A kéményseprők szerint életveszélyes, amit a kormány csinál

újévi szokások, kéményseprő, illusztráció,
Vágólapra másolva!
Létbizonytalanság uralkodik a kéményseprő szakmában, rohamosan fogynak a szakemberek. Életveszélyesen kockázatos ilyen körülmények között nekivágni a fűtési szezonnak, figyelmeztet a szakszervezet. A kormány nem döntött, hogyan fogja átszervezni az ágazatot, a lebegtetés megbénítja a rendszert.
Vágólapra másolva!

Szakemberhiány miatt már ennek a fűtési szezonnak is kockázatos körülmények között vágnak neki a kéményseprők – jelentette be a hivatalos fűtési szezon első napjára, október 15-re időzített közleményében a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ).

A kormány hozzáfogott az ágazat működésének megújításához, ám miután felforgatta, nem rendezte a helyzetet, írják a közleményben.

A bizonytalanság mindenkinek rossz

A 3 évvel ezelőtti kéményseprőipari törvény bevezetése után a rezsicsökkentéssel egy csapásra a felére zsugorították az ágazatban a bevételt, ennek hatására jó néhány vállalkozás becsődölt, egyre kevesebb a szakember, emlékeztet Vámos Csaba, a KOSZ elnöke. A belügyminiszter 2015. márciusi javaslata szerint egy újabb törvénymódosítással ismét átszervezni készül a kormány a kéményseprők működését, ám a megkezdett folyamatot máig nem zárták le, és nem tudni, mikor, mi lesz a végeredmény.

Teljes bizonytalanságban a kéményseprők és a megrendelők Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Nem tudni egyebek között, hogy az elmúlt időszakban felmerült többféle megoldás közül végül melyik szervezethez csapják majd ezt a létfontosságú szakmát. Arról sincs döntés – állítja Vámos Csaba –, hogy valóban ingyenessé teszi-e a lakosság számára a kéményseprést a kormány, márpedig a további működtetéshez már ezt is tudni kellene. A felelőtlen halogatás miatt a piaci szereplők kivárnak a megrendelésekkel, tervezhetetlen a jövő, általános létbizonytalanság uralkodik a szakmában.

Évente 25-30 halott

Az elnök szerint már ez a szezon is kockázatos lesz, egyre kevesebb az ember, miközben a kémények és fűtőrendszerek állapota fokozatosan romlik, évről évre tucatjaival szedi áldozatát a szén-monoxid.

Minden évben legalább száz ember kap szén-monoxid-mérgezést

többnyire a saját lakásában, átlagosan 25-30 ember hal meg azért, mert rossz a kéménye, vagy nem jól működik a fűtési rendszere. Rohamosan fogynak a kéményseprők, utánpótlás pedig csak elvétve akad, hiszen a kialakult helyzet miatt ma már egyáltalán nem jelent hosszú távú, biztos megélhetést a szakma. Az utánpótlásképzés költséges, a bizonytalan helyzetbe hozott vállalkozók nem mernek, de nem is tudnak erre költeni.

Évente 25-30 ember hal meg szén-monoxid-mérgezésben Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Több százan mehetnek egyszerre

Vámos Csaba szerint már a legtürelmesebbek is azt fontolgatják, hogy akár több százan egyszerre hagyják el a szakmát.

Ez országos tragédiához vezetne,

szögezi le az elnök. Már így is van olyan régió, ahol a szükséges és törvényileg szabályozott létszámnak csak a töredékét tudják biztosítani, 35 helyett mindössze 20 kéményseprő végzi a létfontosságú megelőző szolgáltatást.

A kockázat elkerülése miatt a KOSZ felszólítja a kormányt, hogy döntsön az ügyükben, mielőtt késő nem lesz. A kéményseprők haladéktalan intézkedést várnak.