Rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg az új közbeszerzési törvény, amelynek módosításáról kedden döntött az Országgyűlés. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy – döntően uniós előírások alapján – teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.

Döntöttek a közbeszerzések új szabályairólForrás: MTI/Kovács Tamás

Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amely fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

Új eljárások, új értékhatárok

Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.

Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

Több lesz a kizáró ok

A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.

113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a javaslatotForrás: MTI/Bruzák Noémi

Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.

Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, és gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.

Rokonok már nem indulhatnak

A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint

  • az államfő, 
  • a kormánytagok, 
  • a legfőbb ügyész, 
  • az Alkotmánybíróság elnöke, 
  • az Állami Számvevőszék elnöke, 
  • a Közbeszerzési Hatóság, 
  • a Gazdasági Versenyhivatal, 
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint 
  • a Központi Statisztikai Hivatal

vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

A jogszabály november elsején lép hatályba.