A menekültáradat kezelésére nem, de az egyre gyengébb lábakon álló schengeni övezet esetleges felbomlása súlyos károkat okozhat Európának. A migránshullám rövid távú gazdasági hatásairól kérdeztünk makrogazdasági szakembereket.

Bár az állami kiadások emelkednek Magyarországon, Ausztriában és Németországban egyaránt a menekülthelyzet kezelése miatt, ez a gazdasági növekedés szempontjából elhanyagolható tétel. Komolyabb kárt a vasúti közlekedés és a szállítmányozás fennakadásából származó bevételkiesés okoz, ez azonban az országok gazdasági teljesítménye szempontjából elhanyagolható tétel Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Nem behozhatatlan tételről van viszont szó, akkor sem, ha több hónapig elhúzódik a jelenlegi helyzet.  

A menekültáradat hatásai egyelőre nem számszerűsíthetőek, hiszen korántsem látjuk a végét” 

–  fűzte hozzá a szakértő.

Németország akár jól is járhat

A mostani menekülthullám az érintett országok közül leginkább Németország számára jelent majd várhatóan komolyabb kiadást. Egy-két éven belül azonban már inkább a migránsok betelepülésének pozitív hatásait érzik majd ezek az államok, hiszen többségében fiatal, munkaképes emberek igyekeznek a nyugat-európai országba.

Civilek tapsoló tömege, rengeteg ruha és étel várja a bécsi Westbahnhofra érkező menekülteket, akik utaznak is tovább Salzburgon át Németországba 2015. szeptember 6-ánFotó: Szabó Gábor - Origo

A Raiffeisen vezető elemzője szerint hasonló folyamat mehet majd végbe, mint ami az Egyesült Királyságban lezajlott: a szigetország gazdasági növekedéséhez a Kelet-Európából érkező nagyszámú munkavállaló is hozzájárult. Az adóbefizetésből származó többletbevétel, a fogyasztás és a termelékenység növekedése egyaránt a gazdasági bővülést segítette. 

Inog a schengeni övezet

A növekedésre nem elsősorban a mostani helyzet kezelése, hanem a jelentkező problémák egyes következményei lehetnek érdemi hatással. Ezek közül is leginkább a schengeni övezet jövője - mutatott rá Árokszállási Zoltán. 

„Ha a visszaállna a nemzetállami szintű határellenőrzés és vámrendszer, az már komolyan veszélyeztetné növekedési kilátásokat.”  

– véli az Erste Group Bécsbe kihelyezett regionális elemzője.

Az Ausztriában bevezetett fokozott gépjármű-ellenőrzés miatt nagy a torlódás az M1-es autópályán Mosonmagyaróvár közelében, 2015. augusztus 31-énForrás: MTI/Krizsán Csaba

Az európai államok közötti határellenőrzés visszaállítása a magyar gazdaságot is érzékenyen érintené. Országunk exportjának több mint 75 százaléka e térségbe jut el, ezen belül is a fő célpont Németország. 

Az övezet felbomlása az ipari beszállító rendszerben komoly fennakadásokat okozna. 

Az alkatrészek például nem jutnának el időben a gyárakba, ami a termelékenységet is negatívan befolyásolná. Másrészt a Nyugatra ingázók munkába jutását is megnehezítené a határellenőrzés újbóli bevezetése. 

A bőrünkön éreznénk 

Magyarország és a többi érintett európai ország gazdasági növekedését egyáltalán nem veszélyezteti az eddigi menekültáradat” 

– véli Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A közgazdász szerint az akár hónapokig eltartó migránshullám sem tudná megbillenteni a gazdasági növekedést, hiszen az ellátásuk meg sem közelíti azt az összeget, ami befolyásolná a bővülést. 

A közgazdász ugyanakkor egyetért azzal a megállapítással, hogy a határellenőrzés esetleges visszaállítása az igazi rizikófaktor. Az Európai Unióba irányuló jelentős mértékű magyar export lenne a szigorítás első kárvallottja. A schengeni övezet felbomlása számszerűsíthetően mérsékelné a GDP szintjét.