Miközben a világon számos szektor rendkívül gyenge időszakon megy keresztül, különösen Európában, a luxusmárkák a kínai másolatok ellenére is kitartanak. Olyan, mintha néhány vállalat mindentől függetlenül, a saját maga által teremtett világban élne.

Európa olyannyira sikeres a márkajelzések mögött álló víziók és szimbolikus értékek árusításában, hogy a globális luxuseladások 70 százaléka az öreg kontinenshez kötődik – írja a CNBC. Amennyiben az európai luxusjavak piaca egy önálló ország volna, Európa hetedik és a világ huszadik legnagyobb gazdaságának számítana – derül ki az Európai Kulturális és Kreatív Iparágak Szövetsége adataiból.

Úgy tűnik ráadásul, hogy klasszikus luxusmárkák masszívan őrzik pozícióikat. A Louis Vuitton például már 10 éve tartja vezető pozícióját a kategóriájában a WWP és a Millward Brown éves listáján, amely a 100 legértékesebb globális márkát rangsorolja. A Louis Vuitton márka önmagában 27 milliárd dollárt (7400 milliárd forint) ér, de a tulajdonos LVMH csoport, amely összesen 70 márkából áll összesen 74 milliárd dolláros piaci kapitalizáció szerinti értékkel bír.

Régi és új

A legnagyobb luxusvállalatok, mint a LVMH vagy a Kering ráadásul arra használják erejüket, hogy olyan márkákat is megfiatalítsanak, amelyek valamiért elveszítették a varázsukat. Az Yves St Laurent-t például St Laurent és Céline néven címkézték újra, és bár az eljárást vita övezte, az eredmények mutatósak. A St Laurent például tavaly 707 millió eurós bevételt ért el, szemben a 2011-es 353 millióval. A Céline mindeközben rekord mértékű eladást könyvelhetett el 2014-ben, és idén is erős növekedést produkál.

A régi nagyok mindemellett a fiatalabb projekteket is ápolják, amit jól mutat, hogy Christopher Kane és Stella McCartney mindketten a Kering szárnyai alatt kaptak helyet.

Komoly profitok folynak be onnan is, hogy az óriásmárkák a luxuscikkek egyre nagyobb spektrumán nyitnak.

A Louis Vuitton például az órák és az ékszerek, valamint a parfümök és a kozmetikumok területéről is szert tesz nyereségekre a klasszikus termékek mellett. Az első kategória egyébként az év első felében majdnem megduplázta a profitját a megelőző év azonos időszakához képest.

A japán hercegnőt a francia LVMH luxusgyártó elnök-vezérigazgatója kíséri körbe a tokiói áruház megnyitóján (2015. október 16.)Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Csillogó Ázsia

A legfontosabb márkák mindemellett igen gyorsan reagáltak a lendületes ázsiai piacra is. A Louis Vuitton bevételeinek 29 százaléka Ázsiából (Japánt kivéve) származik, míg a Kering eladásainak 32 százalékát adja az ázsiai csendes-óceáni térség. Bár Ázsia az elmúlt időszakban nem pörgött olyan mértékben, mint korábban, ezen társaságok még így is jól jártak, mivel a térség problémáit ellensúlyozták az amerikai és az európai fogyasztók. A Prada például, amely jelentősen támaszkodik Hongkongra és Makaóra, egyenesen visszaesést könyvelhetett el Ázsiában. Mindeközben viszont az európai, amerikai, közel-keleti és japán értékesítések több mint kompenzálták a veszteségeket.

Az sem mellékes, hogy luxuscikkek európai vezéreit az ázsiai tőkepiacok is tárt karokkal fogadják. A Prada eladásainak 40 százalékát tette ki az ázsiai csendes-óceáni térség, amikor 2011-ben úgy döntöttek, hogy Hongkongban jegyeztetik magukat a tőzsdén, mivel az ázsiai tőkepiacok magasabb értékeltséget és kevesebb szabályozói akadályt kínáltak. A Prada akkor a volatilis környezetben 2,1 milliárd dollárt tudott bevonni, amellyel 13 milliárd dolláros lett a cég piaci értéke.

A milánói divathéten a Prada 2016 tavaszi, nyári kollekcióját mutatták be (2015. szeptember 24.)Forrás: AFP/Tiziana Fabi

Az augusztusi és a szeptemberi piaci turbulenciák idején kevés szektor tudott igazi menedéket biztosítani, és a luxuscikkekben utazó vállalatok is vegyesen teljesítettek. Mindazonáltal egyes nagyok még a legviharosabb időkben is kitartottak. Október kezdetén az LVMH 12 százalékos pluszban állt, míg a Dior 14, a Hermes pedig 9 százalékos pluszt tudhatott magáénak.