A párizsi terrortámadásoknak számos következménye lehet az európai politikára és gazdaságra nézve egyaránt. Amellett, hogy megemelkedhetnek a védelmi és biztonsági kiadások, az egyik legsúlyosabb csapást a határátlépések szigorítása és a szabad munkaerő-áramlás korlátozása jelenheti. Közép- és Kelet-Európa, így Magyarország is, akár profitálhat is azonban a visszafogott mozgásból.

A határok zártabbá tétele, és ennek következtében a munkaerő szabad áramlásának korlátozása már eddig is megindult, noha nem hivatalosan kimondva – írja Matthew Lynn, a MarketWatch publicistája. Ennek következtében, és amennyiben ez súlyosbodik, a munkaerőpiac mobilitása csökken. Ez komoly csapást jelenthet a vállalatoknak, melyek rá vannak szorulva az olcsó munkaerőre, de az euró teljesítményét is visszafoghatja. A nettó munkaerő exportőr országok ezzel párhuzamosan nyerhetnek a szigoron, de – hangsúlyozza Lynn – ez csupán marginális haszon Európa számára.

Drótkerítés várhatóan nem lesz, de egyre több európai állam visszaállítja a határellenőrzéstForrás: MTI/Varga György

Fokozatos bezárkózás

A pénteki támadást követően Franciaország lényegében azonnal korlátozta a mozgást a határain, hogy megpróbálja biztosítani a helyzetet. Emellett azonban szép csendben mások is ugyanezt tették. Dánia, Svédország, Németország és Ausztria egyaránt visszaállította a határellenőrzést, és noha csak időszakosan, az elemzés mégis azt feltételezi, hogy egyhamar nem várható a szigorítások feloldása.

Egyelőre kérdéses tehát, hogy milyen jövő vár a schengeni övezetre és a szabad mozgásra, de zártabb határok gazdasági következményeit már most is fel lehet mérni. Lynn szerint alapvetően négy fő szempont szerint érdemes végiggondolni a hatásokat.

Munkaerő és mobilitás

Először is a piaci mobilitás jelentősen lecsökken. Az Európai Unió egyik legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a munkaerő a számára legkedvezőbb helyeken találhatja meg a számításait szabad mozgás mellett, ami optimális esetben mindenkinek hasznára válik. Ha azonban ez a jelenség leáll vagy megfordul, úgy a munkaerőpiacok sokkal inkább nemzetivé válnak, a gazdaságok pedig egyre jobban bezárkóznak.

Másrészt a munkaerő sokkal költségesebb lesz. Elsősorban a nagyvállalatokat érintheti negatívan egy ilyen trend, mivel eddig ők tudtak a leginkább profitálni abból, hogy ha túl drága volt a munkaerő például Hamburgban, akkor olcsóbbat tudtak alkalmazni mondjuk Portugáliából vagy Görögországból. Amennyiben a határok zártabbak lesznek, akkor a munkaerő költsége is megemelkedik, amit áremelkedés követ, és a vállalatok nyereségessége is csökken.

A harmadik következmény, hogy az euró még nagyobb bajba kerül. Az egyik legfontosabb kérdés ugyanis az volt az euró bevezetése idején, hogy vajon elég nagy munkaerő-rugalmassággal bír-e ahhoz, hogy megérje működtetni. Az amerikai dollár ugyanis lényegében egy egész kontinensen működik, mivel a dolgozók, ha akarnak, gond nélkül tudnak mozogni az Egyesült Államok területén.

Az mindig is kérdéses volt, hogy vajon elérhető-e ugyanilyen szintű átjárhatóság Európában, de amennyiben a határok zártabbak lesznek, ez a kérdés még többet veszít az aktualitásából. Ez pedig azt jelenti, hogy az euró még a jelenleginél is súlyosabb kihívásokkal kell szembenézzen hosszútávon.

Keleti előnyök

Magyarországra nézve Lynn negyedik pontja a legérdekesebb. Az elemző szerint ugyanis Közép- és Kelet-Európa országai számára a korlátozott mobilitás akár előnyökkel is járhat. Magyarországról, Csehországból, de főképp Lengyelországból óriási mértékű munkaerő áramlott nyugatra az elmúlt évtizedben, miközben a régió nemzetgazdasági még így is szép növekedési számokat produkáltak. A becslések szerint csak Nagy-Britanniában 679 ezer lengyel dolgozik – majdnem ugyanannyian, mint Krakkóban.

Tekintve, hogy a kivándorlók jelentős része jól képzett fiatal, amennyiben ők otthon maradnának, az tovább pörgethetné a régió gazdasági teljesítményét.

Mindazonáltal a határellenőrzés újbóli bevezetése általában mindenkinek ártana – zárul az elemzés – csakúgy, mint a javak, az emberek és a tőke bármilyen más korlátozása. Jóllehet a nagyvállalatok valószínűleg tiltakozni fognak, azonban – teszi hozzá Lynn – amennyiben ez lesz az ára az országok biztonságának, a lakosság valószínűleg készséggel megfizeti majd.