Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2016 és 2020 közötti gazdaságpolitikai irányokat kijelölő tizenharmadik ötéves terv lesz a hétfőn kezdődő plenáris ülés központi témája Kínában. Noha
a GDP 2010-es szintjének 2020-ig történő megduplázása továbbra is vezető prioritás marad,
elemzők szerint a fiskális politika komoly hangsúlyt kaphat, beleértve az emelkedő költéseket is.
Az ötéves terv azt erősítheti meg, hogy Kína nem a Wall Street által előírt növekedési receptet – jegybanki módra végrehajtott mennyiségi lazítás – valósítja meg, hanem inkább a reformpolitikára és az infrastruktúra alapú stimulusra helyezi a hangsúlyt – mondta a CNBC-nek Mark Tinker, az AXA Framlington Asia vezetője.
A kínai gazdasági élénkítés az elemzők szemében lényegében kettéválik. Egyrészről ott van a kamatpolitika, amelyet inkább rövid távú, ciklikus eszköznek tartanak – legalábbis John Silvia, a Wells Fargo vezető közgazdásza így nyilatkozott – és ezzel párhuzamosan működik egy hosszabb távon érdekes strukturális átalakulás egy fogyasztásvezérelt gazdaság irányába, mely 5-20 évet vehet még igénybe.
Éppen ezért bár a kínai jegybank pénteken 25-25 bázisponttal csökkentette az egyéves betéti, illetve hitelezési kamatlábát (ez volt november óta a hatodik kamatvágás), a hosszú távú célok miatt jelentősebb figyelmet kaphat az ötéves terv.
Hosszabb távon az internetes és olyan stratégiailag fontos iparágak kerülhetnek a fejlesztések középpontjába, mint az új generációs IT, az energia-megtakarítás, vagy a szolgáltatói szektor – hangsúlyozta David Cui, a Bank of America Merrill Lynch Kínával foglalkozó stratégája.
Hogy az állam mindezeket támogassa, Cui arra számít, hogy a kormány többek között gyorsíthatja a projektek elfogadását, adókedvezményeket és támogatásokat is biztosíthat, miközben az infrastrukturális beruházások mellett elsőbbségi hozzáférést nyújthat egyes finanszírozásokhoz.
Mindemellett az olyan közjóléti szektorok is kiemelt fontosságúak lehetnek, mint a helyközi közlekedés, a városi metrórendszerek, az ultra-magas feszültségű elektromos hálózatok, vagy az elektromos autók töltőállomásai és az egészségügy. Ezek különleges befektetési injekciókkal való támogatása pedig a magas minőség, a hatékonyság, az egyenlőség és a fenntarthatóság jegyében történhet – tette hozzá Cui.
Az új ötéves terv intézkedéseiből pedig nemcsak a gazdaság profitálhat, de a piacok is beindulhatnak.
Mindazonáltal – hangsúlyozza a Vanda Research – akik valamilyen hatalmas durranásra várnak, akár csalódhatnak is. Valószínűbb ugyanis, hogy a kínai lépések csak csepegtetve épülnek majd be a gazdaságba, ami sokkal inkább a hosszú távú befektetőknek kedvezhet.
A fiskális stimulus azonban önmagában valószínűleg nem lesz elégséges. Éppen ezért a BNP Paribas közgazdásza, Jacqueline Rong arra számít, hogy az ülés után felgyorsulnak a reformintézkedések. A fiskális oldalon kívül ugyanis a pénzügyi piacok (ezen belül a tőkemérleg liberalizációs intézkedések) az állami tulajdonú vállalatok és intézmények reformjára is számítani lehet. Rong szerint pedig minderre azért van szükség, hogy előkészítse Kína új növekedési motorját.
