Zöldre váltó gazdaság

2015.10.16. 16:51

A sok milliárd forintos beruházásoktól a néhány tízmilliós fejlesztésekig számos, a megújuló energia hasznosítását célzó projekt valósult meg az elmúlt években a hazai vállalkozásoknál. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországnak sikerül teljesítenie vállalását, és 2020-ig eléri a 13 százalékot a zöld energia részesedése az energiafelhasználásban, igaz, akár magasabb is lehetne ez az arány.

Ahhoz, hogy az energiafelhasználáson belül a megújuló energia részesedése 2020-ra az Európai Unió elvárásaiban szereplő 13 százalékos, illetve a kormány által kitűzött magasabb, 14,65 százalékos arányt elérhesse Magyarországon, a nagy, „zöld” energiaforrásra épülő erőművek mellett a vállalkozásoknál is jelentős fejlődésre van szükség a felhasználásban.

Villamos energiát termelő szélturbinák sora Bábolna határábanForrás: MTI/Jászai Csaba

A kormányzati bejelentések alapján a következő években pénzügyi forrás bőven lesz majd, és a pályázati lehetőségekkel élve már most is számos projekt megvalósult vagy elindult.

Céges próbálkozások

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyert 120 millió forintos támogatást az összesen 300 milliós fejlesztésére a NORD-POINT Kft., amely keretében új, napelemes erőművet építettek,  és gépparkot is fejlesztették. Az építőanyagok kereskedelmével és transzportbeton gyártásával foglalkozó vállalkozás, tevékenysége jelentős energiafelhasználással jár együtt. Energiaigényük csökkentése érdekében döntöttek egy 30 kilowattos háztartási méretű kiserőmű építéséről 2010-ben. Ezen projektben szerzett tapasztalatok birtokában született döntés az új kiserőmű építésére. Ez már egy 495 kilowattos naperőmű volt, amit a cég berettyóújfalui telephelyén hoztak létre.

Energiát adni az életnek

A fenntartható fejlődés az idei Milánói Világkiállítás legfontosabb témái között is szerepelt, és a magyar pavilonban október 8-án ehhez kapcsolódóan a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében Megújuló Energia címmel konferenciát rendeztek. Az előadók körképet adtak arról, hol tart jelenleg Magyarországon a zöldgazdaság fejlesztése, mi a helyzet az energiabiztonság területén. Emellett az egyes részterületekkel – geotermia, hőszivattyúzás, biomassza, bioüzemanyagok, elektromobilitás - külön blokkokban is foglalkoztak a konferencián.

Többek között előadást tartott Glattfelder Béla, illetve a piac képviselői közül Ádám Zsolt (Magyar Hőszivattyú Szövetség), Gyuricza Csaba (Magyar Biomassza Szövetség), Reng Zoltán (Pannonia Ethanol) és Kovács Péter (EU-Fire) urakat. A 2015. május 1. és október 31. közötti Milánói Világkiállítást a „Táplálni a világot, energiát adni az életnek" mottóval rendezték meg, a fő témák pedig az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés voltak. A rendezvényen Magyarország saját pavilonnal jelent meg, és minden meghirdetett tárgykörben felmutatott valami egyedit.

Az egyik legnagyobb, piaci alapon megvalósuló beruházást a Prinzhorn Csoport hajtja végre, amely 150 millió euróból épít a céghez tartozó Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi telephelyén egy biomasszatüzelésű integrált erőművet. A létesítmény lehetőséget kínál a papírgyártás során keletkező hulladékok értékteremtő hasznosítására is. A tervek szerint decemberben indul meg az üzemszerű termelés az erőműben.

Bőséges források

Összesen 700 milliárd forint érkezhet uniós és magyar állami támogatás formájában az energetikai szektorba 2020-ig – többek között erről beszélt egy tavaly fórumon Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. A korszerű energetikai megoldások bevezetése a vállalkozások esetében gyors megtérülést hozhat: a beruházás mértékétől függően akár 2-3 év alatt visszahozhatja az árát. A pályázati források mellett a szén-dioxid-kvóta eladásából származó milliárdok is érkezhetnek erre a területre, amely azt eredményezi, hogy a két forrást összeadva a következő uniós költségvetési időszakban hétszer annyi támogatásra lehet számítani, mint az előző ciklusban.

Teljesíthető célok

Azt, hogy a megújuló energia már nem a jövő, hanem a jelen energiaforrása, jól mutatja, hogy az Európai Unióban (EU) mintegy egymillió ember dolgozik ebben az iparágban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2013-ban a tagországok összességében az áram 26 százalékát, míg a hőenergia 17 százalékát állították elő megújuló forrásból.

A jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, hogy sikerül teljesíteni az uniós célkitűzést, és 2020-ra 20 százalék lesz a megújuló energia részaránya az energiafelhasználásban. Magyarország számára 13 százalékos részesedést fogalmaztak meg, igaz, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány magasabb, 14,65 százalékos célt tűzött ki.

Napelemtáblák a Tamási Naperőmű Kft. sellyei telepén. A 2,5 hektáron működő, 70 négyzetméternyi napkövető napelemmel működő, 499 kilowatt teljesítményű erőmű 250 háztartás éves szükségletéhez elegendő villamos energia termelésére képes.Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az Európai Bizottság adatai szerint 2013-ban közel 10 százalék volt a megújuló energia aránya Magyarországon, igaz, meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban. Míg az áramfelhasználásban mindössze 6,6 százalékos részesedést ért el, addig a hőenergiánál 13,5 százalékosat. Bár az elmúlt években megvalósult fejlődés örömteli, és ha sikerül tartani ezt az ütemet, akkor teljesíthető a célkitűzés, érdemes megemlíteni azt is, hogy nálunk a megújuló energiaforráson belül rendkívül magas a biomassza, azon belül is a fa aránya.

Több is lehet

Az Energiaklub elemzése szerint egyébként akár a 2020-ra megfogalmazott célkitűzésnél jóval magasabb arányt is elérhet Magyarország a megújuló energia hasznosításában. A szervezet szimulációjában azzal számolt, hogy 2030-ra az összes áramtermelő kapacitás mintegy fele (5500 megawatt) megújuló, főleg szél- és naperőmű lesz, nem épül plusz 2400 megawattnyi atomerőművi kapacitás (Paks II), de a jelenlegi paksi blokkok még termelnek, a MAVIR előrejelzésének megfelelően az elöregedett erőművek leállnak.

Napelemek a Mátrai Erőmű Zrt. 16 megawattos naperőművében Visonta közelében az átadás napján. Magyarország legnagyobb, mintegy 6,5 milliárd forintos ráfordítással megépült fotovoltaikus erőműve október elején kezdte meg működésétForrás: MTI/Komka Péter
A napban bíznak
Október elején kezdte meg működését Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőműve. A Mátrai Erőmű Zrt. létesítménye a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén. A mintegy 6,5 milliárd forintos ráfordítással megépült erőmű 16 megawatt teljesítményű. A fejlesztéssel Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújulóenergia-erőműve jött létre. A 30 hektáron kialakított szolármezőn 72,5 ezer, déli irányba tájolt napelemet helyeztek el. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be, ezzel egy kisebb várost, mintegy négyezer háztartást képesek ellátni zöldenergiával. A felerészt az erőmű által biztosított forrásból, felerészt pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult beruházás mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a magyarországi szén-dioxid-kibocsátást.

A szimuláció során használt paraméterek szerint a villamosenergia-igények kismértékben, átlagosan évi 0,88 százalékkal nőnek, és 1,5 millió háztartás hajt végre energetikai korszerűsítést, így az országos hőigény negyedével csökken. Az Energiaklub szimulációjának eredményei szerint a termelt áram akár 27 százalékát is előállíthatnánk megújulókból, az igények akkor is biztonságosan, minden órában elláthatók lennének – a jelenleginél jóval kisebb áramimport mellett.

A cikk megjelenését az Expo 2015 támogatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK