Pénteken már nem úgy megy a meló

Man leaning back at desk with hands behind head

A hét utolsó napján már kevesen dolgoznak. Akik a munkahelyükön bent maradnak, sokszor ők sem tényleges munkával töltik az időt. Ennek számos oka lehet, többek között a kimerültség, a szervezeti kultúra, a vezetési stílus, a dolgozók belső motivációja.

A munkavállalók többsége péntek délután 14:39-kor fejben abbahagyja a munkát és a munkaidő végéig már csak a teste található meg az irodában – legalábbis egy kétezer irodai dolgozó megkérdezésen alapuló felmérés ezt derítette ki.

A „pénteki jelenség" okai

A felmérés szerint a munkavállalók 13.32-kor lassítják a munkát, és körülbeblül egy óra múlva, 14.39-kor fejben meg is kezdik a hétvégét. Ekkor megugrik például a Facebook-forgalom, az online bankhasználat és az online vásárlások száma is.

A kimerültség, a szervezeti kultúra és a motiváció hiánya is állhat a péntek jelenség mögött Forrás: PhotoAlto/Ale Ventura

A péntek jelenséget a túlórákkal magyarázzák a korábban említett felmérést végző kutatók. Tízből hat alkalmazott joggal lassít már a pénteki ebéd után, mert a hivatalos munkaidőnél ténylegesen többet dolgozik a hét többi napján. A HR Portál összegyűjtött néhány szempontot arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy a hét utolsó napjának utolsó óráiban már nem sokan dolgoznak:

• Testi szinten, fiziológiailag kimerültebb a szervezet az ötödik munkanapon. Ez persze attól is függ, ki mennyi időt tud vagy akar szánni hétközben a regenerálódásra, a stressz kezelésére, levezetésére.
• Szervezeti kultúra: milyen a hétközbeni leterhelés, túlórák száma és azok kompenzálása. Az olyan szervezeteknél, ahol a többletmunkát nem honorálják, vagy nem ismerik fel a plusz erőfeszítést,

  a dolgozók mintegy belső jutalmazásként engedélyeznek maguknak olyan időszakokat, amelyeket érzéseik szerint megérdemelnek.

  A dolgozók általában összehasonlítják az általuk befektetett erőfeszítések (input) és az ezért kapott ellenszolgáltatás (output) arányát és ha egyenlőtlenség áll fenn, akkor méltánytalannak ítélik meg az így kialakult helyzetet.

• Vezetési stílus: kutatások kimutatták, hogy az autoriter, tekintélyelvű vezetői stílus egyik következménye, hogy ha a vezető nincs jelen, akkor a dolgozók teljesítménye, aktivitása is lecsökken. Ha a vezető 13.30-kor elmegy, hiába maradnak 16.20-ig a munkatársak, a vezető jelenléte nélküli teljesítmény valószínűleg már csak áltevékenység lesz.
• A dolgozók belső motivációja: sok múlhat azon is, ki mennyire végzi kedvvel a munkáját, az a munkakör, amit betölt, mennyire felel meg az érdeklődésének, mennyire tudja kihasználni a benne rejlő képességeket.

  Számos motivációs faktor létezik, ami befolyásolja teljesítményt, például a személyes fejlődés lehetősége, az elismerés, a munkahelyi kapcsolatok, a jó teljesítés érzése, vagy akár a munkakörnyezet, a fizetés vagy a munkahely biztonsága.

Kezdődik a hétvége

A szakértők szerint olyan jutalmazó tevékenységeket keresnek ilyenkor elsősorban a munkavállalók, amely átvezeti őket a hétvégi kikapcsolódásba, mintegy megkezdve, meghosszabbítva ezzel azt. Például barátokkal kapcsolatot vesznek fel facebookon, telefonon, hétvégi programot szerveznek vagy olyan önjutalmazó tevékenységet végeznek, mint a vásárlás - írja a HR Portál.