Leszavazhatják a finn eurót

2015.11.17. 12:54

A finn parlament jövőre napirendre tűzheti a kérdést, hogy az ország elhagyja-e az euróövezetet – mondta egy vezető országgyűlési tisztviselő hétfőn a Reutersnek. Noha nem túl valószínű, hogy ennek eredményeként Finnország valóban búcsút mond a közös pénznek, a vita mindenképpen rávilágít a finn polgárok elégedetlenségére a gazdaság teljesítményével kapcsolatban.

Az ügy előzménye egy állampolgári petíció, amely elérte a szükséges 50 ezer aláírást, és ennek következtében a szabályok szerint muszáj tárgyalnia a parlamentnek a témát. Valószínűleg ez az első hasonló jellegű kezdeményezés a 19 eurózóna-tagállamban.

Vita lesz, de egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy Finnország búcsút mondana a közös európai pénznekForrás: BELGA/AFP/Jonas Hamers

A következő év elején ellenőrizhetik az aláírásokat, és néhány hónappal később jöhet a vita – mondta a Reutersnek Maija-Leena Paavola, aki segíti a parlamenti törvénykezést. A petíció egyébként, melyet január közepéig lehet aláírni, népszavazást követelne az eurózóna-tagságról, de erre csak akkor van lehetőség, ha ezt a parlament is támogatja.

Támogatás és kiábrándultság

A kezdeményezés ellenére az Eurobarometer e havi felmérése szerint a finnek 64 százaléka támogatja a közös valutát, noha ez alacsonyabb, mint a tavalyi 69 százalékos arány. Mindazonáltal az is tény, hogy a skandináv ország igen komoly gazdasági nehézségekkel küzd, és jelenleg bármely más euróövezeti államnál rosszabb teljesítményt mutat.

A finnek egy része úgy véli, hogy amennyiben visszaállítanák a márkát, az javítaná a gazdasági kilátásokat, többek között az önálló kamatpolitikán keresztül. Amellett, hogy a kilépés támogatói a szomszédos Svédországot hozzák fel példaként, amely nem tagja az euróövezetnek, arra is utalnak, hogy a márka leértékelése például olcsóbbá teheti a finn exportot.

A svéd gazdaság 2008 óta 8 százalékkal bővült, míg a miénk 6 százalékkal zsugorodott" – mondta Paavo Vayrynen, az Európai Parlament finn tagja, aki elindította a kezdeményezést.

„Ez megfelelő idő arra, hogy szélesebb vita induljon arról, vajon továbbra is az eurózónában maradjunk-e, vagy sem" – tette hozzá. A veterán Vayrynen az egyik kormányzó párt, a Centrumpárt tagja, és arról ismert, hogy ellenzi a szélesebb körű európai integrációt.

„Fixit"

A jobbközép kormány komoly harcot vív azért, hogy kiegyensúlyozza az államháztartást, és javítsa az export versenyképességét egyfajta „belső leértékelésen" keresztül. Ennek keretében például csökkentik a dolgozók szabadságait, illetve egyéb támogatásokat is visszafognak – a szakszervezetek ellenállása mellett.

A finnek egyébként 1992 előtt újra és újra leértékelték a márkát, hogy javítsák az export versenyképességét. Mindazonáltal politikailag semmiképpen nem lesz egyszerű a helyzet, mivel a koalíciós kormány a programjában elkötelezettségét fejezte ki az eurózóna-tagsággal kapcsolatban az „euróövezet stabilitásának elősegítése érdekében."

Ezzel párhuzamosan azonban számos közgazdász támogatná a „Fixitet", vagyis az euró elhagyását. Az euróval szemben kritikus finn EuroThinkTank csoport nemrég kiadott jelentése például úgy számol, hogy a közös valuta elhagyása mintegy 20 milliárd eurós egyszeri költséggel járna Finnország számára, de hosszú távon lenne értelme a lépésnek.

„A kilépés nem volna egyszerű, de abból a szempontból kell nézni, hogy miként segítené a GDP növekedését" – hangsúlyozta Vesa Kanniainen, a Helsinki Egyetem közgazdász professzora, aki tagja a csoportnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK