Gazdasági felfordulás jöhet Lengyelországban

2015.10.26. 10:21

Az előzetes, pontosított eredmények szerint a Jog és Igazságosság (PiS) pártja 37,7 százalékos támogatottsággal nyert Lengyelországban a parlamenti választásokon. Az eredmény elegendő lehet ahhoz, hogy önállóan alakítsanak kormányt, viszont elemzők szerint az előzetesen belengetett intézkedések alapján nem várhatóak piacbarát lépések az új kormánytól. 

A PiS az első exit polloknál valamivel kevesebb, de még mindig az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyert a hétfőre virradó éjjel közzétett, pontosított előzetes eredmények szerint. A 37,7 százalékos támogatottság  alapján nyert 232 mandátummal többségben lenne a 460 fős parlamenti alsóházban, a szejmben, és önállóan alakítana kormányt.  

Azt már korábban is valószínűsíteni lehetett, hogy egy ilyen politikai fordulat a gazdaságra és vállalatokra is jelentős hatással bírna. Európa nyugati felén eleve nem gondolnak túl lelkesen a PiS-győzelemre, az erősen euróellenes párt hatalomra kerülése az elemzők véleménye szerint 

beláthatatlan távolságba helyezné az euró lengyelországi bevezetését.

Bankadó, devizahiteles rendezés

A PiS-től az elemzők nem várnak piacbarát lépéseket: családtámogatás, minimálbér felemelése, áfacsökkentés és nyugdíjkorhatár-csökkentés a terv, ugyanakkor adóemelésre is készülnek, például a bankszektorban és a kiskereskedelmi adó esetében (hasonló a retorika, mint hazánkban), a kisvállalkozói szektort támogatnák, valamint hat év alatt 350 milliárd zlotys (25 ezer milliárd forint) lengyel mennyiségi lazítási programot (QE) vezetnének be. A bankrészvények számára kedvezőtlen a hír, mivel

a PiS szerint a devizahiteles rendezés költségeinek 90 százalékát a pénzintézeteknek kellene vállalniuk

a jelenlegi állás szerint - írja reggeli hírlevelében az Equilor. Ugyanígy a bankadó szintje sem adhat örömre okot a lengyeleknél, ugyanis a lengyel választások győztese 0,39 százalékos mérlegfőösszeg-arányos kulcs bevezetését tervezi 2016-tól a lengyel bankszektorban a Portfolio.hu szerint.

Az OPL (Orange Polska, vezető telekommunikációs cég) esetében sokáig lebegtették, hogy megszakíthatják a frekvenciaaukciós folyamatot, mivel irreálisan magas árak alakultak ki. Végül az aukció lezárult a választás előtt, ennek újranyitására most nem számítunk. A KGHM réz- és ezüstkitermelő cég járhat a legjobban, a PiS el kívánja törölni a bányászatot terhelő adót, ugyanakkor elemzők szerint az osztalék emelése nem valószínű. A Bank PKO elemzője úgy nyilatkozott, hogy "nem kell a piacoknak pánikolniuk”, a PiS támogatottsága nem elégséges ahhoz, hogy alkotmánymódosításokra sor kerüljön.

Erősödik a zloty

A választások előtti két hétben a lengyel fizetőeszköz folyamatos gyengülést mutatott az euróval szemben (a forinttal és a koronával szemben is alulteljesítő volt), a 4,21 körüli szintekről egészen 4,29-ig kapaszkodott fel, ami közel 2 százalékos gyengülésnek felel meg. De aztán az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki bejelentése, tudniillik decemberben felülvizsgálják az érvényben lévő QE-programot, nyomás alá helyezte az eurót, ami az EUR-PLN piacán is éreztette hatását. A vasárnapi referendum után hétfő reggel enyhe erősödést tapasztalni. 

A lengyel tőzsdén sem látni pánikot, a kereskedés első órájában 0,3-0,5 százalékos emelkedésben van a WIG20 index, ugyanakkor a PKO és az MBANK 2 százalékos mínuszban tartózkodik, köszönhetően a bankszektort érintő negatív intézkedéseknek.

A zloty, a forint és a cseh korona relatív teljesítménye az euróval szemben az elmúlt 1 hónapbanForrás: Stooq.com, Investor.hu

 

Az EUR-PLN árfolyam-alakulása az elmúlt 5 kereskedési naponForrás: Stooq.com, Investor.hu

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK