Kiszállt a Szlovák Villamos Művekből a Mol

2015.10.19. 13:43

A Mol-csoport nem veszi meg a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos részesedését – többek között erről is beszélt Fasimon Sándor az Origónak adott exkluzív interjújában. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a következő években lassú emelkedés lehet az olajpiacon. Elmondta azt is, hogy a cég 2017-től a szintetikus gumi piacára is belép. 

  • Az integrált működési modell hozott újabb sikereket a Molnak.
  • A cég még jobban ráerősít a kiskereskedelmi vonalra.
  • Fasimon Sándor azt is elárulta az Origónak, hogy 2017-től szintetikus gumit is fognak gyártani.
  • A Mol képes lassítani a hazai szénhidrogén-kitermelés visszaesését.
  • Magyarország energiabiztonsága nincsen veszélyben a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szerint. 

Közel egyéves a hír, hogy a Mol-csoport-tag Slovnaft az MVM-mel közösen pályázik az olasz Enel 66 százalékos részesedésére a Szlovák Villamos Művekben (SE). Hogy áll most ez az üzlet?

Pont a napokban tájékoztattuk az Enelt, hogy a Slovnaft és az MVM konzorcium a korábban bejelentett feltételek alapján nem tudott továbblépni az Enel 66 százalékos felvásárlásáért indított folyamatban. Ugyanakkor a régió felelős stratégiai befektetőiként mindkét vállalat nyitott a további üzleti lehetőségek vizsgálatára. 

Fasimon Sándor: A Mol nem vesz villamos erőművetFotó: Szabó Gábor - Origo

Hogyan értékeli a Mol-csoport II. negyedéves eredményét?

A lényeg, hogy az eredmények mögött mi van. A korábbiakhoz képest kiemelkedő teljesítmény mögött egyértelműen az integrált működési modell bevezetése áll. A vállalat tudatos építése, a földrajzi terjeszkedés, a kutatói-termelői és a finomítói munka integritása vezetett el ahhoz, hogy a térségben megkerülhetetlenek legyünk. 

Két meghatározó üzletágunk, a feldolgozás-kereskedelem és a kutatás-termelés, függetlenül a kőolajárától, egymást segíti. Ha 110 dolláron van az olajár, akkor a kutatás-termelés hozza a jobb eredményt,  ha pedig 50 dolláron van, akkor pedig a feldolgozás-kereskedelem van előnyben. 

Mióta alkalmazzák az integrált működési modellt? 

Tulajdonképpen a 2000-es évek elejétől léptünk rá erre a stratégiai útra. Itthon nagyon erősek voltunk mindig is a kutatás-termelésben, így a rendszerváltás után emellett tettük le a voksunkat. Aztán nemzetközi terjeszkedésbe kezdtünk 2000-től.

Ezzel egy időben pedig beindult a finomítói és kereskedelmi fejlesztés és expanzió is, ennek során a vállalatcsoport a Slovnafttal, INA-val bővült, és vásároltunk több töltőállomás-hálózatot is. Nem véletlenül a finomítás-kereskedelem tekintetében a közép-európai pozícióinkat erősítettük meg. Ezzel szemben a kutatás-termelésben érthető módon oda kell mennünk, ahol nyersanyagot találunk. 

Nagy előrelépést jelent az integrált üzleti modellFotó: Szabó Gábor - Origo

Meddig lesz ilyen alacsony az olajár? 

Az integrált üzleti modell pont azért előnyös, mert így tompítani lehet a külső negatív gazdasági hatásokat a cégnél.  Egy nagy hullámzó tengeren is megáll ez a hajó. Ezt a modellt persze a lehető leghatékonyabban, legrugalmasabban, gyors reagálóként kell működtetni. Már korábban láttuk a felhőket az olajpiacon, mivel túl nagy volt a kínálat. Arra persze nem számítottunk, hogy a felére csökken az olajár. Még mindig kínálati többlet van a piacon, de a következő években lassú emelkedés jöhet, és erre rendezkedünk be. 

Lesz-e tovább benzinárcsökkenés? 

Kötött a mozgásterünk a benzinárat illetően, heti két alkalommal lekövetjük, mi történik a benzin piacán.  Szigorú előírásokat követünk az ár meghatározásánál. Az mindenképpen jó hír, hogy – az alacsonyabb üzemanyagárnak köszönhetően is – a fogyasztás komolyan növekedett, ami Budapest utcáin is jól látható. 

Fasimon: Az alacsony benzinár sokat lendített a fogyasztásonFotó: Szabó Gábor - Origo

A fogyasztás növekedése érezhető a kiskereskedelmi szegmensükben?

Jelenleg 364 benzinkutunk van Magyarországon, ebből nem is akarunk hátrébb lépni. Most azt teszteljük, hogyan tudnánk ezt a hálózatot jobban kihasználni. Próbálunk a vásárlók irányába elmenni, nemcsak benzint és gázolajat akarunk árulni, hanem egy életérzést is szeretnénk átadni  azzal, hogy meg lehet inni egy kávét, le lehet ülni. 

Ezzel ritmust és szemléletet váltunk: korábban benzinkutak voltak, ahol lehetett vásárolni, most elindulunk abba az irányba, hogy boltok lesznek, ahol tankolni is lehet. Persze még az út elején vagyunk. A tesztelés után újabb beruházások lehetnek, de ez egyúttal nem jelenti azt, hogy az összes benzinkutunkat átépítjük. 

A Tiszaújvárosi TVK átvételét hogyan értékelik eddig? Milyen előrelépési lehetőségek vannak?

Nagy jövőt látunk a petrolkémiában. Ezért is forszíroztuk a nagyobb integrációt. Ennek részeként vezettük ki a tőzsdéről a TVK-t, és a Mol 100 százalékos tulajdonába tettük, másrészt augusztus 1-jétől Mol Petrolkémiává neveztük át. Úgy tekintünk erre a tulajdonunkra, mint a finomítás-kereskedelem üzleti értékláncnak a szerves része. 

A TVK átvétele újabb mérföldkő volt a cég életébenFotó: Szabó Gábor - Origo

Igazán ez volt a lényege, mivel a finomítóban keletkező benzinen, illetve gázolajon kívül vegyipari benzin jön létre, amit a petrolkémiai iparban lehet hasznosítani. Tiszaújvárosban emellett felépült egy 35 milliárd forintos butadiénüzem, és azon gondolkozunk, hogyan lehetne ezt még továbbfejleszteni.  

Éppen ezért a Mol még korábban megállapodott a japán JSR Corporationnel (JSR) egy magyarországi vegyes vállalat alapításáról, amely terveink szerint  2017-től szintetikus gumit (S-SBR) fog gyártani Tiszaújvárosban.   Ennek előkészítése folyamatban van. Az itt készülő termék a biztonságos és üzemanyagbarát gumiabroncsok egyik leginnovatívabb alapanyaga, amit akár a magyarországi gumigyártó cégek is felhasználhatnak. 

Mindezek alapján a Mol a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása felé indul el? 

Egy vállalat mindig a növekedési történetet keresi. A célunk, hogy nemcsak feldolgozzuk a kőolajat, hanem minél messzebb elmenjünk a értékláncban. Nem biztos, hogy mindent nekünk kell megcsinálni, amihez partnerekre van szükségünk. 

Fasimon: Minél tovább kell mennünk az értékláncbanFotó: Szabó Gábor - Origo

Milyen további kutatás-termelési előrelépési lehetőségek vannak? 

Nemzetközi szinten megjelentünk az Északi-tengeren, Norvégiában. Vannak pozícióink Oroszországban, Kurdisztánban, Ománban, Pakisztánban is. Földrajzilag egy  kockázategyensúlyozó pozíciót próbálunk kialakítani,  és szerencsére Magyarországon is újabb lehetőségek vannak. 

2013 után új kitermelési koncessziókat hirdetett meg az állam, és ezekből sikerült párat elhozni. Most is zajlik egy pályázat, reméljük, hogy tovább tudjuk bővíteni hazai portfólióinkat. Magyarországon érett mezőink vannak. Itthon fő célunk, hogy minél lassabban csökkenjen, vagy akár szinten maradjon a szénhidrogén-kitermelés. Nem állunk rosszul ebben. 

Erre milyen eszközök vannak? 

Egyrészt kutatunk az új koncessziók adta lehetőségeken. Tenyerünkben van a hazai geológia,  elég jó eséllyel kutatunk újabb kincsek után. Emellett pedig a már meglévő mezőinken első osztályú kutatási és fejlesztési technikákat alkalmazunk, hogy a lehető legtöbb szénhidrogént a lehető legjövedelmezőbb módon hozzuk fel a felszínre. A lényeg, hogy a kihozatal mennyiségét maximalizálni tudjuk úgy, hogy a termeléscsökkenést tompítsuk. 

Tenyerünkben van a geológia – mondja FasimonFotó: Szabó Gábor - Origo

Van-e már valamilyen eredménye annak a kutatófúrásnak, amit a Mol végez a Csongrád megyei Forráskút közelében?

3000 méter mélyre lefúrtunk és jelenleg is zajlanak a tesztelések. Voltak szénhidrogénjelek, főleg gáz irányában, de az eredményeket meg kell várnunk. 

Számszerűsítve mekkora a csökkenés? 

Ha nem lennének ezek a beavatkozások, akkor évi 10 százalékkal is esne a kitermelés itthon. De az erőfeszítéseknek hála, most jóval 5 százalékon belül vagyunk.  Az itthoni termelés jól kiegészíti a nemzetközi termelésünket. 

Hogyan állnak az Északi-tengeren? 

A skóciai mezőkön már most is van termelésünk, amit tovább növelünk. Norvégia egy kutatási terület, így az ott befektetett tőke még messze van a megtérüléstől. A norvégiai szabályozásban az a legelőnyösebb, hogy a kutatási ráfordításnak egy jelentős részét visszafizetik, ha nem találunk semmit. Másrészt egy csapatot is vettünk Norvégiában, akik olyan tudással bírnak, ami korábban nem volt jelen a Molban. Az alacsony olajár arra is jó, hogy ilyenkor a szaktudást is olcsóbban lehet megszerezni, ami később még nagy előnyt jelenthet. 

Norvégia még csak kutatási területFotó: Szabó Gábor - Origo

Korábban arról beszélt, hogy az év második felében Kurdisztánban erősödő politikai és kereskedelmi kockázatokat látnak, mire alapozzák ezt? 

Pontosan tudjuk, mi az a kitettség, amit egy külföldi országba való belépéskor felvállalunk. Jó példa erre, hogy az INA révén Szíriában is pozíciókat szereztünk, amik akkor kezdtek megtérülni, amikor kitört a polgárháború. Kurdisztánban tudjuk, mi az a kitettség, amit vállaltunk, geológiailag és geopolitikailag egyaránt. Ezeket a kockázatokat kezeljük. 

Egyúttal, ha onnan nézzük, hogy 2007–2008-ban még csak arról volt szó, hogy kutatási tevékenységbe kezdünk egy számunkra teljesen ismeretlen vidéken, akkor  a mostani állapot egy sikertörténet,  hiszen mára az értékesítés vált a legfőbb kérdéssé. Vannak kevésbé sikeres kutatási kísérleteink, és ott van a sajkáni mező, ahol már kitermelünk. A készlet ott van, csak a nemzetközi helyzet miatt várunk a teljes kitermelésre. 

Korábban azt mondta, jó ötlet, hogy az állam földgáztárolókat is vett, ezt most is így gondolja? 

Legitim nemzetstratégiai döntés az, hogy a földgáz-alapinfrastruktúra állami tulajdonba kerüljön. Azt sem szabad elfelejteni, ha a földgázszállítások terén probléma keletkezik, akkor a tározók stratégia szerepe jelentősen megnő. Visszatekintve, jó irányba tett lépésnek tartom a döntést. 

Fasimon: Kurdisztán egy sikertörténetFotó: Szabó Gábor - Origo

Van-e értelme teljesen feltölteni a tározókat? 

A kérdést érdemes kontextusában nézni, hiszen nemcsak a feltöltöttségi szint számít, hanem az is, hogy mekkora a fogyasztás. Korábban 14 milliárd köbméteres földgázfogyasztás volt Magyarországon, de ez mostanra 9 milliárd körüli értékre esett vissza.  Éppen emiatt a tárolók feltöltöttsége is lejjebb megy. Pont a korábbi ukrán–orosz gázháborúk miatt épültek meg ezek a tározók, amik állami tulajdonba kerültek.  

Nemrégen írták alá az Északi Áramlat 2 részvényesi megállapodását, és arról jöttek hírek, hogy a tervezett Török Áramlat fele akkora kapacitással épülne, mint amiről először szó volt. Hogyan befolyásolja ez a hazai ellátást?

Magyarország már válaszolt ezekre a kihívásokra, mivel ellátásbiztonsági szempontból az interkonnektorok révén mostanra már lényegében mindegy honnan érkezik a gáz. Amíg egy orosz–ukrán problémakör létezik, addig Beregdaróc mindig kérdéses lesz. Nagy szerencse, hogy amíg Németországba érkezik elegendő mennyiségű gáz, addig nincsen veszélyben Európa. 

Nem kell izgulni a gázellátás miattFotó: Szabó Gábor - Origo

Reális lehetőség lenne Magyarországon palagázt kitermelni? 

Nagyon remélem, hogy igen. Jelenleg nem konvencionális módszerrel termelünk ki Hajdú-Bihar megyében repesztéses módszerrel gázt. A makói árokban valóban van gáz, de a nagy kérdés, hogy gazdaságosan és műszakilag kitermelhető-e. Egyfajta plazmaállapotban van ott a földgáz, aminek a kitermeléséhez még nincsen meg a megfelelő technika. 

Kinek szurkol a november 8-ai horvátországi parlamenti választáson?

Az olaj- és gáziparban hosszú távra kell tervezni. Nem kormányokra, hanem stratégiai célokra optimalizáljuk a működésünket. Innen nézve mindenkit partnernek tekintünk. Teljesen mindegy milyen vihar van a tengeren, az adott közeggel kell tudni együttműködni. Megijedni nem szoktunk. 

Nyitnak-e Irán felé? 

Egyértelműen igen. Szijjártó Péterrel együtt mi is elutaztunk az ázsiai országba. Partnereinkkel is fölvettük a kapcsolatokat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK