A magyarhoz hasonló bankadóval, valamint a nagycsaládosoknak és az időseknek kedvező szociális ígéretekkel kampányol a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság párt. A közvélemény-kutatások szerint nagy a valószínűsége annak, hogy 8 év után kiütik a jobbközép liberális Polgári Platformot.  

A közvélemény-kutatások szerint a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyerheti a vasárnapi parlamenti választásokat Lengyelországban. Az euroszkeptikus párt a végletekig elhúzná a közös valuta bevezetését.Több különadót viszont bevezetne, ígéretei között van továbbá a nyugdíjkorhatár csökkentése és a családi adókedvezmény is. Az országban még mindig problémás svájci devizahiteleket azonban ők sem tervezik gyorsan kivezetni, kell ugyanis a pénz a szociális ígéretek megvalósítására. 

Jó ideig zlotyval fizetnek még LengyelországbanForrás: AFP/Janek Skarzynski

Európa nyugati felén nem gondolnak túl lelkesen egy esetleges PiS-győzelemre, az erősen euróellenes párt hatalomra kerülése esetén az elemzők véleménye szerint beláthatatlan távolságba kerülne a lengyel euróbevezetés, aminek a valutaövezet fejlődési trendjeire komoly negatív hatása lehetne. Lengyelország ugyanis lassan a spanyol, sőt akár a francia gazdaság szintjén áll. Így a közös pénz bevezetésének csúszása jobban fájhat majd az övezetnek, mint amennyire a görögök elvesztése fájt volna - írta az Investor

Rég nem látott jobboldali siker lehet

A jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság a jobbközép liberális Polgári Platformot követheti, akik 8 évig voltak kormányon. Májusban is a PiS nyert Lengyelországban, amikor az elnöki széket Andrzej Duda szerezte meg. Az esetleges vasárnapi győzelemmel a Kaczynski ikrek óta legnagyobb sikerét érheti el a párt.

A Jog és Igazságosság egyre inkább figyel arra, hogy ne szélsőséges nézeteikkel azonosítsák őket. Ezzel sok szavazatot szerezhetnek középről isForrás: AFP/Janek Skarzynski

Az elnökválasztáson a liberális és jobboldali jelölt között még csak kis különbség volt, a mostani felmérések viszont nagyarányú jobboldali győzelmet jósolnak. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján a szavazatok 36 százalékát kapná a Jog és Igazságosság párt, őket csak 10 százalékos lemaradással követné a Polgári Platform.

Beata Szydlo, a PiS jelöltjeForrás: AFP/Janek Skarzynski

A párt kormányfőjelöltje Beata Szydlo maga is sokat tett azért, hogy minél több szavazatot tudjanak szerezni középről. Visszavettek a nacionalista hangvételükből, amit csak néha-néha engednek meg mostanában maguknak, főleg a muszlim kérdést érintő témákban. Ígéreteik szerint bevezetnek majd egyfajta családi adókedvezményt, ingyenes gyógyszeres ellátást biztosítanak a 65 év felettieknek, mérséklik a kisvállalkozások adóterheit, és két évvel csökkentik a nyugdíjkorhatárt.

A konszolidált nyilatkozatok, a populista ígéretek mellett maga Beata Szkydlo is mindent bedob, hogy meggyőzze a szavazókat, hogy pártja az emberekért akar tenni. A kampánya során például maga is beállt segíteni egy iskolát felújítani, amelynek tetejét egy vihar vitte el - számolt be a Spiegel

Magyar példával kampányolnak

A PiS még nyáron bejelentette, hogy a bankokat és a kereskedelmi láncokat is megadóztatná. A helyi lapok számítása szerint a pénzintézetek profitjának 25-40 százalékát is elveheti az új kormány. Piotr Glinski, a párt szóvivője szerint is az új adó a magyarhoz lehet hasonló.

Andrzej Duda magabiztosan ment neki a májusi választásoknak, és simán nyert a PiS színeibenForrás: AFP/Janek Skarzynski

Az indoklás is ismerős, hiszen szerintük a bankok kétharmada és a legtöbb kereskedelmi lánc külföldi tulajdonú, így a profitjuk nagy részét kiviszik Lengyelországból.

Frankhiteleseknek adnák a pénzt

A bankszektor egyébként is óriási nyomás alatt van Lengyelországban, mert 500 ezer svájcifrank-hiteles ügyfelük van. A januári frankerősödés után egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe, miközben a kormánypárt hiába dolgozott ki egy javaslatot a megmentésükre, korán kiderült, hogy meg se próbálják a problémát a választások előtt.

Sok a devizahitel Lengyelországban. A számok a GDP százalékában értendőkForrás: MNB

A Polgári Platform javaslata szerint a hiteleket átváltották volna zlotyra. Az eredeti árfolyamhoz képest számított veszteséget pedig részben a bankok, részben az ügyfelek fizették volna. A párt 50-50 százalékos költségmegosztást javasolt, de már korán látszott, hogy a parlamentben sokan csak a 90-10 százalékos aránnyal lennének elégedettek, ami óriási költséget jelentene a bankok számára. A PiS a vitában azt az álláspontot képviselte, hogy a teljes költséget a bankoknak kellene fizetni. Jelenleg az látszik, hogy hatalomra kerülésük esetén sem lesz gyors megoldás.

A tervezett bankadóból befolyó pénzt szociális ígéreteik betartására kívánják fordítani. Emellett pedig nem valószínű, hogy két óriási rúgást megkockáztatnak a bankszektorral szemben. Különösen azt figyelembe véve nem tűnik ez egyelőre reálisan megvalósíthatónak, hogy jelenleg is legalább két bank, a Raiffeisen és a GE Money is ki szeretne vonulni a lengyel piacról.