Az OECD a magyar gazdaság jelentős lassulását várja jövőre, majd 2017-ben a növekedés újra erőre kaphat. Alapvetően pozitív értékelést tett közzé a nemzetközi szervezet a magyar gazdaságról, de azért kritkát is kaptunk. 

Az OECD szerint a magyar gazdaságban 2016-ban lassulás várható, írja a jelentésről a Napi.hu. A gazdasági növekedés 2017-ben viszont újra élénkülhet az újabb állami beruházások miatt - állapítja meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss jelentése Magyarországról.

Cséfalvay ZoltánFotó: Mudra László [origo]

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet továbbra is jobban bízik a magyar gazdaságban, mint az Európai Bizottság - mondta Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.

Lassul a gazdaság 2016-ban

Az OECD legfrissebb prognózisában 3 százalékos gazdasági növekedést vár 2015-re, ami 0,9 százalékponttal magasabb a tavaly novemberben kiadott várakozásnál, miközben az Európai Bizottság 2,9 százalékkal számol. Jövőre viszont csak 2,4 százalékos gazdasági bővülést lehet az OECD szerint, Brüsszel is csak 2,2 százalékos növekedést jelez a magyar kormány 2,5 százalékával szemben.

Az OECD és a kormány szerint a magyar gazdaság 2017-ben már újra erőteljesen, 3,1 százalékkal növekedhet, az Európai Bizottság viszont 2,5 százalékra számít.

Cséfalvay Zoltán szerint az OECD és az Európai Bizottság eltérő prognózisa két tényezővel magyarázható. Az OECD egyrészt erősebb magyar külkereskedelmi dinamikával számol, mint az Európai Bizottság, másrészt pedig az uniós forrásoknál most van a ciklusváltás a 2007-ról 2013-ig tartó időszak és a 2014-től 2020-ig tartó periódus között. A lassuló időszak Magyarországon alapvetően az infrastrukturális beruházások ütemét érinti - tette hozzá a nagykövet.

A közmunkaprogram nem elég

A szervezet szerint a hazai fogyasztást jövőre tovább erősíti a csökkenő munkanélküliség, amelyben a közfoglalkoztatás mellett már a magánbefektetők is szerepet játszanak, valamint az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs is.

Az OECD szerint bár a közmunkaprogram a gazdasági növekedés erősíti, ám át kell alakítani ahhoz, hogy a sérülékeny csoportok - romák, alacsony képzettségűek - munkaerő-piaci kilátásait javítsa. Az elemzés szerint a fiatal nők munkaerő-piaci részvételi aránya is alacsony, de miközben a rugalmasabb munkabeosztás jó irányba tett lépésnek tűnik, ennél többre lehet szükség.

Egy közmunkás szemetet szed Nyíregyházán, a sóstói erdőbenForrás: MTI/Balázs Attila

Az idei, illetve a jövő évre is 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol az OECD, ami alig tér el a kormány 2,4 százalékától. Az előrejelzési időhorizonton az államháztartási hiány csökkenésével számolnak. Bár erre az évre a GDP-arányos államadósság minimális növekedését várják, az OECD szerint jövőre egy dinamikusan csökkenő államadósság pályára állhat át ország.

A migránshelyzet miatti kiadások visszafogottak

A bevándorlási hullámról az OECD megjegyzi, hogy a közvetlen, addicionális államháztartási ráfordítások egyelőre visszafogottak, és a többletkiadások elsősorban Németországban (0,25 százalék), Svédországban és Ausztriában jelentkezhetnek. Magyarország esetében a GDP 0,1 százalékával nőttek a kiadások a migránshelyzet miatt, ami fele az erre a célra elkülönített 60 milliárd forintnak.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy az OECD szerint egyelőre nem lehet megbecsülni a bevándorlási hullám munkaerőpiaci hatásait, mivel még túl sok az ismeretlen tényező, többek között a menedékkérelmek elbírálásának idejét, az integráció sikerességét és az érkezők képzettségét illetően.

A szervezet egy korábbi tanulmányában azt jelezte, hogy a következő években sem fog enyhülni a migrációs hullám, s a menekültek integrációja hosszabb és nehezebb lehet, mint a hagyományos, legális gazdasági bevándorlók esetében.