Európában 40 millió munkavállaló fuldokol a zajban

Budapest, 2011. június 21. Videomagnó zajszűrő rendszerét mutatják be a találkozón. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egy új, közös érdekeltségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködési formát ajánl a kis- és középvállalkozásoknak. A konstrukció lényege, hogy az egyetem a partner vállalkozás által igényelt szolgáltatást részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjövedelemből. A vállalkozók az egyetem egyik épületében bemutató keretén belül megismerkedhettek az egyetemen folyó kutatómunkával. MTI Fotó: Balaton József

Az Unióban jelenleg 40 millió munkavállaló tölti munkaidejének legalább egynegyedét magas zajszintben. Pedig nagy hiba ez a lezserség: a zajártalom nemcsak a koncentrációt, hanem az együttműködési hajlandóságot is csökkenti, sőt kifejezetten agresszívvé tesz, aminek komoly következményei lehetnek a munkahelyi dinamikára.

Érdekes, hogy az összes megnevezhető környezeti ártalom közül a zajra fordítjuk a legkevesebb figyelmet, miközben az egészségünket károsító, szennyező források közül a zaj az egyik legsúlyosabb, írja a HR portál. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet a „leggyakrabban előforduló, maradandó ipari betegségként” ismerte el a zaj okozta halláskárosodást. Ehhez képest Magyarországon még egységes zajszintszabályozás sincs.

Forrás: MTI/Balaton József

A munkahelyi zaj Európa-szerte dolgozók millióit érinti, és messze nem egyedül a nehéziparban, érintett szektorok a szolgáltatások, az oktatás és a szórakoztatás is. Az európai munkavállalók egyharmada munkaidejének több mint negyedében magas zajszint hatása alatt dolgozik. Pedig a 80 decibel feletti hangok szalonképtelenné teszik az emberi viselkedést. Az antiszociális munkahelyi attitűd pénzben is kifejezhető károkat okoz a vállalatoknak, írja a HR Portál.