Uganda költségvetése is átláthatóbb, mint a magyar

A Parlament felújított alsóházi ülésterme 2014. április 15-én. A termet 48 millió forintért újította fel a Pápai Asztalos Kft.

Egy nemzetközi felmérés szerint az európai országok közül Magyarország költségvetése a legkevésbé átlátható. Ráadásul összeállításába jobban be kéne vonni a nyilvánosságot, a parlament ellenőrzését pedig erősíteni kellene. A jelentést a kormány is látta és jóváhagyta.

Az uniós országok költségvetései közül Magyarországé a legkevésbé átlátható. A teljes rangsorban olyan országok közvetlen szomszédságában tanyázik a magyar költségvetés (a tavalyi, 2014-es), mint Szerbia, Kenya, Ecuador és Azerbajdzsán. És nem csak az első helyezett Új-Zéland vagy az ötödik Egyesült Államok veri toronymagasan, de Románia, Peru és Uganda is.

A felmérésről

A felmérés 140 ténybeli kérdést tartalmaz, ezek segítségével értékelik a költségvetés elszámoltathatóságát. A költségvetés átláthatóságát 109 kérdésre adott válasz alapján értékelik, ennek eredményeként kapják meg az Open Budget Index (Nyílt Költségvetési Index) 0 és 100 közötti pontszámát. A második alappillért a nyilvánosság részvételének lehetőségére vonatkozó 16 kérdés alapján ítélik meg. Az utolsó 15 kérdés a felügyeleti pillért értékeli, ennek keretében az egyes országok törvényhozásának és számvevőszékének felügyeleti lehetőségeit értékelik. Mindegyik kérdéscsoport külön pontszámot kap.

A kormány jóváhagyta

A költségvetési rendszerek átláthatóságáról szóló Open Budget Survey most vizsgálta először Magyarországot. Az elemzés készítői csak tényeket vesznek figyelembe, például, hogy rendelkezésre állnak-e bizonyos költségvetési dokumentumok, szerepelnek-e azokban adott elemek, nem pedig véleményeket, mint a Transparency International korrupciós indexe.

Első körben az felmérést összeállító International Budget Partnership (IBP) helyi partnerszervezete (Magyarország esetében ez a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest) elkészíti a jelentését, amit megküld az IBP-nek. Ők ellenőrzik az eredményeket, aztán külső szakértőkkel is ellenőriztetik őket, majd megküldik az érintett ország kormányának véleményezésre. A végső jelentést csak ez után teszik közzé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a jelentés minden pontját jóváhagyta, csak négy ponthoz fűzött rövid kommentárt,

mondta el az Origónak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője.

Magyarországnak balkáni költségvetése van Forrás: Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest

Van, amit a kormány el se készít

Magyarország gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad, mondta Romhányi Balázs. Az egyetlen kivétel a számvevőszéki jelentés, amelynek tartalma valamivel jobb színvonalú még a fejlett országok átlagánál is.

A polgárok költségvetése

A költségvetés egyszerűsített, közérthető, vizualizált formában. Kiderül belőle, milyen forrásokból mennyi bevételhez jut az állam, és mire költi a beszedett pénzt. A polgárok költségvetése Magyarországon olyannyira nemlétező dokumentum, hogy a kifejezés sem létezik hivatalosan.

Nem frissül a költségvetés

A költségvetési törvénnyel komoly probléma továbbá, hogy az indoklásában a magyarázatok szegényesek, alig tartalmaznak érdemi információt. Az is aggályos, hogy az elfogadott költségvetés táblái nem frissülnek. Vagyis egy példán szemléltetve,

ha valaki mondjuk arra kíváncsi, mennyi pénz ment a költségvetésből 2014-ben közmunkára, hiába nézi meg a költségvetési törvényt.

Abban csak az van benne, mi szerepelt a törvényjavaslatban; ha a parlament a javaslat tárgyalása során módosítja a számot, az már nem kerül bele az elfogadott törvény táblájába. Az elfogadott módosítók közül persze rengeteg munkával ki lehet szálazni a változást, de ez aligha jelent átláthatóságot.

Megdrágítja az államadósságot

Az, hogy a költségvetés átlátható legyen, nem csak esztétikai vagy erkölcsi kérdés, de nagyon sok pénz múlhat rajta. Az átlátható költségvetéssel rendelkező országok olcsóbban, kevesebb felárral tudják finanszírozni az államadósságukat.

A hitelminősítők ugyanis sokkal inkább hajlamosak leminősíteni az átláthatatlan költségvetéssel rendelkező országokat,

hiszen az átláthatatlanság bizonytalansági tényező. Ez az összefüggés a gazdasági válság még inkább felerősödött, véli Romhányi Balázs.

Csak akarat kell hozzá

A költségvetés átláthatóvá tételéhez viszont nem kell pénz, csak politikai akarat, hiszen csak néhány újabb dokumentumot kell elkészíteni, illetve olyan információkat kell nyilvánosságra hozni, amikkel a kormány feltehetően amúgy is rendelkezik. Az IBP a következőket ajánlja a magyar kormánynak:

• Készüljenek nyilvános irányelvek, féléves jelentés és polgárok költségvetése.
• A költségvetési törvényjavaslat egészüljön ki a középtávú (hároméves) kiadási keretszámok funkcionális bontásával, tartalmi indoklásokkal és hatásbecslésekkel, teljesítmény-információkkal.
• A zárszámadás egészüljön ki az eredeti tervektől való eltérés okainak részletes levezetésével.

Ezt Romhányi Balázs a következőkkel egészítette ki:

• Az elfogadott költségvetéshez is készüljenek el a törvényjavaslat indoklásának mellékletei.
• Legyen az NGM honlapján minden költségvetési kulcsdokumentum egy helyen elérhető.

Be kellene vonni a nyilvánosságot

A magyar költségvetés egyébként nem csak az átláthatóság tekintetében teljesít rosszul: sokkal jobban be kellene vonni a nyilvánosságot a tervezésébe. Ehhez különböző módszerekkel (például felmérésekkel, fókuszcsoportokkal) fel kellene mérni az emberek véleményét a költségvetési kérdésekről,

a minisztériumoknak és a költségvetési intézményeknek pedig nyilvános meghallgatásokat kellene tartaniuk, ahol független szakértők is elmondhatják a véleményüket.

A bármire költhető tartalék

Ami a felügyeletet illeti, az Állami Számvevőszék megfelelően, sőt jól ellátja a szerepét. Ugyanakkor jó lenne, ha a jelentései közérthető formában is megjelennének. A parlament felügyeleti jogköreit viszont szélesíteni kellene. A parlamentnek még a költségvetés beterjesztése előtt tárgyalnia kellene az irányelvekről, igaz, ehhez az kellene, hogy legyenek irányelvek. A kormánynak pedig rendszeresen egyeztetnie kellene a költségvetési kérdésekről az országgyűléssel.

Romhányi Balázs szerint nagyon fontos lenne, hogy érdemben szűküljenek a kormány lehetőségei arra, hogy közpénzeket a parlament által nem jóváhagyott célokra fordítson: vagyis hogy a tartalékokat és a maradványokat teljesen kötetlenül csoportosíthassa át. Az ügyvezető szerint

az Országvédelmi Alap puszta léte a parlamenti kontrollt sérti",

ezt ugyanis, legalábbis az őszi határidő után, a kormány bármire elköltheti.

A parlament nem ellenőrzi elég szigorúan, mire mennek a költségvetési pénzek Forrás: MTI/Soós Lajos

Intézményesíteni kell

Mindennek természetesen intézményesített, jól bejáratott keretek közt kellene működnie, hogy ne épp az aktuális miniszter hangulatától függjön, mennyire átlátható a költségvetés, mennyire vonják be a készítésébe a nyilvánosságot vagy mekkora a parlament ellenőrzése. India például az előző felméréshez képest nagyot rontott, mert 2014-ben választások voltak, és nem értek rá átlátható költségvetést készíteni.