Így lehet az Uber az autóvilág ura

Lebecsüli az Uber lehetőségeit, aki úgy gondolja, hogy a közösségi fuvarozás óriása csupán a taxipiacon válhat domináns szereplővé. Egy friss elemzés arra próbál rávilágítani, milyen jelentős átalakulásokat hozhatnak az újítások. A lehetséges jövőkép felvázolásakor azzal számolnak, hogy a technológiai változások előrehaladtával a vállalat az egész autópiacra jelentős hatással lehet, főleg akkor, ha a jövőben barátságosabb viszonyt ápol majd a szabályozókkal.

Az Uber legnagyobb lehetősége az önjáró, vezető nélküli autókban rejlik – írja a Vox. com. Nem érdemes tehát a társaság növekedési potenciálját csak a jelenlegi szolgáltatásaiból megítélni, mivel a jövő egyértelműen az amerikai startupnak kedvezhet.

Az önjáró autók ugyanis elhozhatják azt a korszakot, amikor az emberek inkább autót bérelnek,

és a tulajdonosok lesznek kisebbségben.

Fájdalommentes megoldás a dugókra

Egy ilyen világban hatalmas erővel bírhatnak azok a szolgáltatások, amelyek segítenek kocsit találni és bérelni. Az Uberben pedig ott van a lehetőség, hogy uralja ezt a területet, miként jelenleg is domináns az okostelefon alapú taxipiacon.

A technológiai fejlődés a megosztó alkalmazásoknak kedvez Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy a Copenhagen Economics közelmúltbeli elemzésében rávilágított, amennyiben az Uberhez és a WunderCarhoz hasonló alkalmazásokon keresztül valaki megosztja az autóját, akkor 4-6 másik személy el is adja az autóját. Mivel pedig Magyarországon az Uber 2 ezer autóssal számolt, így itthon akár 8 ezer gépjármű is eltűnhetne, ennyi kocsi pedig már a forgalomban és a parkolóhelyeken is meglátszana.

A gyenge óriások

Persze igaz, hogy még az sem jelenti automatikusan az Uber uralmát, ha az önjáró autók bérlésének piaca óriásira is nő majd. Az elemzés szerint azonban a közösségi autómegosztó szolgáltatás rendelkezik néhány olyan előnnyel, amely más vállalatokból hiányzik.

Az önjáró autók piacán alapvetően

két nagy csoport lehet az Uber riválisa a saját területén.

Az egyik csoportot az olyan technológiai társaságok alkotják, mint a Google vagy az Apple, a másikba pedig a Fordhoz és a Toyotához hasonló nagy autógyártók tartoznak. Mindazonáltal

egyik típus sincs annyira jó pozícióban, hogy az Uberéhez hasonló applikációt fejlesszen ki

– hangsúlyozza az elemzés.

Az autógyártók gyengesége egyértelmű: egyszerűen nem tartoznak a szoftvercégek közé, és mint ilyenek, sokszor küszködnek is, amikor a Szilícium-völgy vállalatai a területeikre merészkednek. Ha valakinek kétségei lennének ezzel kapcsolatban, akkor jó példa, hogy az Apple és nem a lemezipari cégek tették népszerűvé a digitális zenét. Továbbá nem a nagy hollywoodi stúdiók, hanem a YouTube és a Netflix irányítják az online streaming iparágat.

A Mercedes önjáró tanulmányautója, az F 015 Luxury in Motion Forrás:David Becker / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP

Az a baj tehát, hogy a nagy autógyártóknak túl nagy feladat megalkotni a saját önjáró autóikat és ezzel párhuzamosan olyan felhasználóbarát applikációt is működtetni, amely hatékonyan biztosítja a hozzáférést ezekhez. Egy ilyen szolgáltatás támogatásához ráadásul komoly digitális és fizikai infrastruktúra szükséges, ami tovább nehezíti az autógyártók feladatát.

Mindenki előtt

A Google ezzel szemben már nagyobb fenyegetést jelenthet, mivel nyilvánvalóan jól tudják, hogyan kell felhasználóbarát applikációkat és nagyszabású hálózati szolgáltatásokat építeni. Ami viszont a Google esetében komoly kihívást jelenthet, az ezen tudás átépítése az önjáró autók hálózati szolgáltatásainak területére.

Egy közlekedési hálózat üzemeltetése komoly kommunikációs feladatokat jelent a szabályozókkal és a fogyasztókkal egyaránt.

A Google ugyanakkor eddig általában kerülte az olyan szolgáltatásokat, amelyek jelentősebb ügyfélszolgálatot igényelnének. És - noha az óriáscégnek meghatározó lobbi ereje van például Washingtonban - messze nincs akkora tapasztalata a hatóságokkal való kommunikációban, mint az Ubernek, amely a világ szinte minden táján egyszerre vív harcot szabályozók tömegeivel.

A Google 2017-re tervezi kifejleszteni saját, teljesen önjáró autóját Forrás: Google

Mindeközben az látszik, hogy a Google ambiciózus behatolása a munkaerő-intenzív szállítási szolgáltatások területére (Google Express) eddig nem volt túlságosan sikeres. Egyszerre irányítani embereket és fizikai infrastruktúrát ugyanis elég nehéz feladat, és az elemzés szerint a Google ebben egyszerűen nem túl jó.

Hasonló problémákkal küzd az Apple is, amely dolgozik a saját autóipari termékein. A technológiai óriás lehet, hogy képes is lesz majd egy nagyszerű önműködő autót gyártani, de a megbízható hálózati szolgáltatások és a nagyméretű fizikai infrastruktúrák kiépítése már komoly kihívást jelenthet az amerikai multinak is.

Ellenségből barát?

Természetesen jogosan fel lehetne vetni az Uberrel szemben, hogy eddig világszerte konfliktusba került a helyi hatóságokkal. Mindazonáltal az elemzés hangsúlyozza, hogy ez egyre javul, és

mire az önjáró autók valamikor a 2020-as években megérkeznek, valószínűleg sokkal nagyobb fogadókészség lesz már az Uber szolgáltatásaira.

Az akkorra kialakuló viszony, és az a tapasztalat, hogy addig nem is létező problémákra miként lehet működőképes szabályozói kereteket kialakítani, hatalmas előnyt jelenthet majd a vállalat számára.

Javaslat a magyar hatóságoknak

Az Uber gyors alkalmazkodóképességét jelzi, hogy a nem túlságosan befogadó magyar szabályozói környezetben idén javaslatokat nyújtottak be a fejlesztési minisztériumnak a hazai taxisszabályozással kapcsolatban, és az adóhatóságokkal is leültek tárgyalni.

A jövő királya

Ahhoz tehát, hogy fel lehessen mérni az Uber potenciális lehetőségeit, túl kell tekinteni a taxipiacon, és az egész autóipart kell szemlélni – jelzi az elemzés. Mivel ugyanis az emberek a jövőben százmilliárd dollárokat költhetnek el a városon belüli közlekedésre,

ha az Uber jól tudja kijátszani a kártyáit, megkerülhetetlen közvetítő válhat belőle.

Ráadásul az sem mellékes, hogy a szállítási szolgáltatások területén is egyre jelentősebbek lehetnek az önműködő alternatívák. Az a társaság pedig, amely domináns szerephez jut majd az önműködő autók hálózatában, jó esélyekkel indul az újfajta szállítójárművek terepén is.

Van, aki már temeti a közösségi gazdaságot

A közösségi gazdaság (sharing economy) olyan alternatív közgazdasági rendszer, amely közösségi hozzáférést ad termékekhez, szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz. Az erre szerveződött közösségben a felhasználók akkor juthatnak hozzá az erőforrásokhoz, amikor épp szükségük van rá, azok megvásárlása nélkül. A használatért fizetnek, nem a tulajdon megszerzéséért.

A modell térnyerése az évezred első évtizedének végén lendületesen indult, mára azonban a 2011-es top tízes mezőnyből az Uber mellett csak a lakásmegosztó Airbnb tartja magát – s vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a szépen hangzó ötlet tömegeket ragadott meg, akik aztán teljesen passzívak maradtak a gyakorlatban. A nézet képviselői szerint a rendszer megbukott. Az Uber Airbnb és az Uber azért ugrik ki a mezőnyből élesen, mert arra fókuszál, hogy a tranzakció minél kényelmesebb és barátságosabb legyen a felhasználónak. A folyamat így hatékony és egyszerű.