Az MNB kidobatja a bankokkal a ballasztot

magyar nemzeti bank

A bankoknak vagy meg kell szabadulniuk a problémás hitelektől, vagy tőkeemeléssel javítaniuk kell stabilitásukon. A jegybank szerint problémás hitelek nélkül a bankok többet hiteleznek majd, így jobban pörgetik a gazdaságot. Az MNB úgy értékeli, a magyar bankrendszerben túl sok a problémás projekthitel, ezért rendszerkockázati tőkepuffert vezet be. Ha a bankok 2017. január 1-ig kitisztítják a problémás portfóliójukat, akkor nem kell megfelelniük a többlet-tőkekövetelménynek.

A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, figyelmeztet közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez a több, mint 700 milliárd forintot kitevő állomány ugyanis egyrészt nem várt további veszteségek forrását képezheti, másrészt

korlátozhatja a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, így mérsékelheti annak gazdasági növekedést támogató szerepét.

Bankonként állapítják meg

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a problémás projekthitelekből fakadó kockázatok kezeléséért 2015 októberében a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetéséről döntött. A tőkepuffer intézményenkénti mértékét a jegybank a rendszerkockázathoz való egyedi hozzájárulás arányában fogja meghatározni.

Így számítják majd, mekkora puffer kell

A mérték a problémás projekt-kitettségek belföldi, I. pilléres tőkekövetelményhez viszonyított aránya alapján adódik. A rendszerkockázati tőkepuffer intézményi szinten a belföldi, kockázattal súlyozott teljes kitettség-érték 0 és 2 százaléka között kerül előírásra és konszolidált szinten, a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemekből kell megképezni az egyéb tőkepuffereken felül. A rendszerszinten releváns állományok figyelembevétele érdekében bevezetésre került egy „de minimis" szabály is: csak 5 milliárd forintnál nagyobb problémás állomány esetében kerül sor rendszerkockázati tőkepuffer meghatározására.

Az egyes intézményekre vonatkozó rendszerkockázati tőkepufferek megállapítása egyedi MNB-határozatok formájában történik majd 2016 utolsó negyedévében. Az új tőkepuffer követelménynek 2017. január 1-től kell megfelelniük a hitelintézeteknek. Ez az időzítés a jegybank szerint megfelelő időt biztosít a bankoknak az alkalmazkodásra, a problémás projektkitettségek érdemi tisztítására.

Érdemes kipucolni a portfoliót

Ha a portfóliótisztítás mégsem valósulna meg, a többlet-tőkekövetelmény az intézmények megnövekedett sokkellenálló képességén keresztül erősítheti a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, írja az MNB. Ha a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a portfoliójukat, akkor nem kerül a többlet-tőkekövetelmény alkalmazásra.