Nagy esés jöhet a DAX indexben

A stock trader works at the stock exchange in Frankfurt am Main on October 16, 2014. German stocks plunged more than 2.0 percent in late morning trade on the Frankfurt stock exchange, giving up earlier gains as doubts grow about global recovery, traders said. The blue-chip DAX 30 index plummeted 2.53 percent to an intraday low of 8,354.97 points, adding to already heavy losses the day before. The mid-cap MDAX index was also showing a loss of around 2.0 percent at 14,458.46 points. AFP PHOTO / DPA / FRANK RUMPENHORST +++ GERMANY OUT +++

Sötét képet fest a részvénypiacok várható alakulásáról a Svájcban, Németországban és Ausztriában is állandó sajtószereplő befektető, Dirk Müller vagy ahogy elhíresült: Mister DAX. A szerinte hamarosan bekövetkező kisebb összeomlás fő okozója Kína és az amerikai jegybank tétovasága lehet. 

Az alábbi cikkben az Alapblog által készített interjút tesszük közzé.

További 15 százalék esés jöhet

Dirk Müllerrel készített interjú egyből egy érdekes felvetéssel indul, tudniillik az általuk elkészített technikai elemzések és valószínűség-számítások szerint a mérvadó német index 8600, esetleg 8300 pontig süllyed. Meglátása szerint az év végén - mint mindig - nyilván bekövetkezik egy rövid rali, de utána a trend erősen lefelé mutat, éppen ezért komoly medvepiacra számít a szakértő.

A DAX index mozgása az elmúlt 4 évben Forrás: Investing.com, Investor.hu

Az okok pedig Kína és Amerika. A kínai Állami Gazdasági Reformbizottságnak a pekingi egyetem professzoraként is ténykedő tagja Müllernek azt mondta:

a világgazdaság történetének legnagyobb buborékja fújódott fel Kínában.”

2009 és 2015 között 7 ezer milliárd dollár (az éves magyar GDP ötvenszerese!) értékben fuccsolt be állami beruházás. Tőle tudja azt is, hogy a 2013-ban beindított, illetve befejezett összes állami beruházás 47 százaléka ment tönkre.

Óriási gondok vannak Kínában

Elképesztő számban tátonganak az ürességtől az újonnan épített grandiózus felhőkarcolók Kínában. Lakások milliói állnak kiadatatlanul. A probléma alapja, hogy negyedszázadon át egyfolytában „boom” állapotban volt a kínai gazdaság. A kínai GDP tartósan kétszámjegyű ütemben fejlődött, az árak és a nyugati befektetők által (is) elért hozamok állandósítva érték el a 15-20-25 százalékot.

Az ilyen szituáció páratlan a gazdaságtörténetben,

amelynek leállása, vagy erőteljes lassulása nagyobb károkat fog okozni előbb Kínában, majd a világ többi részén, mint amita recessziós periódusok által gyakrabban sújtott nagy nemzetgazdaságok lassulásai szoktak okozni.

Hitelből finanszírozott esztelen építkezési láz Kínában Forrás: AFP/Wang Zhao

Kínában a külföldi befektetők viszont rettegni kezdtek, ezzel magyarázható, hogy egyetlen év alatt ezermilliárd dollárt „lapátoltak ki” az országból, Kína devizatartalékai csaknem 20 százalékkal csökkentek.

A tőkekiáramlás mellett is Kína még mintegy 3500 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik, és ott a potenciál, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba, ahogyan azt a Fed is tette. Müller meglátása szerint ez egy hatalmas pilótajáték, amelynek természete, hogy összeomlik, a buborékok előbb-utóbb kipukkadnak, ugyanakkor a jegybankokba még mindig lehet „szufla”.

Vicc, amit a Fed csinál

Az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos bizonytalanságra reagálva a következő Müller véleménye: „Két éve csinálja ezt a cirkuszt a Fed, negyedévről negyedévre lebegteti a döntést, amely sehogy sem akar megszületni. Ezzel tulajdonképpen ahhoz járult hozzá, hogy

a befektetők egyre rövidebb távra tervezve, egyre vadabb vásárlásaikkal irracionális magaslatokba nyomják fel a részvényárakat.

Müller most is azt prognosztizálja, hogy a Fed még az idei év végén sem fog merni lépni. Elvégre, ha másfél-két évvel ezelőtt a jelenlegihez képest látványosan jobb makroadatok tükrében sem csinált semmit, akkor most – amikor romlani látszik például a foglalkoztatási helyzet – miért is lépne? A Fed döntéshozói félnek a piacok bedőlésétől, de ezzel csak elősegítik azt, mert elillan a befektetők eddig is csak rövid távra szóló magabiztossága.”

Mit hoz a VW-botrány?

„A Volkswagen tőzsdei üzenete a következő: egy 600 ezer embert foglalkoztató vállalat nem mehet csődbe. Ezt nem hagyják, ez senkinek sem érdeke. Abból a tényből indul ki minden racionálisan gondolkodó német és nem német befektető, hogy a VW egyik fontos tulajdonosát úgy hívják: Német Szövetségi Köztársaság.

A német állam márpedig – ha kell – korlátlan mértékben fogja kisegíteni a gyáróriást,

támogatni fogja annak teljes korszerűsítését, azt, hogy a VW a legújabb technológiák integrálásával váljon megint az egyik abszolút világpiaci vezetővé.” - vélekedik a szakértő.

Az autóiparban a VW-botrány csak felgyorsította a forradalmi átalakulásokat, az elektromotor zöld utat kapott, hirtelen robusztusan támogatják azt a vezető gazdaságok kormányai is. A Tesla példátlan szubvenciókban részesül az amerikai államtól. És most már ő diktálja a verseny ütemét. A dízel- vagy benzinmotorok korának bealkonyult. A korábbinál is hatalmasabb politikai támogatást kap minden olyan cég, amely a szél- és a napenergiához kapcsolódóan termel, vagy fejleszt.

Felgyorsulhat az energiaipar forradalma Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

Ez a technológiai váltás egyik oldalon kétségtelenül pozitív forradalom, a másik oldalon viszont beláthatatlan kimenetellel járó világpolitikai kihívásokat hoz felszínre.

A kőolaj jelentősége és ára gyorsuló ütemben fog gyengülni a következő időszakban,

ezzel Szaúd-Arábia tartalékai máris apadnak, az Arab-félsziget minden olajexportőr országában lassan, de biztosan kiéleződnek a társadalmi feszültségek, Oroszországról vagy Venezueláról, Iránról nem is szólva. A polgárháborús, vagy nemzetközi konfliktus tűzfészkek száma növekedni fog. Mindez az Európa irányába beindult menekültáradatok további, még erősebb felduzzadásához vezet.

A befektetők kevésbé látják optimistán a menekültválságot

Egyébként pedig a Németországba az utóbbi hetekben begyűrűzött menekülthullám kapcsán is sokkal sötétebben látják a közeljövőt tőkepiaci befektetők Müller szerint, mint a kincstári optimizmust sugárzó politikai döntéshozók és a részben tőlük függő nagy gazdaságkutató intézeti vezetők. Valójában abszurdum feltételezni, hogy integrálni tudja Németország a homályos oktatási körülmények közül kikerült, iparilag abszolút elmaradott országokból érkező százezreket a világ egyik legfejlettebb gazdaságába.

Mibe fektet Müller?

A Dirk Müller által vezetett alapok

csak olyan vállalatokba fektethetnek, amelyek hosszú évek során már bizonyították, hogy tartósan képesek profitot termelni,

nem szorulnak állami támogatásokra, és amelyek főkönyvei visszamenőlegesen is teljesen transzparensek. A Tesla és társai nem ilyenek. Emiatt a befektetői, alapkezelői mozgástér leszűkül főként észak-amerikaiakra és skandinávokra: élenjáró fejlesztéseket végző gyógyszergyárakra, általában az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó nagy vállalatokra, aztán olyanokra, mint a Microsoft, az Apple, a Google, továbbá az élelmiszergazdálkodás némely gondosan kiválasztott szegmensére. E téren az utóbbi időben folyamatosan növelték jelenlétüket a Feröer-szigeteken, ahol – meglátásuk szerint – tartósan mutat fel óriási eredményeket a halgazdálkodás, különösképpen a világ legjobb és legversenyképesebb lazac tenyészete, mely alig győzi kielégíteni az egyre szélesedő globális keresletet.