Kreatív zavarkeltés: teljesen átalakul a világunk

2015.11.15. 18:38

Újabb szakmákat tehet fölöslegessé a robotok és a mesterséges intelligencia terjedése. Az emberi munkaerőnek hamarosan a személyes interakcióról szóló munkakörökben, valamint a kreatív és tudásalapú szakmákban marad csak helye – utóbbi kettőből aggasztóan kevés van a gyáriparra épülő magyar gazdaságban.

„Kreatív zavarkeltés” – ez a fogalom áll a Bank of America tanulmányának középpontjában. Kreatív zavarkeltés alatt azt értik, ahogyan a technológiai újítások felborítják a fennálló gazdasági rendszert. A tanulmány szerzői szerint az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az okoseszközök, valamint a sharing economy terjedése miatt az elkövetkező 15 évben az ipari forradalomhoz hasonló mértékű változásokat indíthat el.

Mindez nem feltétlenül jó hír: a szerzők munkahelyek tömeges bezárására, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére számítanak, ráadásul a cégek sem biztos, hogy jól járnak, bár a fogyasztói igényeket minden eddiginél jobban ki tudják elégíteni.

Nagyobb verseny, nagyobb egyenlőtlenség

A gazdaság átalakulását a szerzők szerint elsősorban három új fejlemény gyorsíthatja: a robotok és a mesterséges intelligencia terjedése, a mindent egyre jobban behálózó internet, valamint a sharing economy, azaz az olyan, osztozáson alapuló szolgáltatások összessége, mint amilyen az AirBnB, az Uber vagy a Telecar.

Sharing economy
Sokmindennel rendelkezünk, amit nem használunk ki teljesen. Egy autó, ami a garázsban áll, egy lakás, amiben nem lakunk, vagy csak szabad időnk, amivel nem tudunk mit kezdeni. A megosztáson alapuló oldalak célja, hogy ezeket az erőforrásokat pénzzé tehessük. Az Airbnb lakáskiadásra, az Uber személyszállításra szakosodott, de van takarító, ételmegosztó és még sok tucat egyéb formája is a sharing economynak.

Ezek mindegyike kétélű fegyver, mind az átlagemberre, mind a cégekre nézve: az, hogy lassan mindent az interneten végzünk, komoly lehetőséget ad a cégeknek a fogyasztói igények felmérésére, azonban a sok vállalatnak gondot okozó sharing economyt szintén az internet emeli fel.

A robotika terjedése sokkal hatékonyabbá tesz számos munkafolyamatot, azonban hátrányba kerülnek miatta azok, akik nem férnek hozzá. Mindezek miatt a tanulmány készítői munkahelyek tömeges megszűnésére, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére számítanak.

A technikai innováció eddig is azt eredményezte, hogy egyre gyorsabban cserélődtek a világ vezető cégei. Ez vélhetően a jövőben is így lesz, vagyis az eddigieknél is gyorsabban bukhatnak el vagy emelkedhetnek fel vállalatok, és a legtöbbet továbbra is az innovációkkal lehet keresni.

Magyar munkás vagy robot?

A legnagyobb társadalmi hatása a készítők szerint a robotika és a mesterséges intelligencia terjedésének lesz. Bár a teljesen automatizált gazdaság Magyarországon még távolinak tűnik, ne higgyük, hogy ez a folyamat minket nem érinthet. A magyar gazdaság rendkívüli mértékben függ a külföldi cégek által idetelepített gyáripartól, különösen az autógyártástól. 2014-ben az ipari termelésünk több mint negyedét a járműipar adta, ráadásul az autógyártásban dolgozók nagy többsége nem a tudásalapú, kreatív munkakörökben (tervezés, marketing), hanem az összeszerelő üzemekben dolgozik.

Robotok dolgoznak a Suzuki esztergomi üzemébenForrás: MTI/Kovács Tamás

Ez tükrözi a magyar társadalom összetételét is: az összes munkavállaló 73 százaléka fizikai munkás. Az azonban már biztosnak tűnik, hogy az automatizálás leggyorsabban a fizikai munkát igénylő munkahelyeket teszi fölöslegessé. Reális lehetőség, hogy a Magyarországra települt, multinacionális gyártók kivonuljanak, vagy legalábbis leépítsenek, ha a robotok olcsóbban végzik el ugyanazt a munkát, mint a magyar munkavállalók.

90 százalékos leépítés

A könnyűiparban már el is indult ez a folyamat: a kínai Dongguan városában az egyik, mobiltelefonokat gyártó üzemben jelenleg csak hatvanan dolgoznak. A technikusok munkája kimerül az új gyártósorok felügyeletében, amelyek 650 ember munkáját végzik el – az automatizálás előtt ennyien dolgoztak a gyárban.

A közelmúltban a tajvani Foxconn nevű, az Apple-nek is beszállító IT-cég szintén bejelentette: a dolgozói 70 százalékát elbocsátja, és robotokra cseréli.

Nemcsak a magyar és a távol-keleti munkahelyek vannak azonban veszélyben. A Bank of America előrejelzése szerint Nagy-Britanniában a dolgozók 35, az Egyesült Államokban 47 százaléka elvesztheti állását a technológiai fejlődés miatt.

A Budii önműködő autó műszerfala, inkább már vezérlőpultja a világ legnagyobb számítástechnikai és távközlési szakvásárán, a CeBIT-en HannoverbenForrás: MTI/EPA/DPA/Ole Spata

Az emberi munkaerőt nemcsak az elektronikai eszközöket vagy autókat összeszerelő robotok válthatják ki. A tanulmány szerint a robotok olyan munkakörökben is megjelenhetnek, amelyekről korábban elképzelhetetlennek tűntek emberi ügyesség nélkül.

Az önműködő autók például átalakíthatják a személy- és áruszállítást. Bár jogi problémák még hátráltatják a terjedésüket, több cég is nagy lehetőséget lát az önműködő drónokban, amelyeket házhozszállításra, árumozgatásra használnának. Amint arra a Guardian szerzője rámutatott: a robotika és a mesterséges intelligencia együttes fejlődése az, ami nagyrészt feleslegessé teheti az emberi munkaerőt.

Búcsú a titkárnőktől

A Guardian szerint optimizmusra ad okot, hogy az emberiség korábban meg tudott birkózni a hasonló átalakulásokkal, egyszerűen úgy, hogy újabb munkaköröket talált ki. A gépesítés legutóbbi nagy hulláma miatt előtérbe került a szolgáltatós szektor és a különböző kreatív munkakörök. Igaz, az átállás sosem volt zökkenőmentes, rövid távon tömegek lettek tartósan munkanélküliek.

Mint a tanulmányból kiderül azonban, egyre inkább kiválthatóvá válnak egyes szellemi munkakörök is. A marketinges szakmák egy része például elemzőszoftverekkel is elvégezhető. Mivel az internetfelhasználókról – főként a közösségi oldalakon keresztül – a cégek rendkívül sok anyagot képesek összegyűjteni, ezek szoftveres kielemzésével már egészen pontos képet kaphatnak a cégvezetők fogyasztói szokásokról. A tanulmány nem zárja ki azt sem, hogy, mivel a munka már szinte teljesen számítógépen zajlik, számos titkár is elvesztheti az állását, a dokumentumok, e-mailek rendezését, sőt, a válaszolást algoritmusok végzik majd.

A tanárok biztonságban vannak

A Guardian szerzője úgy véli, a kitörési pontot azok a szolgáltatások jelenthetik majd, ahol személyes, emberi interakcióra van szükség. Mint írja, egyelőre kevés ilyen van a versenyszférában, bár elképzelhető, hogy felbukkannak olyan szakmák, amiket egyelőre el sem tudunk képzelni.

A leírt feltételeknek jelenleg a média, a szórakoztatóipar, vagy például a szépségápolás és a különböző tréningek felelnek meg.

A tanárok állása egyelőre biztonságban vanForrás: RIA Novosti/Krivobok Ruslan

Szintén nincsenek veszélyben az olyan szellemi szakmák sem, amelyek mély analitikus vagy kreatív gondolkodást igényelnek, amit még nem lehet mesterséges intelligenciával pótolni. Az oktatás számítógépekkel való kiváltására ugyan történtek kísérletek, de ezeket egyelőre nem mondhatók túl sikeresnek: a PISA-felmérések eredménye alapján nem javultak, vagy éppen romlottak azon diákok eredményei, akiket a legtöbb digitális eszköz segítségével tanítottak.

Jöhet az alapjövedelem?

Az Observernek nyilatkozó Carl Benedikt Frey arról beszélt, hogy kutatásai alapján a legdinamikusabban valóban az ilyen, emberi interakcióról szóló szakmák növekednek.Az elmúlt öt évben a két leggyorsabban növekvő szakma a zumbaoktató és a személyi edző volt” – mondta.

„Úgy vélem, ki kell találnunk, hogyan éljünk egy rendkívül nagy bőséget biztosító gazdaságban, ahol a gépek végeznek minden munkát, az emberek lényegében játékkal foglalják el magukat.” Calum Chace vállalkozó, mesterségesintelligencia-szakértő szerint ha egymás szórakozásával nem tudunk elég munkahelyet teremteni, az államoknak el kell gondolkodni egyfajta feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésén is. Az, hogy a termelés nagy részét gépekkel váltják ki, önmagában is aggodalomra ad okot Chace szerint. „Azok, akik a mesterséges intelligenciát birtokolják, minden mást is birtokolni fognak. Vagyis  az emberi faj egy maréknyi „istenből” és mindenki másból fog állni.

Nincs hely az időseknek

A tanulmány szerzői még kevésbé optimisták: szerintük 2030-ra a fejlett világban egy végletekig technicizált társadalom alakulhat ki, ahol nagyon súlyos hátrányba kerülnek mindazok a munkavállalók, illetve vállalatok, akiknél nincs meg a megfelelő technikai tudás. Bár az alapjövedelmet nem vetik fel a szerzők, mint írják, a munkanélküliség növekedése komoly kihívást jelent majd az államoknak, akiket egyébként is megterhel a nyugdíjrendszer.

Bár az egészségügy fejlődése miatt sokan abban bíznak, hogy az egészségügy fejlődése miatt jövőben 70-80 éves korunkig is aktívak maradhatunk, a tanulmány szerzői szerint kevés hely marad az idősebbeknek az új gazdaságban. A jövőben nagy igény lesz a kreativitásra és az új dolgok megtanulására a munkaerőpiacon, ebben pedig az idősebbek hátrányban vannak. Mint írják, a kutatások arra mutatnak, hogy a kor előrehaladtával minden kultúrában csökken a kreativitás, az innovációs készség. Ez arra utal, hogy a jelenség nem társadalmi konstrukció, hanem mély, biológiai okai vannak, feltehetően a neuroplaszticitással függ össze.

Takarékos gépek

A kreatív zavarkeltés a tanulmány szerzői szerint nemcsak az egyes társadalmakat, de a világgazdaság szerkezetét is átalakíthatja. Szerintük ennek a legnagyobb vesztesei a közel-keleti olajtermelő országok, az OPEC tagjai lesznek,  nyertesei pedig az innovációban élen járó Egyesült Államok, illetve Kína és más távol-keleti országok. A folyamat már most érezhető az olajárak zuhanásában, amely a szerzők szerint nem fog egyhamar leállni. Előrejelzésük szerint a következő 3-4 évben napi 3,5 millió hordóval csökkenhet a világgazdaság olajigénye (jelenleg napi közel 95 millió hordót használunk fel).

Olajszállító kamionok Irakban, erbili olajmező környékén.Forrás: Onur Coban/Anadolu Agency/Getty Images

Ennek két fő oka az, hogy a nyugati országokban, elsősorban az Egyesült Államokban egyre terjednek az iparban az energiahatékony megoldások. Ez, kiegészítve a palaolaj egyre olcsóbb kitermelésével az Egyesült Államokat a világ egyik legnagyobb olajtermelőjévé tette, amellyel az OPEC országai a termelés fokozásával, az árak leszállításával tudnak versenyezni.

Zöldebb jövő

Szintén rossz hír az olajkitermelőknek, hogy egyre jövedelmezőbbek a megújuló energiaforrások. Jelenleg az Egyesült Államokban az energiatermelés 13, Nagy-Britanniában 19, Kínában 22 százaléka származik zöld energiából. Ez az arány 2030-ra tovább növekedhet: a nap és a szélenergia, valamint a földgáz-erőművek termelése a globális áramtermelés 80 százalékát is adhatja.

A napelemes repülő Abu-Dzabiból indult útnak március elején, hogy kizárólag megújuló energiaforrások segítségével körberepülje a FöldetForrás: Origo

A folyamat éllovasa a napenergia: a korábban túl költséges napelemek ára évről évre csökken, csak 2015-ben 21 százalékkal csökkent például a napelemek gyártásához szükséges úgynevezett poliszilikonok ára. A napenergiának a közlekedésben is lehet szerepe, véget vetve a belső égésű motorok egyeduralmának, elsősorban a repülésben.

A Svájcban fejlesztett Solar Impulse nevű, kizárólag napenergiával hajtott repülőgép 2013-ban, bár megszakításokkal, de átrepülte az Egyesült Államokat, jelenleg terveznek egy földkörüli utat is.

Az új technológiák a szerzők szerint elhozhatják "az olajkor végét". Szaúd-Arábia egyik olajügyi miniszterét idézve azt írják, " kőkorszaknak nem az vetett véget, hogy elfogyott a kő. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az olajkornak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK