi törvényeit. Az utóbbbi honapok migráns rohama ösztönzte a német vezetést arra, hogy törvénymódosításokkal segítse elő a menekültek miharabbi integrációját és munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. A kormány így igyekszik tehermentesíteni az ellátó rendszert.

Nem alapoznak az unióból érkezőkre

„Ahogy a válság- vagy adósságspirálba jutott uniós országok gazdasága felszálló ágba kerül, várhatóan az EU-n belüli bevándorlók száma visszaesik” – prognosztizálja Lutz Schneider a migráció hatásait vizsgáló egyetemi professzor.

Az uniós országokból érkező migránsok száma éves szinten 70 ezerre csökken 2050-ig.

„Németországban egyre nagyobb szüksége lesz így a menekültekre” – teszi hozzá a kutatást készítő professzor.

A magyar államhatárát jelző kövön guggoló menekült társaira vár a töltés mellett.Forrás: Origo

Apja halála után menekült el

Said Hashimi fűtésszerelőnek tanul a Heizung-Obermeier-nél. A fűtéstechikai vállalkozás egy éves gyakornoki programot biztosít a 18 éves afgán fiúnak. Hashimi három évvel ezelőtt hagyta el Afganisztánt, amikor apja a háborúban meghalt. A tinédzser kereken öt hónapig utazott Törökországon, Görögországon és Olaszországon keresztül, míg megérkezett Németországba.

Az árvaságra jutott fiú összesen hatezer kilométert tett meg.

" Ha szeretné, akár még brigádvezető is lehet" - vetíti előre Said jövőjét Olaf Zimmermann, a müncheni kis cég vezetője.

Nehéz elhivatott német munkaerőt találni

Leila Moghadam 2013 októberében töltötte ki a menedékkérő formanyomtatványt, de akkor már 9 hónapot várt arra, hogy részt vehessen egy német nyelvet oktató kurzuson. November óta már egy pékségben eladó a 33 éves nő. Reggel fél 4-kor kezdi a munkát, minden munkafolyamatban részt vesz, mire reggel hatkor kinyit az üzlet.

Leila Maghadam, akinek egy pékségben sikerült elhelyezkedni, és örökké Németországban akar maradniForrás: Jörg Glaescher/DER SPIEGEL

Anno Iránban még politikatudományt tanult, ráadásul volt egy kis ajándék csomagolóanyagokat árusító üzletet is Teheránban, ahonnan vallási okokból menekült aztán el. A Németországba irányuló utazása 8 ezer euróba került, cserébe vízumot és egy dortmundi repülőjegyet kapott. Amikor megérkezett, a német hatóságok az egyik menekült szállásról a másikra küldték őt. Év eleje óta már a pékség fölötti egyik apartmanban lakik négy másik gyakornokkal együtt. Bár még most sem rendelkezik tartózkodási engedéllyel és még németül sem beszül nagyon jól, a pékség tulajdonosa még így is gyakornoki munkalehetőséget biztosított neki. Michael Wippler szerint a munka az egyik legjobb integrációs lehetőség a bevándorlók számára. Ráadásul a tulaj úgy látja, hogy

egyre nehezebb olyan alkalmazottakat találni Németországban, akik igazán értékelni tudnák a hivatásukat, akár a pékségben.

De Moghadam esetében egyből látszott, hogy nagyon élvezi a munkáját. Éppen ezért lenne szükség arra, hogy a hatóságok egyértelmű álláspontra jussanak, mivel az más vállalkozókat is arra ösztönözne, hogy menekülteket alkalmazzanak. 

Moghadam elmondása szerint ő még a szerencsésebbek közé tartozik, mivel mások akár 4-5 évet is álláskereséssel töltenek. A nő kívánsága az, hogy bárcsak örökké Németországban maradhatna, bár most is még csak megtűrt státuszban van, azaz a következő fél évben még nem kell szembesülnie azzal, hogy esetleg kitoloncolnák az országból.