Fél év telt el az M4-es autópálya építésének leállítása óta. A kormány kartellgyanút emlegetett, de a versenyhivatal nem talált semmi olyat, ami alapján megindíthatta volna a versenyfelügyeleti eljárást. Az építkezést költségvetési forrásokból befejezik, de autópálya már nem lesz Abony és Fegyvernek között.
Csepreghy Nándor szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy
az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerült a kartellgyanú. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára április elején elmondta azt is, hogy ez lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.
Csepreghy Nándor akkor azt mondta, a kormány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy a fejlesztési ciklus végéig, azaz 2020-ig az összes megyei jogú város elérhető legyen gyorsforgalmi úton.
110 milliárd forint
Az Abony és Fegyvernek közötti, kevesebb mint 30 kilométeres távot három szakaszban pályáztatta az állam: a tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
- 46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
- 32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
- 31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.
Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, idén márciusban azonban leállították a munkákat.
A Miniszterelnökség áprilisban bejelentést is tett az ügyben a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH). A tárca az Origónak azt válaszolta, hogy
tudomásuk szerint a versenyhivatal eljárást indított az M4-es autópálya építésével kapcsolatban, azonban annak eredményéről nincsenek információi.
Érdeklődtünk a GVH-nál is, ott azonban azt közölték, hogy a bejelentést a törvényi határidőn belül elbírálták, és arra jutottak, hogy
a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn”.
A GVH döntése ugyanakkor nem jogerős, mert a Miniszterelnökség a végzéssel szemben jogorvoslattal élt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. Tehát a GVH válaszából úgy tűnik, hogy a Miniszterelnökségnek tudnia kellett a bejelentéses eljárás eredményéről, ha már bírósághoz fordultak.
A versenyhivatal külön hangsúlyozta, hogy a bejelentéses eljárást lefolytatták, de nem indítottak versenyfelügyeleti eljárást. Tehát
a versenyhivatal nem talált semmi olyasmit, ami alapján tovább vizsgálódhatna.
A kormány mindeközben végig Brüsszelre mutogatott – és mutogat a mai napig –, hogy az nem finanszírozza az autópálya építését, mert kartellgyanús.
„Többek között”
A Miniszterelnökség szerint az építkezés leállításának és a kivitelezői szerződések felmondásának az volt az oka, hogy „egy hosszú procedúrát követően az Európai Bizottság tisztségviselői kijelentették, elzárkóznak a projekt EU-s forrásokból történő finanszírozásától”. A tárca azt válaszolta az Origónak, hogy „előbbi oka többek között, hogy a projekt kapcsán felmerült a kartellgyanú”.
Igen ám, de ahogy most a GVH sem, korábban az Európai Bizottságnál sem kérdőjelezték meg a tenderezést.
A kormány ezt a fejlesztést a Magyarországot megillető uniós források terhére kívánta megvalósítani, közölte a Miniszterelnökség. A tárca úgy véli, hogy az Európai Bizottság és a kormány között létrejött megállapodás alapján erre meg is lett volna a kormány lehetősége.
Mi lesz most az M4-essel?
A Miniszterelnökség az M4-es építésének leállítása után fél évvel még mindig „többek között” kartellgyanút emleget, de a tárca válaszából kiderül az is, hogy az utat be fogják fejezni: a 4-es utat legkésőbb 2019-ig gyorsforgalmi úttá fejlesztik. Mint írták, a beruházás nem uniós, hanem költségvetési forrásból valósul majd meg, és az építkezés során felhasználják az M4-eshez készített hídelemeket. A Miniszterelnökség válasza szerint a kormány átveszi a már elkészült szakaszokat, és be is fejezi, autópálya helyett gyorsforgalmi út minőségben.