Sarkunkon lépked a nyugdíjkáosz

Egy randi ára, esetleg két mozijegy. Mindkét dolog nagyjából ötezer forintba kerül, és ennyit kellene a most munkába állóknak legalább félretenni havonta ahhoz, hogy a nyugdíjukat egy jelentősebb összeggel ki tudják majd egészíteni.

A nyugdíjkáosz itt lépked a sarkunkon. Vajon miből lesz a nyugdíjunk, amikor a 6 millió munkavállalóból 1,3 millió minimálbérre van bejelentve? 20-30 év múlva sokkal több idős lesz, és a fiatalok száma pedig drasztikusan csökken - mondta az Origónak Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója.

Ezt

a jelenséget tekinthetjük magyar sajátosságnak,

és jelentős kihívást jelenthet a nyugdíjrendszerünk számára a jövőben, hiszen egyfelől az ő járulékbefizetéseik hiányozni fognak a rendszerből, másfelől pedig ők csak minimális nyugdíjjáradékra számíthatnak majd időskorukban – mondta Nagy Csaba.

A miniszter is az öngondoskodást emlegeti

A napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki kezdjen el spórolni a nyugdíjára. A miniszter szerint az állami nyugdíjrendszer most biztos alapokon áll, de az öngondoskodásnak alapvetőnek kell lennie mindenkinek az életében.

Szemléletváltásra van szükség,

minél több embernek kell felismernie azt, hogy az életében szükség van arra, hogy megtakarításokkal rendelkezzen.

Kapaszkodunk az állami nyugdíjrendszerbe

A magyarok többsége még mindig abban bízik, hogy az állami nyugdíjrendszer majd eltartja őt idős éveiben, és nem lesz gondja a megélhetéssel. Kicsi ország vagyunk, durván 10 millióan, ebből jelenleg 4 millió a munkaképes korú ember.

Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója Forrás: Origo

Havi ötezer forint biztonságot jelenthet

A szakértők szerint a jelenlegi helyettesítési ráta - vagyis az átlagfizetés és az átlagnyugdíj hányadosa - jelentősen csökkenni fog a jövőben, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja a jövő nyugdíjasait. Aki 40 évesen havi 5 ezer forint befizetéssel elindít egy önkéntes nyugdíjszámlát,

akár 2,5 millió forint vagyont is fel tud halmozni nyugdíjaskorára,

s ezzel ki tudja egészíteni a nyugdíjba vonuláskor csökkenő jövedelmét.

A gyerekvállalás kényes kérdés

Sokan mondják, hogy a nyugdíjhoz gyerek kell. Ahhoz, hogy gyereket lehessen nevelni, ahhoz biztos család kell. Ahhoz, hogy itt tudjuk tartani a gyerekeinket, ahhoz pedig normális élet kell - mondta Nagy Csaba.

Már a miniszterelnök is megmondta, hogy körülbelül félmillió ember hagyta el az utóbbi néhány évben Magyarországot. Sokszor halljuk, hogy emiatt súlyos a szakemberhiány itthon.

A gyerekvállaláshoz biztos családi környezet kell Forrás: Thinkstock

Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint olyan gazdasági környezet kell, hogy itthon tudjuk tartani a magyarokat, a szakembereket, a fiatalokat. Példaként említette, hogy

jobban meg kellett volna gondolni a fizetős felsőoktatás bevezetését is,

mert sokan mennek Ausztriába tanulni, hiszen ott az ingyenes.

„Nagyon nehéz lesz így a fiatalokat visszacsábítani. Nem az a megoldás, hogy sok-sok pénzt áldozunk a külföldön munkát vállaló magyarok visszacsábítására, hanem azt a pénzt korábban kellene másra, esetleg az oktatás támogatására költeni. De én nagyon szurkolok, hogy azok, akik most külföldön próbálnak szerencsét, visszatérjenek hazánkba” – mondta Nagy Csaba.

Még ülhetünk a babérjainkon

Most azért ülünk nyugodtan - és azért mondja Varga Mihály is, hogy stabil a nyugdíjrendszer -, mert kevesebben mennek nyugdíjba, mint korábban. Most

átmeneti időszak van, mert alacsony azoknak a száma, akik mostanában érik el a 65 éves kort.

De ez 10-15 év múlva már nem így lesz – mondta a hazánkban is működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszer érzékenységéről Nagy Csaba.

Aki ad, kapjon adókedvezményt

„Ha javaslatot tehetnék a kormánynak, akkor biztosan a Nyugat-Európában is használt modellt javasolnám. A külföldi példa alapja, hogy a munkáltatók kötnek egy szerződést a munkavállalóval, és azt mondják az alkalmazottaiknak,

te itt fogsz nálunk dolgozni tíz évet, és amíg itt vagy, addig mi pénzt fogunk félretenni a nyugdíjszámládra.”

Ezzel a munkáltató is elősegíti és támogatja a munkavállalói öngondoskodást - mondta az ügyvezető igazgató. Ezt kellene támogatni itthon is, hogy a munkáltatók is fizessenek a dolgozóik részére nyugdíj-megtakarítást. De ezek a munkáltatók kapjanak adókedvezményt. A munkáltatók és az egyének közös hosszú távú megtakarítását kellene elindítani és ösztönözni.

Adókedvezménnyel lehetne a munkáltatókat ösztönözni Forrás: SCANPIX/Johan Strindberg

Nagy Csaba szerint

hiába került be a cafeteriaelemek közé a nyugdíjpénztári tagdíj, az azonnal elkölthető juttatásokkal nem tudja felvenni a versenyt.

Az OTP top 200 munkáltató ügyfélkörének fele cafeteriában adja dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztári juttatást. Pozitív tendencia, hogy az átlagos egy főre eső havi befizetés nem a havi minimum tagdíj, azaz az ötezer forint felé közelít, hanem több mint tízezer forint.

Lottó vs. nyugdíj

Az OTP Bank öngondoskodási indexe szerint a nyugdíjra gondolva a magyarok többsége standard válaszként azt feleli,

nincs megtakarításom, és nem is tudok félre tenni."

A megkérdezettek alig 34 százaléka gondolja azt, saját dolga, hogy a nyugdíjas éveiről is gondoskodjon. A többség ezt a feladatot az államra hárítaná.

Közvélemény-kutatások szerint az emberek 66 százaléka azzal nyugtatja magát, hogy majd nyugdíjasként tovább dolgozik. A megkérdezettek több mint fele pedig abban bízik, hogy később megy nyugdíjba, illetve megpróbál a kertben megtermelni mindent, lottóznak és totóznak is majd.

Fiatalon kell elkezdeni a spórolást Forrás: Thinkstock

Ha most valaki 60 évesen kap észbe, hogy nem lesz nyugdíja, az veszett fejsze nyele, de ha 35 évesen kezd el az öngondoskodáson gondolkodni, akkor akár 5000 forintos havi megtakarítással is sokat tehet félre.

Forrás: OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások előnye, hogy a havonta történő befizetések mellett bármikor, akár év végén is be lehet fizetni egy nagyobb összeget. Az önkéntes nyugdíjpénztárak megtakarításaira akár évente 150 ezer forintos adó-visszatérítést is érvényesíteni lehet.

Megállapodás az MNB-vel

Nagy Csaba korábban a Pénztárszövetség alapítója, elnöke volt, most pedig elnökségi tagja a szervezetnek. A szövetség új célokat határozott meg, jelesül azt, hogy az önkéntes pénztári szektort szeretnék fejleszteni. A Magyar Nemzeti Bankkal született egy együttműködési megállapodás is. De részleteket még nem árulhatott el, amikor az interjút felvettük vele.

Havi 40 ezer plusz

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárt 1994-ben alapították, 350 ezer tag fordult meg eddig náluk. Most 218 ezer tagjuk van - árulta el az ügyvezető igazgató. Az egyéni és munkáltatói befizetések aránya jelenleg 55-45 százalék, ami azt jelenti, hogy a tagok többsége már egyénileg fizet be az egyéni nyugdíjszámlájára, és nem csak a munkáltatójától kapott béren kívüli juttatásként utaltatja.

A tagok fele rendszeres tagdíjfizető, de vannak olyan ügyfelek is, akik egy összegben, sokszor év végén fizetnek be jelentősebb összeget egyéni számlájukra - mondta Nagy Csaba.

Érdekesség, hogy

tavaly év végén az ilyen eseti befizetések mértéke meghaladta a két és fél milliárd forintot,

ami azt mutatja, hogy egyre többen tudatosan tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és az igénybe vehető adó-visszatérítés lehetőségét is ismerik.

Az átlagjáradék havi 40 ezer forint Forrás: Origo

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár közel 200 milliárd forint értékű vagyont kezeltek eddig. A tagok először tíz év után nyúlhatnak hozzá az egyéni számláikhoz, annak általában az egyharmada hozam, és a kétharmada tőke – mondta Nagy Csaba. Az egyharmad hozamot ilyenkor fel lehet venni adó- és járulékmentesen. A kétharmad tőkéhez is hozzá lehet férni, ha nagyon kell, de ki kell fizetni a személyijövedelem-adót meg az ehót is.

„Most az átlagjáradék, amit kifizetünk a már nyugdíjas tagjainak, havi 40 ezer forint.

A mostani 110 ezer forintos átlag nyugdíj mellett ez nem rossz nyugdíj-kiegészítés” – tette hozzá Nagy Csaba.