Teljesen elfogadott a durva határátlépés az állásinterjún

2015.11.16. 10:56

Minden további nélkül tesznek fel diszkriminatív kérdéseket a jelölteknek. A többség titokban néz új állás után.

Diszkréten keres állást a magyar, 96 százalékuk csak akkor szól a főnökének, ha már konkrét ajánlata van, vagy le is szerződött az új munkaadójával – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal friss kutatásából. A legtöbb diszkriminatív kérdést a kisgyermekes anyukáknak és a családalapító életszakaszban álló nőknek célozzák. Több cég teljesen elfogadhatónak tartja, hogy írásban kötelezze a jelöltjeit, ha munkába állnak, még három-öt évig ne vállaljanak babát.

Olyan nehéz lenne értesíteni a jelöltet?

A magyar álláskeresők közel fele (41,2 százalék) szőnyegbombázással kezd: egyszerre akár 15 helyre is jelentkezik – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal friss kutatásából. Általában azért, mert gyakran – három jelentkező közül kettő – semmilyen visszajelzést nem kapnak a megcélzott cégtől. „Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az álláskeresők több mint fele olyan helyre is beadja az önéletrajzát, ahol nem felel meg 100 százalékban az elvárásoknak, bár ez sem elfogadható magyarázat arra, miért nem kapnak legalább egy egyszerű elutasító választ. Az elemzések alapján a visszajelzés hiányát a munkaerő-piaci szempontból amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő 50 felettiek tapasztalják leginkább” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője. 

És mondja, milyen gyakran beteg a kicsi? – szól a kérdés az állásinterjúnForrás: Videa

Itt írja alá, hogy három évig nem szül

A kutatás szerint a munkaadók kedvenc kérdése a három legjobb és legrosszabb személyes tulajdonságra vonatkozik. Problémás, hogy minden 4. jelölt szembesült már olyan kérdéssel, amely a gyerekvállalási terveire vagy éppen már meglévő kisgyermeke ellátása körüli nehézségekre vonatkozik. Ez provokatív, stresszes, és munkajogi szempontból is támadható. „Az anyukáktól gyakran tudakolják, ki vigyáz a kicsire, ha beteg, ez utóbbi mennyire jellemző. Akadt pályázó, akitől még a gyermekorvos számát is elkérték, hogy ellenőrizzék, igazat mond-e” – tájékoztat Kristók Balázs. A 25–40 éves korban lévő gyermektelen nőktől általában virágnyelven kérdezik, mikorra tervezik a családalapítást. Több válaszadó mesélte el, hogy írásban akarták kötelezni a családalapítás késleltetésére még úgy három-öt évig. 

Maga katolikus, vagy ilyesmi?

Nagyjából minden 50. állásinterjún elhangzik olyan kérdés, amelyik a jelölt anyagi helyzetét, vallását, nemi irányultságát, pártállását vagy éppen a korát firtatja. A szakmai jártasságot és rátermettséget a leendő munkáltatók olykor nagyon kreatívan mérik fel. „Egy informatikust például arra kértek, becsülje meg, hány köbméter fa kell Kína teljes lakosságának egy napi étkezéséhez szükséges evőpálcika előállításához, míg a vendéglátásban elhelyezkedni szándékozó hölgynek azt kellett megmondania, hogy hány felest tud adni egy 0,75 literes kiszerelésű üvegből. Egy szakmunkásnak a csúszóhüvelyes villanymotor működését kellett ismertetnie, ami persze nem is létezik” – mondott néhány történetet Kristók Balázs. 

Csak a főnök meg ne tudja

A kutatásból az is kiderül, milyen az ideális interjúztató: a magyar munkavállalók többsége akkor érzi magát komfortosan, ha a felvételi beszélgetésen a leendő közvetlen főnöke kérdezi, aki egyébként lehetőleg középkorú, családos férfi. A fluktuáció azonban nagy tabu. Kristók Balázs elmondása szerint az álláskeresők 50 százaléka akkor jelzi, hogy távozni akar, ha már fel is vették az új helyre, 44 százalék egy másik munkáltatótól kapott konkrét ajánlat birtokában szól, és mindössze 6 százalék értesíti a jelenlegi munkáltatóját arról, hogy nyíltan új lehetőség után néz.