Kelet-Közép-Európa legsikeresebb gazdasága vasárnap választ. Az eurószkeptikus Jog és Igazságosság Párt (PiS) szinte borítékolható, hogy váltja az euró bevezetésében éllovas Polgári Platformot. Nagyobb veszteség lenne ez a valutaövezetnek, mint a görögök csődje.

Ha a Kaczyński-ikrek által alapított konzervatív párt megnyeri az esedékes lengyelországi választásokat – amire nagy esély van -, akkor az eurózóna Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legerősebb gazdaságát tudhatná jó időre határain kívül – írja véleménycikkében a MarketWatch.

Számít?

Az eurózóna növekedésében mindenképp. Görögország elvesztése is megrengette volna a valutaövezetet, de mégis egy peréfia államról van szó. Lengyelország azonban az EU keleti régiójának legsikeresebb gazdasága,

ha nem sikerül a lengyeleket meggyőzni a csatlakozásról, akkor az övezet további növekedése is elvetélt ügy.

Harc az abszolút hatalomért

A legutóbbi felmérések szerint a konzervatív párt 36 százalékos támogatottságot élvez, míg a jelenleg regnáló mérsékelt konzervatív Polgári Platform (PO) mindössze 24 százalékos támogatottságot tudhat a háta mögött.

Andrzej Duda, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökjelöltje támogatói gratulációit fogadja Varsóban 2015. május 24-én.Forrás: MTI/EPA-PAP/Bartlomiej Zborowski

A legerősebb ellenzéki párt a lengyel állóvizet idén már egyszer felkavarta, amikor jelöltjük Andrzej Duda nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. Most az önálló kormányalakítás a tét.

A pártról köztudott, hogy EU- és euró szkeptikus, valamint bevándorló ellenes.

A kicsik nem nyomnak a latba

Amikor a keleti blokk az uniós csatlakozás mellett döntött 2004-ben, csak idő kérdése volt, hogy bevezetik a közös fizetőeszközt, ahogy ez már megtörtént Szlovákiában, Szlovéniában, Lettországban és Litvániában. Bármennyire is tiszteletreméltó a „kicsik” gazdasági teljesítménye, összlakosságuk mindössze két millióval haladja meg Magyarországét, így egyik vagy másik euró finnyássága nem rengetné meg alapjaiban az eurózónát.

Lengyelország, Magyarország és Csehország teljes populációja viszont a 60 millióhoz közelít, így egy Egyesült Királyság, Franciaország méretű régió szembefordulása a közös fizetőeszközzel már befolyásolja a zóna jövőjét.

Még az ág is húzza az eurót

Ha a közös fizetőeszköz saját válsága nem lenne elég, ehhez jön még hozzá a kínai gazdaság vészes belassulása, amihez ezer szállal kötődik az övezet, és a kelet-közép-európai régió modernizálása. Bár az utóbbiak növekedési mutatóira igazán nem lehet panasza Brüsszelnek. 

Varsóban az egy főre eső bruttó hazai termék magasabb, mint Rómában, Lisszabonban vagy Madridban.Forrás: Rusznyák Balázs

Jól húz a keleti motor

Magyarország gazdasága 3,6 százalékkal bővült tavaly, amit az előrejelzések szerint idén is képes lesz tartani. Csehország 3 százalékos gyarapodással számol 2015-re, de az első negyedévben – mindenkin túltéve – 4 százalékos növekedést ért el. Lengyelország a várakozásoknak megfelelően idén is tudja tartani a 3,2 százalékos növekedési tempót. A lengyelek további érdeme, hogy szinte egyedüliként vészelték át jelentősebb visszaesés nélkül a pénzügyi világválságot.

A keleti régió nagyobb városai nyugat-európai társaikat is lepipálják.

Varsóban és Prágában – a Bruegel Intézet tanulmánya szerint – az egy főre eső bruttó hazai termék magasabb, mint Rómában, Lisszabonban vagy Madridban. Lengyelország hamarosan lekörözheti Spanyolországot, de már azt sem tartja kizártnak, hogy beveszi Franciaországot, így bőven van miért siratni, hogy a lengyelek nem akarnak közösködni az eurón.