Hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás

2015.10.09. 09:22

A ma ismert és legelterjedtebb munkaidő a napi nyolc óra. Szinte az egész világon úgy örökölte meg a társadalom ezt a sztenderdet, hogy a 19. századi ipari fellendülésben kiemelt figyelmet kaptak a gyárak, ahol ez a beosztás – és egyáltalán az időgazdálkodás – akkor igen haladónak számított.

A Fast Company szerint az Egyesült Államokban ma ezt túl is teljesítik a munkavállalók – és nem a kétkezi munkásokról van szó –, most 8 óra 42 percet töltenek az asztaluknál, ehhez még hozzáadódik az e-mailezésre, megbeszélésekre, Facebookozásra fordított idő.

Ezzel megy szembe egyre több cég Svédországban. A koncentráltabb munkavégzés, a jóval kevesebb értekezlet és az, hogy a munkavállalók garantáltan hazaérnek időben ahhoz, hogy frissen sült vacsorát tálaljanak a családnak azt mutatja, sikerrel.

Úgyis trükközünk

A Filimundus nevű stockholmi vállalat alapítója például azért vezette be a csökkentett üzemmódot, mert meggyőződése, hogy nem hatékony a napi nyolc óra. Elviselni is nehéz, ezért ügyeskedjük tele apró egérutakkal: szünetekkel és kitérőkkel menekülünk, de ezzel párhuzamosan attól szenvedünk, hogy a munkán kívül szinte nincs életünk. Alig jut időnk a kapcsolatainkra, a szórakozásra, a sportra. A hatórás munkanap vagy harmincórás munkahét ezt a gordiuszi csomót vágja át. Ez a kis fejlesztő cég több mint egy éve így működik, és semmilyen hátrányát nem szenvedte a váltásnak. A menedzsment egyetlen dolgot kért a kollégáktól: mellőzzék a közösségi médiát vagy bármit, ami eltereli a figyelmüket. Továbbá megszüntette a heti rendszerességű mítingeket. A tapasztalat szerint mindenki a legsürgősebb feladatokra összpontosít jobban, ugyanakkor fontos, hogy nem kifacsartan hagyják abba a munkát.

Hatórás munkanap: bevásárlás délutánFotó: Tuba Zoltán [origo]

Ha 5-re ér haza, már sokáig dolgozott

Egy másik, szintén svéd vállalat, a keresőoptimalizációval foglalkozó Brath olyan komolyan veszi a kísérletet, hogy a honlapjukon külön fület szentelnek az ehhez kapcsolódó élményeiknek. Itt áll az is, hogy még politikusok is igyekeztek felhasználni a példájukat egy a munkaidőről szóló vitában. Ez azonban őket nemigen érinti, csak okos döntésnek tartották és tartják ma is, hogy ergonomikusabb beosztásban dolgoznak. A Brath a leggyorsabban növekedő SEO vállalat Svédországban, évente duplázzák a bevételt, 20 munkavállalójuk van, nem szenvednek hiányt semmiben. A blogjuk alapján az első perctől nagyon tudatosak az átállás minden részletében, lazázásról szó sincs. Megállapítják, hogy produktívabbak heti 30, mint 40 órában. És bár alkalmanként ők sem tudják megkerülni a túlórát vagy a stresszt, mivel az átlagos napokon jóval pihentebbek annál, mint napi nyolcórás korukban voltak, a kilengéseket is könnyebben viselik. „Gondoljanak bele: nálunk az a mondat, hogy anyu ma későig dolgozik, azt jelenti, hogy 5-re ér haza” – áll a blogon.

A nyolc óra nem garantál jobb eredményt

Nem csak a magánszektorban találunk ilyen bevállalós szereplőket: egy svéd állami kórház is megreformálta a munkaidő hosszát. Igaz, ez extra kiadást jelentett a költségvetésében, de ezt bőven egyensúlyozta, hogy a betegek messze jobb ellátást kapnak, hiszen a nővérek sokkal jobb fizikai és mentális állapotban látják el a munkájukat.

A munka nem attól lesz hatékonyabb, magasabb minőségű vagy több, ha növeljük a munkaórák számát. Aki otthonról dolgozik, szinte biztosan el tudja végezni hat óra alatt azt, amire az irodában nyolcba telik. Elég kivenni a rendszerből a figyelemelterelő elemeket.

Tanuljunk meg sokkal jobban pihenni és feltöltődni!Forrás: Thinkstock

A munkahely egyre feleslegesebb

Hiba volna azt gondolni, hogy ez minden munkakörben működőképes modell, véli dr. Győrffy Zsuzsa szociológus, a Magatartástudomány Intézet oktatója. Úgy véli, a szemlélet sajnos Magyarországon még gyerekcipőben jár, rendszerszinten hiányzik az ehhez szükséges rugalmasság és kreativitás. Pedig vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a fáradt, túlhajszolt dolgozó természetesen sokat hibázik, teljesítménye mérhetően csökken, ami költséghatékonyságban is hátrányos egy vállalatnak. „Ellenben az eszközhöz nem kötött irodai munkában valószínűleg ez a jövő útja – mondja. – Úgy tudom, több cég szervezi törzsidő és rugalmas órák köré a munkát: 10-14 óráig mindenkinek bent kell lennie, de egyébként az elvégzett munka számít, nem az asztalhoz láncolt jelenlét. Az internet és a laptop korában valóban egyre inkább a rugalmas munkahelyeké a jövő.  Nyilván a menedzsment számára fontos az ellenőrizhetőség is, úgyhogy a 6 órás munkanap vagy a rövidebb, tömbösített munkahét kérdése máshogy fest alkalmazotti és vezetői szemszögből. Magyarországon az OECD felmérése szerint világviszonylatban is magasnak mondható a munkával töltött órák száma. Talán ezért tapasztaljuk, hogy a nagy megterhelésnek kitett munkavállalókat és vezetőket meg kell tanítani lazítani: a folyamatos készenlét és munkavégzés  miatt képtelenek kikapcsolni  vagy pihenni. Talán ahol a munka természeténél fogva kreatív, ott hamarabb be tud gyűrűzni ez a szemlélet. Ideje ráébredni, hogy ha kiengedünk egy kicsit, feltöltődünk, pihenünk, netán megengedhetünk magunknak egy wellness hétvégét, az nem kidobott idő, hanem befektetés.”

Boldog csapat, boldog cég

Ne feledkezzünk el azonban a Hawthorne hatásról. Eszerint ha a kísérleti alanyok tudják, hogy megfigyelik őket, motiváltabbak, hatékonyabban dolgoznak, de amint elmúlik a helyzet újdonsága, átmenetileg még vissza is esnek, a teljesítményük romlik.

A kisebb görcsöket könnyűszerrel megkerülik a hatórás munkahelyek is: igaz, hogy olykor váratlanul szükség van valakire, aki már hazament, de ez akkor is előfordulna, ha a hagyományos időbeosztásban ügyködnének. Költségesebbnek pedig csak akkor tűnik, ha a napi nyolc órából indulunk ki.

Az emberi tényezőt azonban mindennél komolyabban veszi. A munkavállalók felszabadultak, jól érzik magukat, energikusak, örömmel távoznak és másnap reggel újra örömmel lépnek be az ajtón. Fásultságnak nyoma sincs. A csapatszellem magától értetődő, kevesebb a feszültség. Linus Feldt, a Filimundus ügyvezetője szerint ez sikertényező.

„Mi értékesebbnek tartjuk az időt, mint a pénzt – mondja Feldt. – Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan inkább választanák azt, hogy több idejük legyen, mint hogy több pénzük. Rólunk most az a hivatalos kép, hogy abszolút prioritás a boldog munkavállaló. Akinek boldog a csapata, annak boldog a cége.”