Néhány év alatt forgattak fel teljes iparágakat a közösségi gazdasági modellre épülő cégek. Nem kérdés, hogy az Airbnb és az Uber világméretű vállalattá nőtte ki magát, de hasítanak az étel- vagy ritkán használt szerszámokat megosztó oldalak is. A PwC Magyarország szakértői megvizsgálták, milyen hatással lehet ez a globális trend az üzleti és a hétköznapi életre, illetve milyen szabályozói és működési problémák várnak megoldásra. 

A PwC Magyarország Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése című tanulmánya hét kiemelt iparágat vizsgál, ahol a sharing economy már most jelentős, vagy nagy növekedési potenciállal rendelkezik:

  • mobilitási iparág
  • kiskereskedelem és fogyasztói javak
  • turisztika és szállodaipar
  • szórakozás
  • multimédia és telekommunikáció
  • pénzügyi szektor
  • energetikai szektor
  • emberi erőforrások szektor

„Munkavégzés a Kaptár közösségi házból, Szatyorboltból vásárlás, egy csavarhúzó kölcsönbe a Miutcánk oldaláról, pihenés egy olasz házaspár kert végi házikójában. Rövid idő leforgása alatt teljesen más szokások váltak rutinszerűvé a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Minden bizonnyal az elmúlt és a következő évek egyik legfontosabb globális üzleti trendjéről és sikertörténetéről beszélhetünk a sharing economy esetében, amely – bár vitákkal övezett – kétségkívül jelentős hatással lesz az életünkre és az üzleti környezetre is” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője.

Az egyik legsikeresebb hazai példaForrás: MTI/Róka László

Valamennyi érintett cégben közös, hogy abban a pillanatban rendelkezésre állnak, amikor a fogyasztóban az igény felmerül – ez az on-demand jelleg –, rendszerint IT-platformon keresztül működnek, kiemelt szerepet kap a bizalom, a személyes interakció, a közösségi élmény és a fenntarthatósági törekvés.

Lenyomták a nagyokat

A PwC egy korábbi tanulmánya szerint 2013-ban azon öt iparágban, amelyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok. 2025-re bevételük várhatóan már a 335 milliárd dollárt is eléri, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80 százaléka, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket.

A sharing economy terjedése több társadalmi, gazdasági változásra is visszavezethető. Ilyen például az úgynevezett IT-robbanás, amely minimalizálta a terjesztési költségeket. Fontos ok a globalizáció és az urbanizáció is: ezek az alkalmazások nagymértékben a városi életre építenek. További fontos trend a gazdasági racionalitás: a hozzáférés alapú gazdaságban nem az eszköz fenntartásáért, hanem a használatáért fizetünk. Végül pedig a fogyasztói igények is megváltoztak: más lett a tulajdonhoz való viszony. Ma már nem olyan fontos, hogy birtokoljunk egy autót, az viszont annál inkább, hogy gyors megoldást találjunk egy adott problémára. A fogyasztói döntésekben a környezettudatos szemlélet is egyre nagyobb szerepet játszik.

Számít az alacsony belépési korlát

A tanulmány szerint mindezek mellett a sharing economy vállalatok sikerességének másik fő oka a méretgazdaságosságukból fakadó jelentős költségelőnyük: a lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőkénél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.

Osztovits Ádám szerint az innováció a piaci verseny természetes velejárója, de ebben a szegmensben számos problémát és szabályozási igényt vet fel. Adózás és foglalkoztatás tekintetében szürkezónának tekinthető a szektor, így költségvetési szempontból egyértelmű cél lehet a kifehérítése, az adóbevételek és a foglalkoztatottak számának növelése. A szereplők ugyanis – akik akár professzionálisan, teljes munkaidőben is végezhetik az adott szolgáltatást – alacsonyabb költségekkel és kisebb adminisztratív terhekkel szembesülhetnek a hagyományos szereplőkhöz képest, így versenyelőnyhöz juthatnak. További nehézséget jelent a kiszámíthatatlanság: nem minden esetben biztosított a felhasználók megfelelő védelme előre nem kalkulálható esemény vagy hiba esetén, hangsúlyozza Osztovits Ádám.

Itt sem minden tündérmese

Többen megkérdőjelezik, hogy valóban fenntartható-e a sharing economy cégek működési modellje, mivel jó néhány, jelentős felhasználóbázissal rendelkező cég is veszteségesen üzemel. Kérdéses, hogy a jellemzően kockázati tőkéből finanszírozott agresszív piacszerzési életszakasz után közép- és hosszú távon tudnak-e majd nyereségesen működni ezen cégek. A trendet azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A „hagyományos” cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területek, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd ki kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.

Ennek viszgálata során a PwC szakemberei három fő irányvonalat azonosítottak:

  • a jelenlegi ügyfélkör védelme
  • stratégiai együttműködések
  • sharing economy termékek fejlesztése, vagy akár a teljes működés átállítása sharing economy modellre

A hatékony válaszok iparáganként és cégenként különbözhetnek. A kevésbé veszélyeztetett iparágak esetén, ahol a sharing economy szereplők csak a piac egy kis szegmensét tudják megszerezni, rövid távon inkább a reaktív válaszok, mint az ügyfélkör védelme lehet helyes megközelítés. Közép- és hosszú távon, illetve a sharing economy által jobban fenyegetett iparágakban azonban proaktív lépéseket kell tenni.