Közeleg a gazdasági holdra szállás

A dancer performs during the Guinness World Records award ceremony for Albanian artist Saimir Strati's latest environmentally-themed mosaic “Save the Earth”, depicting the bitten apple of the Garden of Eden, for which he received his eighth Guinness World Records award, on July 26, 2014 in Fier. Strati won his eighth Guinness World Record for creating the world's largest mosaic, using over 180,000 straws to complete the 30 square meter art piece. A multiple Guinness World Record holder due to his previous creations made, among others things, of nails, toothpicks and CDs, Strati has chosen recyclable materials to create what he calls his postcard to the planet. AFP PHOTO / GENT SHKULLAKU

Az 1960-as évek végének nagy eseménye volt, hogy sikerült embert küldeni a Holdra, és biztonságban vissza is hozni onnan. Manapság legalább ugyanekkora kihívást jelent az átállás a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiákra.

Miután John F. Kennedy elnök 1961 májusában bejelentette, hogy a terv szerint még abban az évtizedben embert küldenének a Holdra, a NASA 8 évvel később véghez is vitte a feladatot. Napjainkban egy igen hasonló kihívással nézünk szembe, mégpedig a tiszta energia területén – írja Jeffrey Sachs, a Project Syndicate-en megjelent elemzésében.

A nagy projekt

A holdra szállás metafora onnan származik, hogy Nagy-Britanniában idén beindítottak egy Globális Apollo Programot a klímaváltozás elleni küzdelemért. A NASA projektje után elnevezett terv célja pedig egy „irányított technológiai változás”. A közpénzekkel támogatott program azt tűzte ki célul, hogy

olyan technológiákat támogasson, melyek biztosíthatják az emberiség biztonságát és jólétét.

Ezek közül pedig a tiszta energiára való átállás lenne 2050-ig – hangsúlyozza Sachs.

Ráadásul a projekt célja a jelenlegi számítások szerint totálisan kivitelezhető. Ahhoz például, hogy az USA 2050-ig 80 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását, évente a GDP nagyjából 1 százalékát kitevő többletkiadásokkal kellene számolnia, miközben az előnyök nyilvánvalóan hatalmasak lennének.

Jelenleg a legkörnyezetszennyezőbb szenes erőművek termelnek a világpiaci árak alakulása miatt Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Technika és politika

Mindehhez persze politikai elkötelezettség kell, elsősorban az energia- és az adópolitika területéről. Az Apollo program azonban ott jön a képbe, amikor a terv technikai megvalósításáról van szó, hiszen a legnagyobb kérdést a megújuló energiák tárolása jelenti.

Először is olyan akkumulátorok kifejlesztésére van szükség, amelyek a jelenlegi elektromos autókban működőknél olcsóbbak, tartósabbak, gyorsabban tölthetők és könnyebbek. Sachs szerint ez a legfontosabb technológiai prioritás.

A Tesla Powerpack nevű akkumulátora háztartások számára is könnyedén alkalmazható lesz Forrás: AFP/Kevork Djansezian

Másodszor tovább kell fejleszteni azokat a tárolókat, melyek elraktározzák az energiát, ha nem süt a nap, nem fúj a szél vagy a folyók nem folynak elég sebesen a megfelelő energiatermeléshez. Erre lehet példa többek között a megújuló energia hidrogénné alakítása is.

Klímaváltozás helyett katonaság

Sachs arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni harcban az államok vezetőinek elkötelezettsége igencsak gyengélkedik. Az Egyesült Államok kormánya például évente nagyjából 31 milliárd dollárt költ orvosbiológiai kutatásokra (melyeknek komoly hasznuk is van), de durván 65 milliárd megy katonai kutatás-fejlesztése, és csupán kevesebb mint 2 milliárd a megújuló energiával foglalkozó kutatás-fejlesztésre.

Az elemzés szerint a legfontosabb politikai célok a következők:

• A kormányoknak meg kell fogadniuk, hogy „széntelenítik” a gazdaságaikat annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne érje el az extrém veszélyesnek tartott 2 Celsius-fokos szintet.
• Emellett a következő néhány évben ki kellene dolgozniuk egy nemzeti utat a 2050-ig tartó jelentős átalakításhoz.
• Továbbá pedig össze kell fogniuk, hogy együtt finanszírozzák a tiszta energia „holdra szállását” Sach szerint ehhez minimum 15 milliárd dollár kellene évente, amely később meredeken emelkedne, ahogy a technológiák is fejlődnének.

A nagy cél a 60-as években is megvolt és most is megvan. A világ vezetőinek ideje végre összefogniuk, hogy megvalósítsák a következő „holdra szállást” – zárja elemzését Sachs.