Újranyitja az EU a százmilliárdos pénzcsapot

2015.09.29. 12:26

210 milliárd forinttal lesz gazdagabb a költségvetés, miután újraindították az eddig zárolt EU-s források kifizetését. Az M4-esre szánt összegeket továbbra is zárolják, eközben a Miniszterelnökség kitart amellett, hogy a kartellgyanú megalapozott.

Hétfőn a Magyar Idők azt írta, az Európai Bizottság feloldotta azt a mintegy 700 milliárd forint értékű támogatást, amit még áprilisban fagyasztottak be. Információik szerint a vizsgált összeg mintegy nagy részét már kifizették a kedvezményezetteknek, így most több mint 100 milliárd forint érkezik a magyar költségvetésbe. Emellett azokra a projektekre, amelyekre eddig nem utalták a támogatást, 720 milliárd forintot folyósítanak.

70 ezer beruházás

Áprilisban az Európai Bizottság vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, mire költi a magyar állam a Gazdaság­fejlesztés operatív program (GOP) első, második és harmadik prioritásának címén kapott támogatásokat. Ezeket a százmilliárdos nagyságrendű összegeket kutatás-fejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre és modern üzleti feltételek megteremtésére költheti el az állam, magán- és állami cégek releváns beruházásait támogathatja az EU-s pénzekkel.

70 ezer beruházást támogattak, a szúrópróbán számos projekt fennakadtFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az Európai Bizottság azonban gyanúsnak találta a támogatott pályázatok egy részét. A magyar szervek a vizsgált 7 éves időszakban mintegy 70 ezer projektet bíráltak el, az EU ezek közül szúrópróbaszerűen vizsgált meg 53 pályázatot. Ezek közül 19 projekttel kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat, a nyertes pályázatok kiválasztásának rendszerét találták kifogásolhatónak. A vizsgálat lezárultáig a pénzek kifizetését leállították.

Kisebb lesz a deficit

A magyar kormány június 15-én arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy végrehajtotta az általa előírt korrekciós intézkedéseket. Ezeket fogadta el most a brüsszeli szerv, ezért a zárolt összegeket is folyósíthatták. A köztes időszakban a magyar kormány a nyertes pályázatokat saját zsebből fizette, ami a Magyar Idők információi szerint 500 milliárd hiányt okozott a költségvetésben.

Ezt részben pótolja a most kapott, a költségvetésnek járó 100 milliárd forint, valamint az a tény, hogy a maradék projekteket már EU-s pénzből támogatja a kormány. A lapnak nyilatkozó közgazdász szerint ez az év végi államadóssági adatokban is meg fog látszani, a várt 2,4 százalék helyett 1 százalék körüli deficitre számíthatunk.

A vizsgálat során több pályázatot szabálytalannak talált az Európai Bizottság. A kifogásolt pályázatok végleg elesnek a brüsszeli támogatástól: ezek együttes összege 22 milliárd forint. 

Magasabb lehet az összeg

A Portfolio számítása alapján ennél is kedvezőbb lehet a költségvetés mérlege: szerintük a brüsszeli döntés nyomán valójában 280 milliárd forint jár az államkasszának. Mint írják, az említett 22 milliárdos bírság az állam számára nem jelent forrásvesztést, ugyanis ezek a pénzek más pályázatok számára lehívhatók lesznek. Vagyis az állam nem, csak az érintett cégek esnek el a támogatástól.

Magyar költségvetési hiány alakulása 2014-igForrás: Eurostat

Emellett, mint írják, a hétéves forráskeret tagországonként 2,858 milliárd euró (886 milliárd forint), amelynek 95 százalékát hívhatjuk le idén (a maradékot pedig 2017 tavaszáig). A Portfolio úgy tudja, ebből Brüsszel 1,8 milliárd eurót fizetett ki eddig, és a vitás ügy rendezésével a maradék 915 millió eurót, vagyis 285 milliárd forintot is lehívhatjuk.

210 milliárdot kapunk

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden megerősítette, hogy az Európai Bizottság újraindította a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásainak kifizetését. Ezzel összesen 210 milliárd forint kerül a költségvetésbe. Elmondta azt is, amíg a forrásokat felfüggesztették, addig a költségvetésnek kellett előfinanszíroznia a támogatott projekteket, de az ezekre szánt pénz nagy része ekkorra már megérkezett Magyarországra, így – a Portfolio számításait igazolva – csak kisebb hiány keletkezett a költségvetésben.

Csepreghy elmondta, az Európai Bizottsággal arról is megállapodtak, hogy az ország úgynevezett átalánykorrekciót alkalmaz a bizottság által problémásnak tartott projektek esetében, 21,7 milliárd forint értékben. A magyar költségvetés ezeket a forrásokat nem veszíti el, hanem korábban a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztéseket fizetnek ki belőle. "Ezzel a lépéssel is előrébb vagyunk a 2007-2013-as ciklus programjainak elszámolásához" – mondta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnöki Hivatal kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkáraFotó: Mudra László - Origo

A 2007-2013-as időszak forrásait egyébként szinte teljes egészében lehívta az ország. Kiderült az is, hogy az infláció miatt összesen 8700-8800 milliárd forintot kapunk az EU-tól, a korábban bejelentett 8200 milliárd forint helyett – az árfolyamkülönbség miatt 400 milliárd forinttal fizetnek többet. A hazai költségvetés túlvállalása mellett támogatott projektekre pedig további mintegy 200-300 milliárd forintot adnak.

M4: marad a kartellgyanú

Csepreghy Nándor a sajtótájékoztatón beszélt az M4-es autópálya bővítéséről is. Ezt a beruházást 180 milliárd forinttal támogatta volna az EU, azonban a felmerült kartellgyanú miatt ettől egyelőre elesett a magyar állam. Az Abony és Fegyvernek közötti, kevesebb mint 30 kilométeres távot három szakaszban pályáztatta az állam: a tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, idén márciusban azonban leállították a munkákat.

Az Európai bizottság szerint a pályázatok kapcsán kartellgyanú merült fel. Szerintük az utat túlárazott (kilométerenként 4 milliárd forintba kerül), ráadásul indokolatlan is a beruházás, mert nincs akkora forgalom arra, ami ekkora utat igényelne. Brüsszel szerint azért készül ilyen drágán, mert a pályázatot elnyert cégek kartelleztek, vagyis előre felosztották egymás között a szakaszokat, hogy mindenki nyerjen, és túlárazták az egészet, hogy mindenki sokat nyerjen.

A Mészáros Lőrinc-féle Duna Aszfalt volt a kartellgyanús M4-es ügy egyik veszteseForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Közgép nyert, Mészáros Lőrincék nem

Az M4-es építkezés nyertesei között voltak a legnagyobb útépítő cégek, a Közgép, az A-Híd és a Strabag is, nem nyert azonban a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető Duna Aszfalt. Amennyiben a kartellgyanú beigazolódik, az érintett cégeknek kell visszafizetniük azt a pénzt, amelytől a magyar állam elesett.

A kartellgyanút a kormány nem tagadta, ehelyett új pályázatot ígértek. A kartellgyanú miatt eközben a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indított, majd úgy találta, nem kartelleztek a nyertes cégek. Csepreghy Nándor keddi sajtótájékoztatóján elismételte, hogy a Miniszterelnökség megfellebbezte a GVH döntését, jelenleg a másodfokú eljárás végét várják.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK