Bezárták Európa legmélyebb kőszénbányáját pénteken Romániában. A 1100 méter mély Zsil-völgyi petrillai bányában 156 éven át folyt szénkitermelés.

Románia vállalta, hogy 2018-ig bezár több veszteségesen működő Zsil-völgyi szénbányát, ezek közé tartozott a petrillai is, amely 1859-ben kezdte el működését. Pénteken megemlékezést szerveztek a bányászok, több tucatnyi csoportban jelentek meg egykori üzemük hivatalos felszámolásánál. A helyszínen fúvószenekar adta elő a vájárok himnuszát, majd egy csillén felhozták az utolsó egy tonna szenet - tájékoztatott az Agerpres román hírügynökség

Már alig maradt szén

Aurel Anghel, a veszteségesen működő Zsil-völgyi bányákat kezelő állami vállalat igazgatója elmondta: szomorú ez a nap azok számára, akik egykor bányászként dolgoztak a Zsil-völgyében, mindnyájukat megviseli a bánya bezárása.

A petrillai mellett a parosényi (Paroseni) és az urikányi (Uricani) kőszénbánya is része annak a programnak, amelynek keretében a román állam vállalta, hogy 2018-ig felszámolja a veszteséges szénipari létesítményeket. Ezt a programot az Európai Bizottság jóváhagyta.

Az elmúlt hónapokban már csak 30 bányász dolgozott Petrillán, de a kommunizmus ideje alatt számuk elérte az 5 ezret is. A termelési csúcsot 1983-ban érték el, abban az évben 1,2 millió tonna kőszenet termeltek ki, míg tavaly már csak 110 ezer tonnát.

Régóta veszteségesek

Az 1989-es romániai forradalom után a szénbányászat még több száz millió euró állami támogatást kapott a román kormánytól. A '90-es években a Zsil-völgyi bányászok komoly belpolitikai szerepet kaptak, az úgynevezett bányászjárások során a Ion Iliescu-féle vezetés többször is Bukarestre hívta őket, úgymond rendet tenni - a cél valójában az ellenzékiek megfélemlítése volt. Bukarest 2012-ben megígérte Brüsszelnek, hogy véget vet a veszteséges bányák támogatásának, és bezárja azokat. Január 1-jétől a felszereléseket és a csilléket ócskavasként értékesítik, a 20. század elején épült ingatlanok többségét - amelyek a bánya működését szolgálták - lebontják.