Deutsch Tamás kiderítette, mit kíván a magyar nemzet

2015.10.02. 12:58

Nyolc hónap és tizenhárom millió forint telt, illeve fogyott el azóta, hogy Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos vezényletével elkezdődött az internetről szóló internetes konzultáció. Végeredménye kevéssé meglepő módon az lett, hogy a magyar internetezők mindenképpen olcsóbb, de lehetőleg ingyennetet akarnak. A konzultációt a kormány azután indította el, hogy visszalépett a tervezett netadótól, aminek rövid történetét tüntetéssorozat és megrongált Fidesz-székház kísérte.

Mit kíván a magyar nemzet? Magyar nemzeti ingyennetet! – így foglalhatnánk össze a Bëlga zenekar örökbecsű slágere nyomán az internetkonzultáció (azért kevéssé meglepő) eredményét. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a konzultáció nyolc hónapja után október 2-án, pénteken a Garibaldi Bisztró különtermében ismertette a végeredményt. Az emberek akarata úgy kristályosodott ki, hogy ezekre a javaslatokra érkezett a legtöbb egy irányba mutató válasz, illetve e kérdések megválaszolásától tartózkodott a legkevesebb kitöltő.

Örök élet és ingyenwifi

A végeredmények szerint a kérdőív kitöltői a hozzáférhető és mindenki által megfizethető internetet tartották a legfontosabbnak, melynek része a szolgáltatást terhelő áfa és közműadó csökkentése, és az, hogy minden településen legyen ingyen elérhető wifihálózat.

A válaszadók szerint a kormánynak kiemelten kell ügyelnie az internet és a digitalizáció oktatására, a gyermekek védelmét jogszabály-szigorítással, az önszabályozás erősítésével és az oktatással kell erősíteni. Javítani kell a jó magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások elérhetőségét, a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének kiemelt támogatását. És el kell érni, hogy "a multinacionális cégek is kivegyék a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből". Az, hogy a kérdésekre kínált válaszokra pontosan mennyi szavazat érkezett, az Internetkon honlapján hamarosan elérhető lesz, mondta Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás hosszas munkával és tízmilliós összegből kiderítette, hogy a netezők ingyennetet akarnakForrás: MTI/Balogh Zoltán

Egy eredmény mind fölött 

Összesen 31 600 válaszadó volt, ebből 3 ezren léptek be Ügyfélkapu-regisztrációval, 3 400-an Facebook-profillal, 25 ezren pedig az Internetkon saját regisztrációjával, tájékoztatott Deutsch Tamás. 19 százalék mobileszközt használt, a többiek asztali számítógépet.

Mivel ezek közül csak az Ügyfélkapu-regisztráció zárja ki, hogy valaki kamu adatokkal (mondjuk Süsü, a sárkány Facebook-profiljával) vagy esetleg többször szavazzon, bárki nyugodtan kételkedhet abban, hogy a másik két azonosítási formából származó eredmények mennyire reprezentálják a magyarok akaratát.

A kurucos szabálykerülés

Deutsch Tamás nem tartozik a kétkedők közé, mikor múltkor emlékeztettük a problémára, azt válaszolta, bízik az emberek tisztességében. Most újra megkérdeztük, mennyire tartja megbízhatónak az eredményeket, tekintve, hogy csak a kitöltők tizede jelentkezett be Ügyfélkapun keresztül. A miniszterelnöki biztos szerint egyrészt rossz az, aki rosszra gondol. Másrészt újra részletesen kifejtette, hogy a konzultáció során minden adatvédelmi szabályt betartottak. Harmadrészt elmondta, tömeges csalásra utaló jel nem volt, de azt elismerte, előfordulhatott, hogy egy-két ember kurucos, magyaros szabálykerülésből többször szavazott, de ez a végeredményt nem befolyásolta.

Deutsch Tamás szerint lehettek olyanok, akik kurucos szabálykerülésből csaltakFotó: Polyák Attila - Origo

Minden kezdet nehéz 

Az internetről szóló internetes konzultáció szűk 13 millió forintba került, két cég csinálta, egyiknek sem ez volt az első állami megrendelése. Mikor az összeget nyilvánosságra hozták, utánaszámoltunk, valóban kell-e ennyi pénz egy ilyen projektre, vagy ki lehet-e hozni kevesebből is. Arra jutottunk, hogy bőven: a pluszpénz valószínűleg marketingre ment el. Marketing ide vagy oda, ennyi pénzből arra azért ügyelhettek volna, hogy a konzultáció élesedése előtti órákban ne lejárt tanúsítványra való figyelmeztetés fogadja a honlap látogatóit.

Jó konzultációnak is kell a marketing

Marketingre egyébként nagy szüksége volt az internetkonnak. A konzultáció eredetileg július végéig tartott volna, de július elején még csak 15 ezren, hónap végén pedig csak 20 ezren töltötték ki a kérdőívet. A konzultáció időtartamát ekkor tolták ki szeptember végéig.

Az időtartam kitolása azt is jelenti, hogy Deutsch Tamásék majd csak november közepén terjesztik a kormány elé azokat a javaslatokat, amiket a konzultáció eredményei alapján fogalmaznak meg. Előtte még egyeztetni fognak a szakmával, hogy az irányokat hogyan kellene konkrét javaslatokra fordítani. Javaslatból több tucat is lehet majd, mondta el a miniszterelnöki biztos. A magyar polgárok véleménye „világos és egyértelmű”, a kormány a polgárok akaratát megértette és követni fogja, ígérte.

Az internet népe nem törte magát különösebben, hogy konzultáljon a netrőlForrás: MTI/Bruzák Noémi

Kérdezz! Felelek!

A konzultáción a következő kérdésekről mondhatták el a véleményüket az internetkapcsolattal rendelkező magyarok, és azok, akik nem sajnálták az időt és az energiát arra, hogy elmenjenek egy E-Magyarország pontra:

  • Csökkenjenek-e az internet-előfizetések adóterhei?
  • Legyen internetes alapcsomag a szociálisan rászorulóknak és a nagycsaládosoknak?
  • Járjon a kedvezményes alapcsomaghoz oktatás?
  • Legyen ingyenwifi minden településen?
  • Az oktatás fejlesztése során milyen digitális fejlesztésekre lenne szükség?
  • Nagyobb hangsúlyt kell-e kapjon a közoktatásban az informatika?
  • Az uniós forrásokon kívül kell még ösztönzés az infrastruktúra-fejlesztésekhez?
  • A kis szolgáltatók is kapjanak forrásokat az infrastruktúra-fejlesztésekhez, vagy csak a nagyok?
  • Kellenek erősebb gyermekvédelmi szabályok?
  • Mi a gyermekek védelmének leghatékonyabb módja?
  • Fel kell lépni jogi eszközökkel az internetes zaklatás ellen?
  • Szigorúbban kell fellépni a személyiségi jogsértésekkel szemben?
  • Hogyan kellene fokozni az internetes kereskedelem biztonságát és a fogyasztóvédelmet?
  • Kell külön támogatni az informatikai startupokat?
  • Hogyan kellene támogatni a kkv-kat informatikai szempontból?
  • Elő kell írni a közszférában, hogy nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket kelljen használni?
  • Kelljen jogdíjat szedni az internetes tartalmakért?
  • Hogyan kellene fejleszteni az e-közigazgatási szolgáltatásokat?
  • Kötelezni kell a multikat, hogy hozzájáruljanak a fejlesztésekhez? (Google-adó.)
  • Kell elsőbbséget biztosítani bizonyos tartalmaknak? (Netsemlegesség.)

Egy internetadó margójára 

Végső soron az egész konzultációt az internetadó tervezete miatt bonyolította le a kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy éve, 2014 októberében jelentette be, hogy a kormány az internethasználat különadóztatását tervezi. A bejelentés után tiltakoztak a szolgáltatók, a szakmai szervezetek, az Európai Bizottság és a lakosság. Az egyik tünetése után néhányan a Fidesz-székházat is megrongálták.

A tüntetésekről írt a nemzetközi sajtó, a magasba emelt, világító mobiltelefonokkal vonuló tömegről készült fényképek bejárták a világot.

Tümegek vonultak utcára a tervezett netadó ellenForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A Sárkány visszalép 

A kormány a tiltakozásokra először egy módosítóval reagált (Rogán Antal terjesztette be), amivel maximálták volna az adó mértékét. A tüntetőket és a tiltakozókat ez kevéssé hatotta meg, végül Orbán Viktor miniszterelnök beadta a derekát, egyik péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában jelentette be, hogy mégsem lesz netadó. Először ugyan csak Rogán Antal módosítóját vonták vissza, de nem sokkal később az adót teljesen kiszedték az adótörvényből. A többi immár nemzeti konzultációtörténelem.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK