Hamid Biglari, iráni-amerikai bankár az amerikai üzleti körökben lobbizik, hogy az országa az embargó eltörlését követően fel tudjon zárkózni. Iránnak éves szinten 150 milliárd dolláros tőkeinjekcióra lenne szüksége, a belpolitikai acsarkodás azonban bármikor gátat vethet az ország talpraállásának.

Biglari az 1979-es iráni iszlám forradalom idején hagyta el az országot, és a tanulmányait már a tengerentúlon fejezte be. Több mint 30 évig nem térhetett vissza hazájába. Először 2013-ban látogatott vissza szülőföldjére, amikor a nyugat felé nyitó Hassan Rouhani került hatalomra - írja a Bloomberg.

Vissza a gyökerekhez

Az Egyesült Államokban a Citi Groupnál Biglari fényes karriert futott be, a feltörekvő piacokért felelős igazgatói posztig meg sem állt. A most 57 éves üzletember otthonosan mozog a tehetős, amerikai befektetői körökben, így befolyását latba vetve igyekszik pénzt áramoltatni Iránba. Mi sem jelzi jobban, hogy az országban az elmúlt években nyugati szelek fújnak, hogy az üzletember meghívást kapott az iráni jegybank soron következő ülésére.

Irak–iráni háború emlékére rendezett katonai parádé Teheránban szeptember 22-én.Forrás: Anadolu Agency/Fatemeh Bahrami

„Irán kimaradt a globalizáció első hullámából (90-es évek – 2008), amikor több ország is fel tudott emelkedni” – mondta Biglari.

Az ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a következő hullámot is elszalassza.”

Bizalmatlanok egymással

Az országgal szemben előreláthatólag márciusban oldják fel az embargót, de ez nem azt jelenti, hogy a befektetők egyből bemerészkednek egy izolációba és külföld ellenességbe süllyedt ország határain belülre.

Elég egy rossz lépés Irán részéről, és újra visszaállítják a büntetőintézkedéseket,

így a befektetők is keresztet vethetnének befektetéseik nagyobb részére. A befolyásos iráni-amerikai bankár e félelmek eloszlatásán fáradozik.

Az egy főre eső külföldi tőkebefektetés - éves szinten - Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Törökországban és Iránban 2000 óta.Forrás: Bloomberg, World Bank

A Bush-adminisztráció még 2006 februárjában rendeletben hosszabbította meg az Egyesült Államok által Iránnal szemben bevezetett olajembargót és egyéb gazdasági büntetőintézkedéseket. A terrorizmus támogatására, az emberi jogok elnyomására, és az atomfegyver megszerzésére való törekvésre hivatkozva tiltotta meg a leköszönt amerikai elnök a két ország közötti kereskedelmet.

Befektetésre éhesek

A Világbank üzleti környezet jelentésében Irán 189 országból jelenleg a nem túl előkelő 130. helyet foglalja el, míg Szaúd-Arábiában közel háromszor olyan könnyű külföldiként befektetni. Az arab királyság a ranglista 49. helyén található, az Egyesült Arab Emirátusok pedig a 22-en.

A 80 milliós lakosú Irán azonban a befektetőknek is nagy potenciállal kecsegtet, aminek a vásárló ereje közel sem elhanyagolható. Az ország rendelkezik emellett a világ 4. legnagyobb olajtartalékaival.

Az elszármazottak árnyékában

Az Iránnal való kiegyezést az Egyesült Államokban sokan ellenezték a Fehér Házban is.

Az ingatag lábakon álló megállapodás megtámogatására ekkor Biglari nagyszabású lobbimunkába fogott. Az ügy mellé állította többek között a Twitter, a Google vagy a Dropbox igazgatótanácsi tagjait, akik iráni gyökerekkel bírnak. A Berlinben helyet kapó iBridge szintén Biglari nevéhez köthető, ahol amerikai befektetőket hozott össze iráni, IT-szektorban érdekelt vállalkozókkal.

A Citi Group feltörekvő piacaiért felelős volt igazgatójának azonban nincs könnyű dolga. Az emigrációban élő, iráni befektetők közül sokan gyanakodva tekintenek az iszlám köztársaság politikai berendezkedésére, míg az iráni politikai elit sincs elragadtatva a kivándorolt, nyugatbarát irániaktól. 

Hassan Rouhani, iráni elnök (jobbról)Forrás: AFP/Atta Kenare

Egymásnak feszülve

A külföldön élő perzsák az iráni kormány becslései szerint közel kétezer milliárd dollárnyi vagyont tartanak a kezükben.

"Az iráni politikusoknak ideje újra összebarátkozniuk a diaszpórával" - figyelmeztet Vahid Alaghband, Londonban élő, perzsa üzletember. 

Az iráni ellenzék mai napig gyakran bélyegzi árulónak a nyugati országban élő honfitársaikat. 

Bár Rouhani elnöknek eddig sikerült legyűrnie az ellenzék támadásait, de Siamak Namazi, egy iráni-amerikai vállalkozó múlt hónapban történt - nem közölt vádak alapján - teheráni letartóztatása jól jelzi, hogy az embargó feloldását követően sem lesz könnyű megalapozni a külföldi befektetői bizalmat az országban.