Egyre több európai használja ezt az amerikai receptet

Europe and money

Ha van egy jó ötlet, és csak pénzre lenne szükség, a legkézenfekvőbb megoldás az internet népéhez fordulni. A közösségi finanszírozás már Európában is teret hódít: az idén eddig 7 milliárd eurót adományoztak a befektetők lelkes úttörőknek a hálón. Magyar vállalkozások között is van rá példa, hogy valaki így szerzett kezdőtőkét. Közben rengeteg mítosz lengi körül ezt a forrásszerzési formát. Tényleg ingyen jön a pénz?

Akinek van egy jó ötlete, közösségi finanszírozási (crowdfunding) kampányt indít. Pár perces műveletnek tűnik az egész, de aki próbálta, tudja, hogy egy sikeres kampány megszervezése és lebonyolítása felér egy napi 8 órás állással. Mit ad ez a lehetőség, és mire megy vele egy magyar vállalkozás?

Mi az a közösségi finanszírozás?

A közösségi finanszírozás, angolul crowdfunding a világgazdasági válság óta válik egyre meghatározóbb finanszírozási formává a startupoknak és a kkv-knak. Számos induló vállalkozás és művész lát elindulási, bemutatkozási, befutási lehetőséget a közösségiprojekt-oldalakban. Lehet szó adományról, amikor a finanszírozók önzetlenül raknak pénzt egy szimpatikusnak ítélt kezdeményezésbe, nagyobb összegeknél viszont részvényessé válhatnak.

A Kickstarter és az Indiegogo a kezdő vállalkozók nagy reménye lett az utóbbi években világszerte. Ezeken az oldalakon találkozhatnak a vállalkozások az érdeklődő befektetőkkel. Regisztrálni kell, majd feltölteni a projekt bemutatását, megadni a célösszeget, megosztani a kampányt minden közösségi felületen, ahol csak lehet, aztán várni, hogy összegyűljön a kitűzött összeg.

A siker több tényezőn múlik Forrás: Photononstop/Philippe Turpin

Az Egyesült Államokból indult, és az utóbbi években durván előretört Európában is ez a tőkeszerzési alternatíva. Egyeseknél működik, mások sokat vesztettek rajta. Fontos látni, hogy nem fekete-fehér történetekről van szó.

A közösségi finanszírozás nem csodafegyver,

de aki felkészülten vág bele, közelebb kerülhet ahhoz, hogy megvalósítsa a célját.

Erős növekedés az európai piacon

Az online alternatív finanszírozás, amelybe a közösségi finanszírozás több típusa beletartozik,

144 százalékkal nőtt az elmúlt évben az európai piacon,

2015-ben pedig elérheti a hétmilliárd eurót (ami több mint 2000 milliárd forintnak felel meg) – derül ki a Cambridge Egyetem Alternatív Finanszírozási Központ és az Ernst & Young üzleti tanácsadó cég közös nemzetközi felméréséből. Az Egyesült Királyság élen jár ezen a területen, utána jön Franciaország, Németország, Svédország, Hollandia és Spanyolország.

Hallottunk már olyan kampányról, amely milliárdokat szerzett, hatalmas siker volt például a Pebble okosóra, melynek kitalálója a gyártás elindításához 7,1 millió dollárt, vagyis nagyjából 2 milliárd forintot kalapozott össze. Ezek a projektek széles nyilvánosságot kapnak, de ettől még nem ez az általános.

2014-ben ezekben az országokban ment legjobban az online alternatív finanszírozás Forrás: Origo

Ne magyar akcentus meséljen

Gulyás Sára volt az első magyar dizájner, aki sikeresen elindított és lezárt egy nagyobb összegű kampányt a Kickstarteren 2014-ben:

több mint 20 ezer dollárt sikerült összegyűjtenie.

A Pikkpack cipő tervezője korábban mesélt az Üzletrésznek arról, hogy milyen rejtett nehézségekre számítson, aki kampányra adja a fejét, és mit hoz az élet a kampány után.

Az előkészületeknél különösen sokat koncentrált a videóra. Napokon át csak mások videóit nézegette, hogy ráérezzen, mit szeretnek a felhasználók: mikor lép be és kezd beszélni a szereplő, milyen termékhez szól gitár és milyenhez zongora.

Mivel az amerikai piacot célozta meg, fontosnak tartotta a sikerhez, hogy ne magyar akcentus meséljen a termékről. Bár az alkotó maga is megszólal a videóban, többnyire egy amerikai ismerőse narrál.

Mindent amerikanizáltunk, amit csak lehetett, hiszen fókuszálnunk kellett a célpiacra.

A közösségi finanszírozás abban remek, hogy nem kell várni a bankra, a családtagokra. A valósághoz viszont az is hozzátartozik, hogy bár egy ültő helyedben fel tudod építeni a kampányt, legalább 8 hónapig két embernek napi 8 órában kell dolgoznia rajta” – mondta Gulyás Sára.

Négy kemény hónap a felkészülés

A gyermekeket programozni tanító Codie nevű robot szeptemberben zárt sikeres kampányt az Indigogón, 96 ezer dollárt gyűjtött össze. Fehértavi Alex, a Codie marketingese szerint

minden a kampány előkészítésén múlik.

Mindent eldönt, hogy hány feliratkozó és követő van, hányan ígérték, hogy segítenek, milyenek a sajtókapcsolatok, a kétperces bemutatkozó videó meggyőzően közvetíti-e a projekt üzenetét, és mennyi energiát fektetünk a leírás megszövegezésébe és a képi anyagba. A Codie csapata több mint négy hónapon át készült az indulásra.

A közösségi finanszírozási kampány volt a legfontosabb mérföldkő a cég életében.

Akkor léptünk ki a piacra, hogy megméressünk, van-e tényleges kereslet a termékünkre. Addig a fejlesztés folyt, illetve különféle startupeseményeken jelentünk meg, ahol jó visszajelzéseket kaptunk, de az igazi visszajelzés az, hogy valakinek tényleg szüksége van a robotunkra” – mondta Fehértavi.

A befolyt pénz nélkül nem tudták volna elkezdeni a gyártást, hiszen nem volt elég tőkéjük.

A kampány ugródeszkaként megkönnyítette a piacra lépést, ráadásul rövid idő alatt hatalmas ismertséget szerzett a Codie-nak.

A Codie-nak mérföldkő volt a közösségi finanszírozási kampány Forrás: Codie

A könnyen jövő pénz mítosza

A közösségi finanszírozási kampányok sikerét vizsgáló kutatások szerint főleg a személyes kapcsolati háló és a projekt minősége határozza meg, hogy összejön-e a kitűzött összeg.

A kampányt indítók többsége eléri a célt, de 75 százalékuk az ígértnél később szállítja a terméket,

ami elég nagy arány. A projektek körülbelül fele 10 százalékkal teljesíti túl a kitűzött célt, és minden kilencedik éri el annak dupláját. Leggyakrabban informatikai projektek, szoftverek és játékok, illetve dizájntermékek teljesítik túl sokszorosával, akár tízszeresével a célt.

A siker tehát több tényezőn múlik, súlyos tévhit, hogy az adományozók pénze könnyen jön ezeken az oldalakon. Létezik négy mítosz, amelyet sürgősen el kell felejtenie annak, aki ilyen kampányt indít.

1. A közösségi finanszírozás ingyen van: ez csak a látszat, némelyik oldalon vannak rejtett költségek, ezért mindig érdemes elolvasni a részleteket. Nem beszélve arról, hogy

   nem minden esetben lehet megtartani teljes egészében az összegyűjtött pénzt.

   Annak pedig végképp érdemes utánajárni, hogy mi történik, ha nem sikerül elérni a célösszeget. Csak az árak miatt azonban nem érdemes elzárkózni, de fontos olyan oldalt választani, amelyik átláthatóan kommunikál az árazásról.

2. Az adomány jön magától: Attól, hogy valaki elindít egy kampányt, nem kezdenek özönleni az adományok. Valójában rengeteg munkába kerül egy sikeres kampány menedzselése: jól kell összerakni az oldalt, és egy profi marketingterv is szükséges. Ki kell találni, hogy az embereknek miért lesz érdekük megosztani a kampányt a közösségi oldalakon.
3. Személyes kapcsolatokra nincs szükség: A közösségi finanszírozási oldalak promója is hajlamos azt sugallni, hogy csupa jótevő lézeng ezeken a felületeken a nap 24 órájában, akik csak arra várnak, hogy segíthessenek. Valójában

   a finanszírozók 70 százaléka a kampány elindítóinak társadalmi hálójából jön.

   Erre is tudatosan kell készülni, átgondolni, hogy ki az, aki befolyásos, véleményvezér típusú ember, és érdemes lehet személyesen is beszélni vele a projektről.

4. Elég, ha nemes a cél: Nem elég a szép cél vagy a jó ötlet a támogatottsághoz, a tálalás is legalább annyira fontos a meggyőzéshez. Egy jól felépített oldal kell, ami felkelti mások érdeklődését olyan vizuális információkkal, mint a fotók és grafikonok, illetve ha van rá lehetőség, videót is érdemes készíteni. A fotó lehet egy saját portréfotó, amely szimpátiát kelt, és rögtön személyesebb, hitelesebb és szerethetőbb a kampány.

   

   Tévhit, hogy a közösségi finanszírozásért szinte semmit sem kell tenni Forrás: ANP/AFP/Koen Suyk

Nem mindenki a pénzre megy

A közösségi finanszírozásnak számos célja lehet. Valaki egy egyszeri projekt megvalósításához igyekszik pénzt gyűjteni, kezdőtőkét egy vállalkozás alapításához vagy termék piacra dobásához.

Van olyan is, aki csak fel szeretné mérni, hogy van-e esélye a termékének a piacon,

jó ötletnek tartják-e, illetve ismertséget szeretne szerezni. Erre is a Pebble okosóra a legjobb példa, amely jó ideig próbált kockázati tőkebefektetőt keresni, de sikertelenül, majd a Kickstarter-kampány után jelentős mennyiségű kockázati tőkéhez jutott.

Kickstarter versus Indiegogo

Bár van jó pár nemzetközi oldal (Kickstarter, Indiegogo, Teespring, Crowdrise, GoFundMe), mégis az Indiegogo és a Kickstarter azok, amelyeket a legtöbben ismernek és használnak, még Magyarországon is. Magyarként kicsit ügyeskednie kell annak, aki szerencsét próbálna valamelyiken. mivel bár mindkét oldal indított regionális aloldalakat számos országban, hazánk nincs köztük. A projektindításhoz mindenképp szükség van egy külföldi barátra, hiszen a kampányindításhoz az adott országban kell adószámmal és bankszámlaszámmal rendelkezni, de ez végül is nem áthidalhatatlan probléma.

Felmerül a kérdés, hogy a kettő közül melyiket érdemes választani. Erre nincs általános érvényű válasz, de segít dönteni, ha tisztában vagyunk az alapvető különbségekkel. A legfontosabb, hogy a Kickstarteren már bemutatható prototípus kell a kampány indításához, míg az Indiegogón elég az ötlet. Ez a szabály sok vállalkozót élből kizár a Kickstarterről.

A Kickstarter abban is szigorúbb, hogy az adomány kifizetése terén a mindent vagy semmit elve alapján működik: ha nem jön össze a kitűzött cél, a projekt semmit sem kap az adományozott pénzből. Az Indiegogón a sikertelen projekt esetén is pénzhez jut a kampány elindítója, miközben sikeres projektnél 4 százalék, sikertelennél 9 százalék díjat kell fizetni. Az Indiegogo tehát rugalmasabb, kevésbé előrehaladott fázisban lévő termékek és szolgáltatások is jó esélyekkel indulnak. A Kickstarter esetében jó motiváló erő lehet az erős szűrés, illetve hogy a pénzszerzéshez össze kell gyűjteni a teljes célösszeget.

Bukások, hibák

A sikersztorik mellett rémtörténeteket is találunk. Turcsán Tamás magyar startupszakértő szerint ezeknél a leggyakoribb probléma, hogy milliókat szed össze egy-egy projekt, majd jelentős csúszással, vagy egyáltalán nem készül el a prototípus. Pont ezért vezette be a Kickstarter, hogy prototípus is kell az induláshoz.

A kevésbé szigorú Indiegogón nehezen komolyan vehető ötletekkel is találkozunk.

Ilyen volt például a Bug-A-Salt nevű légyirtó eszköz, lényegében egy sópisztoly, amely rovarirtásra használható. „Bár az ötletet nehéz komolyan venni, van benne humor és kreativitás, a bemutatkozó videó is jól sikerült, így nem meglepő, hogy több mint 500 ezer dollárt zsebeltek be. A magyar ötletek esetében a sikertelenség oka többnyire a rossz minőségű kampányvideó, illetve hogy nincs nemzetközi sajtójelenlét” – mondta a szakértő.

Hol vannak a magyar oldalak?

Voltak kísérletek magyar közösségi finanszírozási oldalak indítására, de egyik sem járt sikerrel. A Creative Selector nevű még ma is működik, a másik kísérlet, az Indulj.be pedig sosem indult be igazán, így mára megszűnt. Turcsán Tamás, aki részt vett az Indulj.be létrehozásában, úgy gondolja, hogy
a magyarok alacsony támogatási kedve és az itthoni piac kis mérete miatt volt sikertelen a projekt.

A magyar banki háttér sem volt felkészülve egy ilyen oldal működésére: nem volt megoldható, hogy csak a célösszeg elérése után vonják le az adományozók számlájáról a pénzt. „Minden nemzetközi oldal úgy működik, hogy amíg meg nem valósul a projekt, addig az adomány lényegében csak egy ígéret. Magyarországon ez nem volt lehetséges, egyből utalni kellett.
Lehet, hogy túl korán indultunk el ezzel" – mondta a szakember. Turcsán szerint lokális oldalt nem is érdemes csinálni: egyébként is csak néhány közösségi finanszírozási oldal tud működni, a nemzetközi finanszírozás sem bír el többet, mint a Kickstarter és az Indiegogo, amelyek viszont kifejezetten jól futnak.

Mi motiválja a befektetőket?

A befektetőknek is számos céljuk lehet, néhányan mentorként tekintenek magukra, és szerepet vállalnak szimpatikus projektek elindításában. A legnépszerűbb és már Magyarországon is egyre ismertebb forma a donation-crowdfunding, vagyis az adományozás, amikor valaki elvárások nélkül, legfeljebb ajándékért cserébe támogat egy projektet. Mások érdekből támogatják a projekteket, egyfajta kölcsönként tekintenek az adományozott pénzre: ilyenkor a vállalkozónak utóbb hitelként vissza kell fizetnie a támogatási összeget, vagy annak egy részét.

Vannak olyan modellek is, ahol a finanszírozó üzletrészt szerez.

Egy 2012-es szabályozás (Jumpstart Our Business Startups Act) szerint üzletrésztulajdont is lehet szerezni a támogatásért cserébe, de ez a megoldás a mai napig ritka, a közösségi finanszírozási befektetések 5 százalékát teszi ki világszerte.

A kampány előkészítésén több múlik, mint gondolnánk

Forrás:Rocío Lara - Flickr/analogica

Élet a kampány után

Sokan azt gondolják, hogy ha egy közösségi finanszírozási kampány véget ér, akkor hátra lehet dőlni, és várni a pénzt. Ez azonban egyáltalán nem igaz.

Aki a kampány keretében bármit ígér az adományozóknak, azt teljesítenie kell.

Ezzel nemcsak a megbízhatóságot bizonyítja, a kapcsolattartás miatt is fontos. Érdemes egy kérdőívet is kiküldeni, és így visszajelzést kérni, ami pedig a legfontosabb: megköszönni a segítséget minél több csatornán, e-mailben, blogposztban, közösségi oldalakon, néhányaknak pedig személyesen.

A finanszírozókkal segít kapcsolatot ápolni, ha információt kapnak arról, pontosan mit segített elérni vagy megvalósítani az adományuk. Érezzék, hogy megérte támogatni a projektet, például hasonló üzenetekkel: „Adományának köszönhetően 200 mexikói családot jutattunk egészséges ételhez. Ezeknek a családoknak a történeteiről a honlapunkon olvashat többet”. A kampány utáni időszak tehát épp olyan intenzív, mint a kampány indítását megelőző hónapok, legalábbis azoknál, akik a legtöbbet szeretnék kihozni a lehetőségből.