Nehezen találni indokot, miért adják el az állami földeket

2015.10.10. 17:07

Év végéig el kell adni a az állami földek nagy részét. Érthetetlen a szándék és a sietség is. Ezeknek a földeknek a többségét hosszú távra bérbe adták: nem lesz azé a föld, aki megműveli. A teljes magyar földvagyonhoz képest nincs szó jelentős méretű területről, de ha eladják, az állam elveszít egy eszközt, amellyel bele tud szólni a mezőgazdasági ágazat alakulásába. Ráadásul, ha egy brüsszeli döntés miatt külföldieknek is meg kell engedni a földvásárlást, akkor nagy összeget bukhat a költségvetés a korai értékesítéssel.

Nehezen értelmezhetőek azok az érvek, amelyeket a kormányzat az állami földek értékesítésének magyarázatakor felhoz. A még élő hosszú távú földbérletek miatt nem biztos például, hogy azoké lesz a föld, akik majd megművelik.

A magyar termőföld 5 százalékát adják elForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter által emlegetett visszaélések sem igazán indokolják a földek eladását. Föld nem tűnt el, így a vagyon elkótyavetyéléséről nem lehet beszélni. Egyébként is a legtöbb területen épp nagy államosítás zajlik, ha ennyire nem hinne az állami gazdálkodásban a kormány, akkor nehezen képzelhető el, hogy sikeresnek hihetik például az állami közműcég működését. Az állami földeket pedig nem is feltétlenül kellene egy állami vállalatnak megművelnie.

Sőt az állami földvagyon épp egy olyan eszköz lehet az aktuális kormányzat kezében, amivel beleszólhat az ágazat alakulásába.

Mi lehet az értékesítés mögött?

Jelenleg viszont zajlik egy kötelezettségszegési eljárás Brüsszelben a magyar földtörvény miatt, amely kizárja a külföldieket a földszerzésből. Ha a kormány azt hiszi, hogy elbukja ezt a vitát az Unióval, akkor logikus lehet még addig értékesíteni az állami földeket, amíg a döntés meg nem születik, hogy az mégis magyar kézbe kerüljön.

Ezzel viszont sokat veszít a költségvetés, és az eredmény is kérdéses. Ha piacra léphetnek a külföldiek, akkor csak felfelé mehetnek az árak, így az államkassza jobban járna, ha akkor értékesítene, amikor már a külföldiek is beszállhatnak a licitbe. De még ekkor sem kellene feltétlenül eladni a földterületeket.

A külföldi vevők felvernék az árakatForrás: MTI/Mészáros János

A szabályok szerint 20 évig nem tudják majd értékesíteni a földjüket az új tulajdonosok, de ez csak időleges védelem, amit ráadásul ki is lehet játszani.

Az összes föld 5 százaléka

380 ezer hektárt, vagyis az összes termőterület nem egészen 5 százalékát akarja értékesíteni az állam. Ebből is csak azok a földek kelhetnek el, amelyek az átlagnál jobb potenciállal rendelkeznek, hiszen a minimális árat is az adott megyében jellemző átlag fölé lőtték 10 százalékkal. Ilyen feltétellel persze csak a jobb minőségű földek kelhetnek el, amelyekért megéri kifizetni a piaci felárat, még annak ellenére is, hogy jó eséllyel évtizedekig nem nyúlhatnak majd hozzá a földjükhöz a vásárlók.

Bérlővel terhelt földeket adnak elForrás: MTI/Koppan Viktor

Kinek éri meg megvenni?

Drágán lehet majd olyan földekhez jutni, amelyeket 20 évig el sem lehet adni, ráadásul a bérlőt is el kell viselni még akár további évtizedekig (van olyan terület, amelyet 50 évre adtak bérletbe az első Orbán-kormány idején). Kinek kéne a föld ilyen feltételekkel?

A jelenlegi bérlőknek például biztosan, hiszen az állam olcsó hitelt is ad, hogy magánkézbe kerüljenek az állami földek. Bár a törlesztés magasabb lehet, mint a földbérleti díj, de az új tulajdonos megszabadul egy csomó kötelezettségtől, amit az eredeti földbérleti szerződés előírt.

A saját földjén mindenki azt csinál, amit akar

Nem kell például teljesíteni az eredeti földbérlettel járó kötelezettségeket, egyebek mellett a munkaerő-igényes állattartartásra vonatkozókat. Ha nem a bérlő, hanem egy harmadik fél veszi meg a földet, akkor sem kell tovább ezekkel törődnie, a bérleti díj viszont továbbra is annyi maradhat, amennyit az államnak fizetett. Ezt - az aranykoronánként 1250 forintos árat - az új tulajdonos legfeljebb a bíróságon tudná megtámadni.

Előbb-utóbb drágul a termőterületForrás: MTI/Komka Péter

Végeredményben tehát két csoportnak érheti meg igazán a vásárlás. A jelenlegi bérlőknek és azoknak a befektetőknek, akik a földek nagyarányú drágulására játszanak.

Bárki lehet aranykalászos földműves

Befektetőkből pedig nincs hiány, bár piaci beszámolók szerint nem olyan jelentős az érdeklődés. A hatályos törvény szerint az vehet földet, aki földművelőnek számít, és helyben lakik.  Befektető akadhat a környéken is, így csak az előbbi feltétel szűkítheti, hogy rátalál-e a tőke a termőföldre. Ezt a feltételt sem túl bonyolult azonban teljesíteni.

Magyarországon földművelőnek számít az is, aki elvégez egy tanfolyamot. Az Origo szerkesztősége felhívott egy céget, ahol kiderült, hogy akárki lehet aranykalászos földműves egy hónap alatt. Ehhez "csak" 240 ezer forintot kell kifizetnie, és küldik a megtanulandó anyagot online. A legközelebbi vizsga novemberben van, de ha esetleg valaki lemondja október végén, akkor akár még előbb is meglehet a bizonyítvány  – biztatta a tanfolyamszervező az érdeklődő újságírót.

Öröklés révén még a 20 éves elidegenítési tilalom is kijátszható. A tulajdonos esetleges halála esetén örököse ugyanis már szabadon rendelkezhet majd a földdel. Aki idős nagyszülők-szülő nevére vásárol földet, a kikötött határidőnél akár jóval hamarabb is eladhatja majd.

Mészáros Lőrinc kezében jelentős földvagyon koncentrálódikForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mészáros Lőrinc megtarthatja a földjét

Az árveréseken egy magánszemély maximálisan 300 hektárt vehet majd. Ez elvben megakadályozhatná, hogy nagyobb cégeknél koncentrálódjon a termőföld, de strómanok révén így is össze lehet pakolni nagyobb gazdaságokat. Valakinek erre sincs szüksége. Mészáros Lőrinc cége, felesége és testvére a Blikk értesülése szerint 1000 hektár termőföldet bérelhet Alcsútdoboz környékén.  Ennek a nagy részét a három magánszemély akár meg is vehetné, ha megfelelnek az egyéb követelményeknek. És immár saját területükön gazdálkodhatnának.

Lázár János szerint szétlopják az állami cégeket, ezért kell eladni a földeketForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem tudni, hogy miért jó ez az államnak

Ha eladják a földeket, akkor az állam már nem tud hatékonyan, a földterületek nagyságával játszva beleszólni a mezőgazdaságba. A magántulajdonba került földeken csökkenhet a munkaerő-intenzívebb állattartás szerepe is, így politikai célokkal is nehezen magyarázhatóak az eladások.

Ráadásul azok a gazdák, akiknek nincs elegendő tőkéjük, ki is szorulhatnak az árverésekről. Még ha nem is lesz majd jellemző a 20 éves elidegeníthetetlenség és a piacinál magasabb kikiáltási ár, akkor is megjelenhetnek földspekulánsok. A birtokszerkezet pedig akkor sem igazán változik, ha strómanokkal ugyanúgy a nagyobb földbirtokosok adják a legnagyobb liciteket.

Olyan érv tehát egyelőre nincs, amellyel a hirtelen sietség megmagyarázható. Minden korábban hangoztatott elvvel szembemegy ugyanis az árverések gyors elindítása. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK