Így nem veszíti el a lakását

2015.09.11. 09:12

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, ami meghatározza a méltányolható lakásigényt - ami ahhoz szükséges, hogy az adós a lakásban maradhasson -, valamint hogy mekkora lakásbérleti vagy lakáshasználati díjat lehet figyelembe venni az adósságrendezési eljárásban.

A méltányolható lakásigény egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba, két személy esetén legfeljebb két lakószoba, három személy esetén legfeljebb két és fél lakószoba, négy személy esetében legfeljebb két lakószoba és két fél lakószoba.

Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
A méltányolható lakásigényhez a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.

Csőhelyzetben is jöhet a baba

Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két - egy gyermekes házaspár esetén további egy - születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással vagy a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.

Fotó: Polyak Attila - Origo

A méltányolható árak is kőbe vannak vésve

A rendelet meghatározza a méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét is az egyes településtípusokon. Például két lakószoba (45-60 négyzetméter) esetén a méltányolható forgalmi érték Budapesten 12,75 millió forint, a budapesti agglomerációban 10,2 millió forint, a megyei jogú városokban és azok agglomerációjában 7,7 millió forint, más városokban 7,6 millió forint, községekben 5,5 millió forint.

Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. Az adósságrendezési eljárásban olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő nem adhatja a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba.

Fotó: Polyak Attila - Origo

A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az ingatlan állapota és a települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a rendelet szerinti összeggel kell figyelembe venni és elszámolni az adósságrendezési eljárás során, amitől legfeljebb 5 százalékkal felfelé el lehet térni. Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.

A kényszerintézkedés alatt lévők siessenek

A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is - élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.

Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK